Magyarok a Kárpát-medencében

Kocsis Károly: Fogy az anyaországi magyar is

Kárpátalján kutatott kollégáival Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének osztályvezetője, a Miskolci Egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója. A neves kutatót, akit olvasóink közül is sokan ismerhetnek a Magyarok a határainkon túl - Kárpát-medencében című, méltán nagysikerű könyve alapján, a régiónkat érintő munkáiról kérdeztük.

- Minek köszönhető, hogy ismét Kárpátalján üdvözölhetjük?

- Hatfős csapatunk egy európai kutatási projekt részeként foglalkozik a szomszédok, illetve a szomszédság kutatásával az Európai Unió peremvidékén, valamint az Unión belül. Ennek első szintje, amelyhez a mi mostani részkutatásunk is tartozik, a látható, kézzelfogható és érzékelhető államhatárok mentén, azok közelében tapasztalható együttélést vizsgálja a különböző együtt élő nemzetiségek között. A projekt egyik célterülete a Trianon és a párizsi béke következtében felosztott, s most már nyolc darabban létező Kárpát-medence országainak közös államhatárai, tehát a magyar-szlovák, a magyar-ukrán, a magyar-román stb. határtérségek. Mintapontokat jelöltünk ki ezekben a térségekben, ahol jól ki lehet tapogatni a különböző nemzetiségek együttélésének aspektusait. Ukrán-magyar viszonylatban hosszas töprengés után úgy döntöttünk, hogy erre a legjobb hely Beregszász városa lehet. Úgy véljük, hogy ez a település azért is kiváló kutatási terep, mivel 1944 nyarán, miután szegényebb lett mintegy 7000 főnyi kitelepített zsidóval, lakossága még szinte kizárólag magyarokból állt, mert az új lakók csak később érkeztek meg. Itt érdekes kutatni, hogyan kerültek egymás mellé számos nép képviselői, hogyan alakult együttélésük az elmúlt évtizedek során, s hogyan alakul ma. Alapvetően szociológiai jellegű kérdőívezéssel, interjúkkal próbáljuk kideríteni magyarok, ukránok, oroszok és cigányok véleményét a szomszédsági kapcsolatokról, az együttélésről akár az államhatalmi, akár a civil szférában. Ennek alapján jövő év tavaszáig kell összeállítanunk egy jelentést az Európai Unió számára arról, hogyan látjuk az együttélés helyzetét az ukrán-magyar határvidéken.

- Önök feldolgozták egy nemrég megjelent kiadványukban a 2001-es ukrajnai népszámlálás Kárpátaljára vonatkozó adatait is. Milyen eredménnyel?

- Egy a magyar állam által támogatott, s a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetén kívül számos magyarországi intézmény együttműködésével megvalósult kutatásról van szó. A Kárpát-medencei magyarok lakta térségeken, többek között Kárpátalján próbáltuk szerzőtársaimmal, Bottlik Zsolttal és Tátrai Patrikkal kimutatni azt, milyen földrajzilag is releváns változások, etnikai folyamatok zajlottak le 1989, a rendszerváltás óta napjainkig. Egyik legfőbb értéke a kiadványnak az, hogy CD-ROM-melléklet egészíti ki, amely az egész könyvet tartalmazza színes ábrákkal illusztrálva. A CD ugyancsak tartalmazza az intézetünkben 1997 után kiadott színes fali etnikai térképeket, így Kárpátalja színes etnikai térképét is. A 2006-ban megjelent könyv címe: Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban (1989-2002). Számos érdekes tanulsággal járt számunkra a könyvírást megelőző kutatás. Általánosan elterjedt vélemény például, hogy a határokon kívül rekedt magyarok - igaz, különböző mértékben - fogynak, ugyanakkor újdonság, hogy legalább ilyen, vagy még ennél is nagyobb mértékben csökkent a Magyarország mai területén élő magyaroknak a száma. Értve ez alatt azoknak a számát, akik magukat magyarnak vallják. Hiszen Magyarországon újdonság, hogy 1990 óta nem kötelező válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a nemzetiséget és az anyanyelvet firtatják. A legutóbbi népszámláláskor ezek már szabadon választható, úgymond hobbikérdésekké váltak. Ennek eredménye a magyarok számottevő csökkenése Magyarországon. A termékeny északkeleti félhold területén, tehát a Bodrogköztől kezdve, Kárpátalján át, egészen az észak-erdélyi s főleg a székelyföldi magyarokig a legkisebb mértékű a természetes fogyás. Ez a folyamat szerencsére valamelyest egyensúlyozhatta a nagymértékű elvándorlást ezekről a területekről.

- Az Ukrán Tudományos Akadémiával is együttműködnek. Milyen téren?

- Az ukrán és a magyar tudományos akadémiák közötti együttműködés célja egy angol nyelvű Ukrajna-atlasz kidolgozása, mely a tervek szerint december elejére készül el, s mindenekelőtt az európai döntéshozóknak szánjuk. A több mint nyolcvan színes Ukrajna-térkép segítségével próbáljuk közelebb hozni Európához Ukrajnát, ezt a sokak számára máig távoli és misztikus, ugyanakkor egyben hatalmas országot, amely, ha Oroszországot nem számítjuk, Európa legnagyobb, s egyben egyik legnépesebb országa is.

szcs