Lesz-e az idén hurka, kolbász?

Támogatásra szorulnak a tenyésztők

A sertést a kereskedők élősúlyban 9-10 hrivnya kilónkénti áron veszik át a gazdáktól, míg a takarmánybúza és a kukorica kilónkénti ára 1,2-1,6 hrivnya, vagyis a sertéstartás egyenesen ráfizetéses tevékenységgé vált. Lassan az erre szakosodott nagyüzemek is felszámolják a sertésállományukat. Ha a helyzet nem változik, megérhetjük, hogy jövőre külföldről kell majd behoznunk a szilveszteri malacot. A helyzetről a sertéstenyésztéssel foglalkozó Kékesi Sándort kérdeztük meg Técsőn.

- Mikor kezdett sertéstenyésztéssel foglalkozni?

- Korábban a técsői, végül a kolhozzá alakult állami gazdaságban dolgoztam gépkocsivezetőként, melynek megszűnése után kaptam 2,5 hektár földet. Ekkor kezdtem a földeken gazdálkodni. Kukoricát, burgonyát vetettem, és kezdetben olyan jó terméseket sikerült betakarítanom, hogy nem is tudtam hol tárolni. Bár korábban is műveltünk néhány - 20 ár területű - parcellát és sertést is tartottunk, de ekkor határoztam úgy, hogy jelentősen szaporítom az állományt. A kilencvenes évek elején átlagosan húsz vágósertésem is volt egy időben.

- Hány vágásra érett disznója van most?

- Jelenleg öt, valamint kilenc süldő és egy anyakoca. Ma már parlagon állnak a földjeim, mivel nincsenek saját gépeim, a napszámosok megfizethetetlenül drágák, egyszóval ráfizetéses lett a növénytermesztés, ezért három évvel ezelőtt abbahagytam a földművelést. Ugyancsak komoly probléma, hogy Técsőn mára egy kombájn sem maradt, ami miatt teljesen visszaesett a kalászosok vetésterülete a város határában. A disznókat az utóbbi időben a vásárolt takarmánnyal etettem, ami most még ráfizetésesebbé teszi a vállalkozást.

- Hol tudja értékesíteni a sertéseket?

- Idáig hentesüzletek vették át, de ők diktálják a saját áraikat. Ebben az ágazatban is az van, hogy a termelők dolgoznak és a kereskedőké a haszon. Az idei árak mellett szerintem a sertéstartás is ráfizetésessé vált: amikor 1,20-1,60-ba kerül egy kilogramm takarmány, és a félsertés 16 hrivnya/kg-os áron sem eladható, akkor ezzel már nem érdemes foglalkozni. Számításaim szerint csak akkor érné meg, ha élősúlyban megadnák érte legalább a 13 hrivnyát, holott ma 9-10-et ígérnek érte a felvásárlók.

Ha nem változik a helyzet, akkor mindenki csak saját részre fog sertést tartani. Legfeljebb azok a nagyüzemek tudnak majd talpon maradni, amelyek elérik, hogy kapjanak állami támogatást. Itt, Técsőn is beindult egy kijevi befektetők kezében lévő sertéstelep, ahol 5000-nél nagyobb állományig akarnak felmenni, ők állítólag nagyon olcsón fogják majd értékesíteni a húst. A kérdés csak az, hogy milyen minőségű lesz az a hús: ha csak táppal etetik majd az állatokat, akkor az soha nem lesz olyan, mint a mi vegyes takarmányon nevelt disznónk.

- Hogyan lehetne segíteni ön szerint a kárpátaljai sertéstartó gazdákon?

- Azt látom a tv-ben, hogy óriási mennyiségben áramlik be az olcsó sertéshús Lengyelországból Ukrajnába, ami érdekes módon a bolti árakat nem, csak a felvásárlói árakat veri le az országban, hisz a hentesüzletekben 30 hrivnyát is elkérnek egy kilogramm sertéshúsért. Szerintem ilyen körülmények között csak akkor lesz érdemes a kistermelőknek sertést tartani, ha azt az állam valamilyen formában támogatni fogja.

Badó Zsolt