Több millióan vásárolnak hitelbe lakást, gépkocsit

2007. november 16., 09:00 , 357. szám

Az árak gyors emelkedése, a rohamosan növekvő lakossági hitelállomány és a termelés visszaesése egyaránt egy lehetséges gazdasági válság összetevői lehetnek. Közgazdászok szerint a jelenség alapjait még az előző elnökválasztás idején vetették meg, falait az azóta működő kormányok húzták fel, s a legközelebbi választás végérvényesen "betehet" a gazdaságnak.

Első látásra minden csodálatosnak tűnhet Ukrajnában: a szupermarketek tömve vannak vásárlókkal, az autószalonokból pedig Európában a leggyorsabb tempóban fogynak a vadonatúj gépkocsitípusok. A banki jelentések szerint elképesztő ütemű a lakossági hitelfelvétel, a kormány pedig a szociális kifizetések növelésével, a nemzeti valuta folyamatos erősödésével dicsekszik. A nemzetközi megfigyelők azonban azt javasolják, hogy kukkantsunk a felszín alá. A felszíni stabilitás és töretlen gazdasági fejlődés leple alatt ők a problémákat is látják.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő intézet három olyan kockázati tényezőt lát Ukrajnában, amelyek előbb vagy utóbb hatalmas problémát okozhatnak: az inflációt, a hitelezési bummot és a termelés visszaesését.

A szakértők rámutatnak: idén az infláció éves szinten mintegy 13 százalékot tesz majd ki, ami majdnem kétszerese annak, amit Viktor Janukovics kormánya ígért. A 13 százalék igen sok, de megfigyelők szerint lesz még több is. Az S&P előrejelzése szerint 2008-ban 16 százalékos, 2009-ben pedig 17 százalékos pénzromlásra számíthatunk, azaz az elkövetkező 2 évben másfélszeresére nőnek majd az árak. Hasonló nagyságrendű áremelkedés az elmúlt négy évben ment végbe.

Az infláció fő oka a lakossági jövedelmek hirtelen emelkedése. Baráti beszélgetésekből mindenki sejtheti, hogy milyen ütemben nőttek az utóbbi időben a "borítékban" kapott fizetések, de a hivatalos adatok is meggyőzőek. Az elmúlt három év során a legális jövedelmek 2,5-szeresükre nőttek, majd az idei év kezdete óta ismét mintegy 25 százalékkal emelkedtek.

Ez a folyamat még 2004-ben vette kezdetét, amikor Janukovics akkori kormánya az elnökválasztás előtt bőkezűen rendelkezett a nyugdíjak emeléséről. Ezt követően Julija Timosenko kabinetje gyors ütemben növelte a költségvetési dolgozók bérét, a különböző illetményeket és támogatásokat. Ugyanebben a stílusban kormányzott később Jurij Jehanurov, majd az ismét hatalomra került Janukovics is.

Az S&P szerint bárki kerüljön is kormányra az elkövetkező hetekben, nem lesz képes megállítani a szociális juttatások növekedését. Hiszen két év múlva ismét elnökválasztás lesz, a választókat pedig "meg kell győzni".

A jelenlegi helyzetet azonban nem csak a kormányok idézték elő. Tavalyelőtt az országban megjelentek a külföldi bankok, s gyors fejlődésnek indult a lakossági hitelezés. 2005 eleje óta a bankok 115 milliárd hrivnya lakossági kölcsönt adtak ki. Ez 8,7-szer több, mint amennyit a független Ukrajna megalakulása óta vettek fel összesen az emberek.

A hitelek mindjárt növelték a fizetőképes keresletet. Több milliónyian vásároltak hitelbe lakást, gépkocsit és hűtőszekrényt. Ennek következtében azonban drágábbak lettek a lakások, a gépkocsikat pedig majdnem kétszer drágábban értékesítik ma, mint az Egyesült Államokban.

A hitelrobbanás legszörnyűbb következménye azonban az ukrajnai ipari termelés visszaesése. A nemzeti össztermék, a GDP 2005 óta, azaz majd három év alatt mindössze 10 százalékkal nőtt. Vagyis mindazt, amit megvásárolunk, jobbára külföldön állítják elő. Szinte lehetetlen például ukrán gyártmányú játékot találni az üzletek polcain, a fogyasztási cikkek igen jelentős hányadát pedig Kínában állítják elő.

Előzőleg több egymást követő kormány a szociális juttatások és bérek emelésére fektette a hangsúlyt, s nem fordított kellő figyelmet a hazai ipar támogatására. Ennek tudható be, hogy a növekvő lakossági jövedelmek hatására elképesztő mértékben nőtt az import.

Összegezve a fentieket, az ukrán diagnózis a következő: kereslet keltette infláció. A jelenség lényege: a lakosság kezén annyi pénz van, hogy az ipar nem győz kellő mennyiségű árut gyártani. A termelőknek nincs más dolguk, mint hogy emeljék az árakat.

A folyamat tovább tart. Az emberek már megszokták, hogy évente mintegy 25 százalékkal nőnek a jövedelmeik, miközben senki sem állítja, hogy többet, vagy jobban dolgoznának. A szakértők szerint csak akkor lehet ilyen ütemben növelni a jövedelmeket, ha ennek megfelelően nő a GDP is. Ukrajnában azonban a mintegy 25-26 százalékos idei jövedelemnövekedés mellett várhatóan alig 9,6 százalékkal nő majd a GDP. Ez a kormányzati politika akár rövid távon is alááshatja az árstabilitást.

Ami a kiutat illeti, a legkülönfélébb megoldások hangzanak el, s egyedül annyi bizonyos, hogy a politikusok érthető módon irtóznak minden olyan megoldástól, ami árthat népszerűségüknek. Az egyik megoldási javaslat szerint a termelés fokozatos és folyamatos növelésével lehet elkerülni a krízist. Ennek szinte homlokegyenest ellentmond a nyugati szakértők véleménye, akik szerint mindenekelőtt az ukrán bankoknak kellene beszüntetniük a külföldi hitelfelvételt, azaz megálljt parancsolni az olcsó hiteleknek. Egyetértés legfeljebb abban mutatkozik, hogy a politikusoknak most már mindenképpen el kell kezdeniük közös nevezőre hozni választási ígéreteiket a gazdasági helyzet realitásaival. (Kárpátalja/Korreszpondent)