2007. október 12.

2007. október 12., 10:00 , 352. szám

"Állj fel és menj! A hited meggyógyított." (Lk 17, 11-19)

Jézus Szamárián keresztül Jeruzsálem felé tartva tíz leprás férfit gyógyított meg egy faluban. Közöttük egy akadt, aki arcra borulva mondott köszönetet a Mesternek. Neki mondja Jézus: "Állj fel és menj! A hited meggyógyított."

Jézus útja nem ért véget a Golgota keresztjén, hanem folytatódik - Ő ma is megy a városokba, falvakba szerte az egész világon. Így tér be a mi városunkba vagy községünkbe és ott marad Igéjével, szolgálatával, áldozatával. Menjünk hát mi is ki eléje, mint az evangéliumi történet tíz leprása és kérjük: "Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!"

"Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak" - mondta Jézus a leprásoknak. Hasonlóképpen van ez ma is. Ha tökéletes bánattal megbánjuk bűneinket, ha őszintén kérjük Istentől ezek bocsánatát, akkor Isten Szent Fia, Jézus Krisztus által megbocsát: a szentségi feloldozás révén, a szentgyónásban külsőleg is visszaáll az Isten Népével, az Egyházzal való egység.

Az a szamariai ember, egy a tíz közül teljesen meggyógyult, nemcsak testileg, hanem lelkileg is, szívében is. A hit gyógyító ereje ma is csodákat tesz. Aki meg tud hajolni az Úr előtt, annak sikerül felgyógyulnia akármilyen lelki leprából és egyenesen folytathatja élete útját.

Keljetek hát fel és menjetek ti is, Isten gyermekei, akik olvassátok ezt az elmélkedést. Menjetek bátran életetek útjain - hitetek megőrzi szívetek épségét és tisztaságát! Keljetek fel és menjetek, ti fiatalok - hitetek meggyógyít benneteket csalódásaitokból. Keljetek fel és menjetek, ti édesapák és édesanyák - hitetek meggyógyítja családi életeteket. Keljetek fel és menjetek, ti idősek, betegek és magányosak - hitetek fényt és értelmet ad napjaitoknak. Keljünk fel, mi papok és szerzetesek, mindazok, akik életünket Isten szolgálatára szenteltük. S ne csak a keresztről, a nehézségekről beszéljünk, s ne csak panaszkodjunk, hanem folytassuk életünket hitben, reményben és szeretetben - ez meggyógyít minket.

Keljünk fel valamennyien, Isten Népének tagjai és menjünk, hirdessük életünkkel, tetteinkkel az egész világnak: "Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki Benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen!"

Szulincsák Sándor