A Helmec-hegy lábánál

Salánki tények és tervek: új iskola, kuruc hétvége, kisvonat

2007. december 7., 09:00 , 360. szám

A Nagyszőlősi járás északnyugati csücskében, a Helmec-hegy lábánál fekvő Salánk azzal írta be nevét a magyar történelembe, hogy 1711 zimankós februárjában épp ebben a főútvonalaktól oldalra eső ugocsai faluban tartották meg II. Rákóczi Ferenc utolsó (és immár csonka) országgyűlését. De milyen helyzetben van ma ez a gazdag múltra visszatekintő település? Ezekről és az ehhez kapcsolódó kérdésekről beszélgettem el a minap a község 2006 tavaszán megválasztott polgármesterével, Daróczi Györggyel.

- Hogy milyen változások történtek a településen az elmúlt év alatt, arról maguk az itt lakók is mérleget vonhatnak - indítja beszélgetésünket az önkormányzat vezetője. - Meglátásom szerint sikerült javítanunk a tanácsházát felkereső lakosok ügyfélfogadási rendjén, illetve az ügyfélfogadás minőségén. A járásban az elsők között szerveztük meg a lakossági hulladék központi elszállítását, s a 810 porta közül 600-ról, valamint a közintézmények területéről már az AVE Nagyszőlős cég szemeteskocsija viszi el a felgyülemlett hulladékot. A korábbi falusi szeméttelepet pedig felszámoltuk.

Ez év márciusában megkezdtük, s július végére befejeztük a község területének túlnyomó részét lefedő, 11 kilométer hosszú közvilágítási hálózat kiépítését, hátravan viszont még két utca, ahol ugyancsak biztosítanunk kell a jövőben a közvilágítást - folytatja beszélgetőtársam. - Úgyszintén az idén javíttattuk meg az egyik legforgalmasabb út burkolatát, s a velünk szerződést kötő cég munkásai el is tüntették az úttesten éktelenkedő kátyúkat, de ami az elvégzett munka minőségét illeti, arról jobb nem beszélni... Itt említeném meg, hogy sok mellékutcát, melyek a szovjetrendszerben kolhozi alárendeltségbe tartoztak, még nem sikerült a községi tanács kezelésébe venni, de jelenleg is azon dolgozunk, hogy mielőbb tanácsi nyilvántartásba kerüljenek. Emellett pedig felállításra került két átjátszóállomás, melyek a korábbinál jobb minőségű vételt biztosítanak a Kijiv Sztar és az MTS mobiltelefon-szolgáltatók hálózatához tartozó helybeli mobiltelefonok számára...

Ami a közintézményeket illeti, a települést felkaroló érdi Egymásért Alapítványnak, valamint a velük kapcsolatban álló osztrák szervezeteknek köszönhetően, már évekkel korábban felépült az új középiskola, majd felújították az orvosi rendelőt és az óvodát, a művelődési ház egyik szárnya viszont még teljes felújításra vár. Rosszabb a helyzet a tömegközlekedés terén, lévén, hogy a Salánkot is érintő Nagyszőlős-Komlós-kitérő keskeny nyomtávú vasútvonalon közlekedő kiöregedett mozdonyok egyre kevésbé bírják a strapát, járatok maradnak el a gépek meghibásodása miatt. Így a Salánki Községi Tanács - összefogva a környező települések önkormányzataival - aláírásgyűjtést szervezett az ősz folyamán a "kisvonat" fennmaradása érdekében, s az összegyűjtött íveket, a vasúti közlekedés fejlesztését kérő levelükkel együtt, elküldték a Lembergi Vasút vezetőségének. Mely viszont - válaszában - csak annyit közölt velük, hogy dolgoznak a probléma megoldásán... Ami pedig az autóbusz-közlekedést illeti, egy nagyszőlősi vállalkozó a közelmúltban beindította a Nagyszőlős-Salánk járatot, ám ez nem túl sűrűn közlekedik, viszont ha egy salánki magánvállalkozó megvalósítja a Salánk-Beregszász és a Salánk-Nagyszőlős autóbuszjárat beindítására vonatkozó tervét, akkor tovább javulhat a helyzet.

Visszatérve az önkormányzat munkájához... Nagy figyelmet fordítunk a hagyományőrzésre, valamint a kulturális rendezvényekre - vált témát beszélgetőtársam. - A községi tanács és a helyi KMKSZ-alapszervezet közösen szervezik a március 15-i és az október 6-i ünnepséget, a sztálinizmus áldozatairól való megemlékezést, valamint a szüreti és az újévi bált. A legjelentősebb rendezvényünk pedig a helybeli vállalkozók, magánszemélyek, a középiskola, illetve az óvoda támogatásával évente lebonyolított falunap, mely ebben az esztendőben is nagy sikert aratott mind a salánki lakosok, mind a környező településekről átruccanó vendégeink körében. Az idei falunap keretein belül egyébként sor került az első kuruc hétvégére, mellyel hagyományt kívánunk teremteni, s megyei rendezvény szintjére szeretnénk emelni azt. Emellett pedig örömünkre szolgálhat az a tény is, hogy lelkes támogatóink segítségével 2007 őszén újjászerveztük a községi labdarúgócsapatot, mely elég jól szerepelt a járási bajnokságban...

Végezetül pedig szóljunk a település legfőbb, megoldandó problémáiról. Megerősítésre vár a Borzsa folyó töltése, ki kell építeni a vízvezeték-hálózatot, s nagyon fontos feladat a vízelvezető árkok rendszerének a felújítása. Mindezt persze nem lehet megvalósítani máról holnapra, de pályázatok megnyerésével, lakossági összefogással, valamint - ha lesz rá keret - a költségvetési pénzek átcsoportosításával meg lehet oldani a problémákat, legelőbb a vízelvezetés kérdését, majd a többi feladatot is. A Borzsa-töltés megerősítése viszont nem tartozik a községi tanács kompetenciájába, az önkormányzat csak annyit tehet, hogy sürgesse az illetékeseket: tegyenek meg mindent azért, hogy a község mentesüljön az árvízveszélytől...

Lajos Mihály