Repedések az UMDSZ falán?

2007. október 12., 10:00 , 352. szám

A legutóbbi, soron kívüli parlamenti választás előtt eredményesnek tűnő tárgyalások folytak a KMKSZ és az UMDSZ vezetői között, de az utolsó pillanatban Gajdosék megszakították a tárgyalásokat és a nyilvánvalóan esélytelen Ukrán Szocialista Párt listáján induló Tóth Mihály mellé álltak, akit gyorsan az UMDSZ tiszteletbeli elnökének választottak.

Augusztus 24-én ott lehettem az UMDSZ Országos Tanácsának ülésén, ahol Gajdos István arra kérte a küldöttgyűléssé átminősített Országos Tanácsot, hogy szavazzák meg az elnökség által már eldöntött határozatot, azaz támogassák a választásokon az ukrán szocialistákat. A dédai étteremben ebben a kérdésben is mindenki egyhangúlag, katonásan szavazott, ahogy a szünetben a magyar kormányt képviselő Szabó László ezt Zubánics Lászlónak, az Országos Tanács elnökének viccesen meg is jegyezte. Csakhogy ez most mégsem volt azért annyira egyhangú. A teremben járkálva hallottam, ahogy több ismert UMDSZ-vezető is hibának nevezte a szocialisták melletti elköteleződést - persze egyikük sem merte hangosan vállalni a véleményét, csak a körülöttük ülőknek zúgolódtak. A jól értesültek szerint Gajdos bizonyos kormányzati személyiségek sugalmazására szakította meg a tárgyalásokat Juscsenko elnök pártjával és a KMKSZ-szel. Ezt az értesülést támasztja alá az is, hogy a választások előtt Olekszandr Moroz, az Ukrán Szocialista Párt elnöke újságírói kérdésre elmondta: "Tóth szocinternbeli magyar barátaink ajánlására került a listára, s a kárpátaljai magyar közösség 70 ezer szavazatát ígéri az ukrajnai szocialistáknak." Vagy az, hogy Újhelyi István, az MSZP alelnöke és Vitalij Sibko, az Ukrán Szocialista Párt nemzetközi kapcsolatok bizottságának titkára együttműködési megállapodást írt alá. Szokatlan és váratlan volt a döntés azért is, mert a huszonéves korától a politikai hatalomért minden eszközzel küzdő Gajdos most nagyvonalúan átengedte a legfontosabb posztot a feledésből előrántott Tóth Mihálynak. Annál is inkább, mert a korábbi években maga az UMDSZ propagandagépezete sulykolta a kárpátaljai magyarok tudatába, hogy tömegszervezetek ide vagy oda, az egyetlen magyar parlamenti képviselő a kárpátaljai magyarság egyetlen legitim képviselője. Ennek megfelelően viselkedett a magyar kormányzat is. Tehát ha véletlenül az USZP mégiscsak bejutott volna a Verhovna Radába, Beregszász polgármestere már csak a második ember lenne a jelenlegi magyar kormány által kiemelten támogatott kárpátaljai szervezetben. Ebből következően Gajdos ezt a most elmaradt választási sikert valószínűleg nem is akarta igazán.

Meglepő volt ugyanakkor, hogy több hű szövetségese, ismert UMDSZ-es vezetők, a szervezethez közel álló vállalkozók vagy állami pozíciókat betöltő személyek más ukrán pártok mellett kampányoltak, hogy csak a legismertebb eseteket említsem: Péter Csaba UMDSZ-es megyei képviselő, az UMDSZ gazdasági szakbizottságának elnöke, Erdélyi Károly, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás első elnökhelyettese, az önkormányzati szakbizottság elnöke és Lengyel László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási Osztályának vezetője, az UMDSZ járási oktatási szakbizottságának elnöke a Nasa Ukrajnát népszerűsítő agitációs lapban győzködte a választópolgárokat, hogy szavazzanak Juscsenko pártjára. Sok volt az UMDSZ-ben a kétkulacsosok száma is. Akadt például olyan, aki lelkesen szavazta meg Tóth Mihály támogatását, de végül a Litvin Blokk mellett agitált. Kérdés, hogy lesz-e következménye a szervezet akaratával szembeforduló vezetők "árulásának"?

Badó Zsolt