Megmérgezett ország

Környezetvédelem

2007. november 2., 09:00 , 355. szám

Ukrajna lakossága lejárt szavatosságú mérgező anyagok halmai között él. Az ország területének csupán 6 százaléka maradt ökológiailag tiszta.

Az országban több mint négyezer raktárban mintegy 20,5 ezer tonnányi peszticidet tárolnak, amelyek még a szovjet időkből maradtak hátra. A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint megsemmisítésükhöz 300 millió hrivnyára volna szükség. Amíg az állam azon töpreng, honnan teremtse elő ezt a temérdek pénzt, a mérgező vegyületek beszivárognak a földbe, a vízbe, felhalmozódnak a közelben élő emberek szervezetében.

A peszticideken kívül 2,5 millió tonna lőszert is tárolnak még az ország területén. Megsemmisítésük 3,9 milliárd hrivnyába kerülne. Ami pedig a radioaktív hulladékokat illeti, mennyiségüket tekintve Ukrajna harmadik a világon.

Ezenkívül rendszeresen érkeznek toxikus anyagok az országba Európából: a hulladékok feldolgozása igen drága az európai államokban, kifizetődőbb Ukrajnába szállítani azokat. Például csupán Magyarországról 25 ezer tonna gudron (az olajfeldolgozás során keletkező maradék) érkezett. Összességében Ukrajnában a lakosságra veszélyes hulladékok tömege meghaladta az 5 milliárd tonnát.

Nem ad okot az optimizmusra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértőinek véleménye sem, akik szerint Ukrajna területének csupán 6 százaléka maradt ökológiailag tiszta, azaz olyan, amely nem szennyezett mérgező vegyületek által.

A legveszélyesebb az, hogy ebben az országban meg lehet vásárolni bármilyen engedélyt, legyen szó akár mérgek behozataláról, akár erdők kivágásáról, akár a környezetre veszélyes gyárak felépítéséről - véli Dmitrij Szkrilnyikov, az Ukrán Ökológiai Kutatások Hivatalának vezetője, aki szerint az állam jelenleg több problémát okoz, mint ahányat megold.

Aggodalomra ad okot azoknak a raktáraknak az állapota, amelyekben a peszticideket és egyéb vegyi hulladékokat tárolják. A rozsdás hordókból, szakadozott műanyag zsákokból folyamatosan szivárognak a mérgező anyagok. A lakosság rászoruló rétegei is nemegyszer megdézsmálják az általában őrizet nélkül álló, rozoga raktárak tartalmát, hogy azután a környéken lakóknak adják tovább a vegyszereket némi pénz fejében rovarirtóként, trágyaként stb. Nagyobb lopások alkalmával az is előfordulhat, hogy felgyújtják a raktárakat. Két évvel ezelőtt, amikor a Zaporizzsja megyei Malaja Belozerkában kigyulladtak a raktárak, a lakosságot sürgősen evakuálni kellett.

Az efféle raktárakban gyakorta tárolnak olyan mérgező vegyületeket, amelyek többségének felhasználását betiltották, toxikusságukat tekintve a legveszélyesebb 1. és 2. kategóriába tartoznak. Ezek az anyagok a környezetbe jutva nemcsak az emberek immunrendszerét gyengítik le, amire gyakran panaszkodnak a közelben lakók, de daganatos megbetegedéseket, a gyerekeknél pedig fejlődési rendellenességeket is kiválthatnak.

Tavaly az Ivano-Frankivszk megyei Mocsari községben a falu lakói arra panaszkodtak, hogy a felbomló peszticidektől a kutak vizének furcsa fémes mellékíze lett. Azután egyeseknek hullani kezdett a haja, vese- és májproblémáik támadtak.

A környezetvédelmi minisztérium mindazonáltal nem vezet statisztikát a peszticidek általi mérgezésekről. Ez bizonyos fokig érthető is, mondják a szakemberek, hiszen az ilyen mérgezések következményei ritkán jelentkeznek azonnal és közvetlenül. Ha azonban évekig isszuk a mérgezett vizet, esetleg daganatos megbetegedés alakulhat ki.

Már évek, évtizedek óta tart a mérgező vegyületek felhalmozódása Ukrajnában. Egészen 1991-ig tervszerűen szállították ide a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszereket. Ráadásul a szállítási terveket lehetőség szerint igyekeztek túlteljesíteni, mert a szovjet típusú gazdálkodás körülményei között előfordulhatott, hogy a következő évben nem sikerül elegendő mennyiséget beszerezni belőlük. A szovjet mezőgazdászok tartalékolási hajlama oda vezetett, hogy Ukrajnában ugyanannyi mérgező vegyület halmozódott fel, mint egész Afrikában. Különböző források ezt a mennyiséget mintegy 20,5-28 ezer tonnára becsülik.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a legnagyobb mennyiségek Szumi (2,5 ezer tonna), Kijev (1,9 ezer tonna), Odessza (1,8 ezer tonna) és Zaporizzsja (1,3 ezer tonna) megyékben halmozódtak fel. Kárpátalján 272 tonnányit tartanak nyilván, ami más megyékkel összevetve viszonylag kevésnek mondható. A vegyületek által leginkább fenyegetett régiókban mintegy 22 millióan élnek.

A kolhozok széthullása óta a raktárak többségét nem felügyelik és nem őrzik. Tulajdonosaikat ma nehéz megijeszteni a helytelen tárolásért kiszabható 85-136 hrivnyás bírságokkal. Mintegy hatszáz ilyen tárolónak egyáltalán nincs tulajdonosa.

A mezőgazdasági vegyszerek ártalmatlanítása, újrafeldolgozása nem olcsó, tonnánként 7 ezer hrivnyába kerül. A vegyszerek megsemmisítésével egyetlen vállalat foglalkozik ma Ukrajnában, s annak is viszonylag korlátozott a kapacitása. Még rosszabb a helyzet a radioaktív hulladékokkal, mert azokat Oroszországba szállítják feldolgozásra, addig pedig speciális temetőkben őrzik őket. A legjelentősebb ilyen temetők Dnyepropetrivszk megyében találhatók, ahol mintegy 160 millió tonna hulladék vár a sorsára. (Kárpátalja/Korreszpondent)