A kárpátaljai magyarság egyik emlékhelye lehet

Felavatták Fodó Sándor síremlékét

A helybéliek mellett sok kárpátaljai és anyaországi vendég is jelen volt az elmúlt vasárnapi istentiszteleten Visk ősi református templomában. Az istentiszteletet követően a gyülekezet átvonult a református temetőbe, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapító elnökének, Fodó Sándornak a síremlékét.

A sírnál ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: "Fodó Sándor hiányzik nekünk. Ezt a hiányt nem tudja semmi pótolni, de valamelyest enyhítheti, hogy ide kijöhetünk, dolgainkat végiggondolhatjuk és gondolatban elbeszélgethetünk vele, ezért jó, hogy itt áll ez a síremlék." Majd köszöntötte a megjelenteket: Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a megyei tanács alelnökét, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ elnök asszonyát, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, valamint Visk testvértelepüléseinek, a magyarországi Paks és Felsőzsolca polgármestereit, Hajdú Jánost és Fejér Attilát. Czébely Lajos magyartanár, Fodó Sándor egykori tanítványa emlékezett a két és fél évvel ezelőtt eltemetett vezetőre, felidézve annak gazdag életpályáját: "Nincs messze innen a régi családi telek, ahonnan Fodó Sándor elindult, hogy küldetését teljesítse. Sorskérdések iránti fogékonysága is ide vezethető vissza: a magyarságáért három évig sztálini lágerekben raboskodó apa, az értelmes, olvasott anya és a református környezet határozzák meg fejlődésének irányát, és saját vallomása szerint a népi írók: Sinka István, Németh László, Veres Péter, Illyés Gyula és Kodolányi János. Ezeknek megismertetésében és a református hit és filozófia megértésében nagy szerepe volt egykori népfőiskolás barátainak, Krüzsely Erzsébetnek és idősebb Sari Józsefnek. Hatással volt későbbi nézeteinek kialakulására az akkori magyar tannyelvű Viski Általános Iskola, majd az ukrán tannyelvű középiskolában folytatott tanulmányai során tapasztalt magyarellenesség." Később nyelvtudása révén eljutott a Szovjetunió legkülönbözőbb részeire. Egy évig aranyásó volt Szibériában, felvételt nyert a jó hírű észtországi Tartu egyetemére, katonai szolgálatot teljesített a szovjet hadiflottánál, 1967-től 72-ig tanított az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékén, ahol a kárpátaljai magyarság szellemi organizátorává vált. 1972-ben megfogalmazott beadványa miatt elbocsátják, előbb fűtő, majd korrektor a Kárpáti Igaz Szónál. 1989-ben az ő vezetésével sikerült létrehozni a KMKSZ-t, egy valóban tömeges magyar érdekvédelmi szervezetet. Új nehézségek jelentkeztek, szembe kellett szállni a kárpátaljai magyarság egységét megbontani igyekvő szándékokkal is. Megillette volna, hogy az ukrán parlamentben képviseljen minket, de ellenlábasai meghiúsították ezt. De a KMKSZ-t kitartó híveinek segítségével így is sikerült megtartani.

Kovács Miklós KMKSZ-elnök a hűséges magyar emberre emlékezve elmondta: "Örömteli az, hogy Visk közössége viszonylag rövid idő alatt felállította ezt az emlékművet, az itteni fejfák motívumát megőrizve gránitban. Sándor biztosan örül ennek...Nagyon ragaszkodott Viskhez, büszke volt arra, hogy ő viski, és azt kell mondjam, hogy annak örült a legjobban, ha a viskiek elismerték. Az elismerést kiérdemelte, hiszen egy olyan emberről van szó, akinek megadatott, hogy a magyar ügyet megtestesítse. Küzdelme jelképe volt egy nemzet élniakarásának. Visk pedig büszke lehet rá, hogy adott egy ilyen embert a magyarságnak, akire mindannyian felnézünk, mi, akiknek a magyar ügy fontos."

Jenei Károly helyi református lelkész áldása után az egybegyűltek közösen énekelték el nemzeti himnuszunkat.

Badó Zsolt