Történelmünk kötelez

Vértanúinkra emlékeztünk Nagyszőlősön

2007. október 12., 10:00 , 352. szám
Navracsics Tibor

A magyar nemzet egységének fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Navracsics Tibor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője Nagyszőlősön, ahol báró Perényi Zsigmondra és az aradi vértanúkra emlékezett Kárpátalja magyarsága a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében. A megemlékezést hagyományosan a város magyar középiskolájának kertjében tartották, annak a Perényi Zsigmondnak, az 1849-es függetlenségi nyilatkozatot kikiáltó főrendiház elnökének szobránál, akit október 24-én szintén kivégeztek a forradalomban játszott szerepe miatt.

A megjelenteket Nagy Klára, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte.

Navracsics Tibor ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy a magyarság történetének legnagyszerűbb pillanatait általában tragikus ünnepek szokták követni. Így követi március 15-ét október 6., október 23-át november 4. "Azokra emlékezünk, akik ki akarták vívni a magyar nemzet függetlenségét, akik az életüket adták azért, hogy szabadok lehessünk közel 160 évvel később is" - mondta. Mint rámutatott, a szabadságharc nagyszerűsége többek között éppen abban rejlett, hogy a magyar szabadság eszméje nemcsak a magyarokat egyesítette, de a környező nemzetek kiváló fiait is, akik úgy érezték, hogy ez nem kizárólag a magyar anyanyelvűek magánügye, hanem Közép-Európa népeinek közös sorsa. "Ma nemhogy az idegen ajkúakat nem tudjuk ünneplésre szólítani, de még a magyar ajkúakat is határok választják el egymástól. Nemhogy a más nyelveket beszélő régiótársainkat nem tudjuk integrálni, de az elmúlt évek történéseinek fényében sajnos azt láthatjuk, hogy sokszor még anyanyelvi sorstársainktól is megtagadjuk a közösséget. Történhet ez egy tragikus népszavazási eredmény, de olyan politikai fejlemények következtében is, amikor komolyan vetődik fel a kérdés, egységes tud-e még maradni a magyar nemzet majd 160 évvel Arad után" - hangoztatta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, bármilyen fájdalmas tapasztalataik is vannak politikai manipuláció, gyűlöletkampányok terén, a magyarországi magyarok alapvető feladata bebizonyítani a határon túliaknak, hogy a határok ellenére a magyar nemzet egységes, összetartozunk. "Tesszük ezt azért is, mert ezeréves történelmünk kötelez minket arra, hogy ne egymás kirekesztéséről legyünk híresek a Kárpát-medencében, hanem az összefogásról, az együttműködésről, a magyarság egyesítéséről" - mondta. Hozzátette: "Ukrajna ugyan még nem tagja az Európai Uniónak, de mi úgy gondoljuk, hogy a kárpátaljai magyarok is részei a magyar nemzetnek, ők is részesei lehetnek a békés nemzetegyesítésnek... Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha szívben, lélekben egységesek maradunk."

Az aradi vértanúk életének utolsó perceire, utolsó gondolataikra emlékeztetett beszédében Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének helyettese. Úgy van ezzel a magyar ember, mint a Bibliával - fogalmazott a szónok: sokszor hallottuk, olvastuk, ami benne van, mégis nap mint nap elő kell vennünk, olvasnunk kell, hogy tanuljunk és erőt gyűjtsünk, s ahogyan a Bibliában, talán a vértanúk életében is minden évben felfedezhetünk valami újat. "Trianon után még ma is olyan nemzetstratégiára van szükségünk, amely az anyaországból kirekedt magyarság megmaradását biztosítja. E cél megvalósításában komoly feladat hárul mindannyiunkra, s a feladat elvégzéséhez szükséges akarat, elszántság, kitartás, bátorság, hűség és hit forrását vezethetjük az aradi vértanúkra. Tőlük tanulhatunk, ezért is kell rájuk emlékeznünk" - mondotta végezetül Barta József.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy az embert meghatározza, miként fogja meg a pillanatot, amelyben él, s meddig terjed az idő, amit figyelembe vesz. Mint kifejtette, az ember életében jelen van saját múltja, szüleinek cselekedetei, s gyermekeinek jövője is, a nemzet fennmaradása azonban még ennél is nagyobb időtávlatok átfogását követeli meg, hiszen a nemzetnek meg kell tartania nyelvét, kultúráját, intézményeit, országát, becsületét. Ezek a fogalmak azonban mind ősibbek annál, semhogy az embernek személyes tapasztalásai lehetnének keletkezésükről, és sokkal tovább fenn kell maradniuk, mint ameddig közvetlen leszármazottaink élete tart - figyelmeztetett Kovács Miklós. Mint fogalmazott, a politikai nemzet teljes jogú tagjának muszáj hosszabb távon gondolkodni, mint a természetes, hétköznapi időfelfogás, mert létre kell hozni azokat a közjavakat, amelyekben tovább él a nemzet. "Történelmünk régmúlt pillanataira emlékezve megpróbáljuk jelenvalóvá tenni azokat, kifejezve ezáltal, hogy részesei vagyunk történelmünk idejének. Jelenvaló pillanatunk nem véletlenszerű, hanem a nemzet idejének része, s igyekeznünk kell megfelelni ennek. Az emlékezéssel a jelenben egységgé forrasztjuk nemzetünk történelmének az idejét azzal, hogy kilépünk a mindennapjainkból, s hogy amikor kilépünk, belehelyezkedünk a nemzet idejébe, magunkra vesszük a kötelezettséget, hogy hozzátegyük a magunkét, lehetőségeink szerint becsülettel, túl azon, amit a mindennapi józan ész kíván, hogy nemzetünk ideje folytatódjon, hogy évszázadok múlva is legyen még kinek belépni ebbe az időbe."

A rendezvény a Perényi Zsigmond Középiskola diákjainak irodalmi összeállításával és koszorúzással ért véget.

Az eseményen jelen volt többek között Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, dr. Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke.

pszv