Háger Sándor: "Az én hazám itt van"

Immár hat éve annak, hogy a kárpátaljai színpadokon, zenés rendezvényeken feltűnt az akkor még csupán 10 éves Háger Sándor. A beregszászi fiatalember népszerű dalaival és virtuóz szintetizátorjátékával azóta elmaradhatatlan résztvevője a Kárpátaljai Magyar Zenésztalálkozónak és Dzsesszfesztiválnak is. Az ifjú előadót a fesztiválfellépés után mindenekelőtt terveiről kérdeztük.

- Fiatal korod ellenére máris tekintélyes előadói pályára tekinthetsz vissza.

- Valóban, 6 éve zenélek már. Apám hétéves koromban figyelt fel a tehetségemre. Akkoriban gyakoriak voltak az áramszünetek, s én a teljes sötétségben is szinte hibátlanul játszottam végig zongorán az általam ismert darabokat. Az első szintetizátoromat 10 évesen kaptam. Később számos zenésszel dolgoztam együtt, akiktől szintén sokat tanultam. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani nekik ezért. Korábban több énekesnővel is alkalmam volt együtt dolgozni, de nekik tovább kellett tanulniuk, így azután elváltak az útjaink. A jelenlegi formációban közel egy éve lépünk fel Szoboszlay Kornéliával és Solymos Tündével.

- Te magad is betöltötted immár a tizenhatodik életévedet, azaz rövidesen befejezed az iskolát, tovább kell tanulnod. Mik a terveid?

- Jelenleg a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium hetedik osztályos diákja vagyok. Mindenekelőtt szeretném befejezni a gimnáziumot, azután pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanítói szakán szeretnék továbbtanulni.

- Nem szeretnél továbbra is zenével foglalkozni?

- Természetesen szeretnék továbbra is muzsikálni, de úgy érzem, hogy Kárpátalján nem lehet megélni kizárólag a zenéből, ezért szándékozom szerezni a zene mellé egy biztos megélhetést jelentő hivatást is. Én a zenét hobbiból nagyon szeretem játszani. Otthon mindennap leülök a hangszer mellé. Vannak tehetséges barátaim, ismerőseim is, akikkel gyakran összejövünk, együtt gyakorolgatunk, s szívesen vállalom a fellépésekre szóló felkéréseket is.

- Vannak felkéréseid, lehetőséged a szereplésre?

- Akadnak felkérések születésnapokra, lakodalmakra, névnapokra stb., de nekem azért első a tanulás.

- Van kedvenc zenei műfajod, stílusod?

- Bár kifejezett kedvencem nincs, erősen hajlok a dzsessz felé. Ha a kortársaim megkérdezik, a rockzenét szeretem-e jobban vagy a rappet, azt szoktam válaszolni, hogy mindenből az igényesebbet. Ha mégis ki kellene emelni a kedvenc énekesemet, jelenleg Jamiroquai-t választanám.

- Hogyan képzeled a zenei pályádat?

- Mindenekelőtt meg szeretném köszönni Istennek, hogy ilyen tehetséggel áldott meg. Szeretem szórakoztatni az embereket. Most úgy érzem, egész életemben folytatni szeretném a zenélést. Szívesen játszanék például együttesekben.

- Hogy gondolod, van vagy lesz erre lehetőséged?

- Úgy érzem, most már volna rá lehetőségem. Nagyon sok tehetséges gitárossal, dobossal ismerkedtem meg. Remélem, egyszer majd összejövünk velük.

- Elképzelhetőnek tartod, hogy egy ilyen együttes Kárpátalján alakuljon meg és váljék sikeressé, vagy nagyobb az esélye ennek Magyarországon, esetleg a világ valamelyik más pontján?

- Elsősorban a szülőföldemben gondolkozok. Úgy gondolom, hogy az én hazám itt van, Kárpátalján, s nem gondolkozom azon, hogy elhagyjam.

szcs