Síszezon - hó nélkül

Vidékünk egyre népszerűbb

Nincs hó, szinte kivétel nélkül állnak a sífelvonók Kárpátalján, azaz mehetne jobban is a turisztikai biznisz. Az ágazatban dolgozók mégsem emlegetnek katasztrófát.

Most, hogy már túl vagyunk a szilveszteri-karácsonyi vendégcsúcson, elmondható, hogy Kárpátalja ismét bebizonyította, továbbra sem elsősorban a téli sportok kedvelői alkotják az idelátogató vendégsereg gerincét. A legtöbb szállóban, üdülőben és szanatóriumban még kora ősszel lefoglaltak minden kiadó szobát a december közepétől az ortodox karácsony végéig terjedő időszakra, de egyébként sem maradt sok kiadatlan szoba decemberben, s hasonlóak a kilátások januárra és februárra is.

Bár a hegyoldalak már november elején kifehéredtek, síelésre is alkalmas hó néhány rövid időszaktól eltekintve mindmáig sehol sem volt a Dragobrat különleges klímával bíró lejtőit kivéve. Mindazonáltal a tavalyi évhez hasonlóan idén sem mondta le senki a szobafoglalását. A gyógyulni és a hegyekbe vágyók az ország minden szegletéből, illetve külföldről feltartóztathatatlanul és örvendetesen növekvő számban hömpölyögnek az üdülőkbe és szanatóriumokba, hogy azután kedvükre járják a hegyeket, hó híján szán helyett lovas kocsin kiránduljanak, vagy csak egyszerűen szívják a friss levegőt, valamint ízlés és szükség szerint fogyasszák a különféle ásványvizeket és pálinkákat.

A nagyszámú vendégnek hála egyre több kiegészítő programra tartanak igényt az utazási irodák, így azután az évszaktól függetlenül szinte egyfolytában csúcsforgalom van a munkácsi, a nevickei és az ungvári várban, a szerednyei borpincében és más borászatokban, sorban állnak a jelentkezők a beregszászi termálvizes uszoda bejáratánál, s mostanság egyre gyakrabban fordul elő, hogy még Beregszász és Nagyszőlős nevezetességeit is idegenvezető mutogatja a kíváncsi turistáknak. Egyszóval, hiába épül évről évre egyre több szálláshely, s hiába emelkedtek legalább 10 százalékkal a vendéglátóhelyek árai csak az utóbbi egy esztendőben, a jelek szerint a turistáknak semmi sem akadály.

Mind népszerűbbé válik a falusi turizmus is. Becslések szerint ma már legalább 2-3 ezer vidéki porta foglalkozik ezzel a szolgáltatásfajtával, ami különösen az iparilag elmaradottabb hegyvidéki régiókban jelent áldást. A szállásadásban érdekeltek számát azonban máig csak becsülni tudják a szakemberek, mivel egy jelentős részük továbbra sem tagja semmiféle turisztikai szervezetnek. A jelek szerint változatlanul olyan jelentős az igény a viszonylag olcsó falusi szálláshelyek iránt, hogy az újdonsült magánvállalkozók nem kényszerülnek igénybe venni a turisztikai egyesületekhez és cégekhez tartozásnak a reklám és a vendégkiszervezés terén mutatkozó nyilvánvaló előnyeit.

Pedig korábban úgy tűnt, a magas infláció miatt az árak ezen a télen ugyancsak harapósak lesznek. A falusi turizmusban utazók általában napi kétszeri étkezéssel 70-100 hrivnyáért kínálnak szállást egy főnek egyetlen éjszakára, az üdülők és turistaszállók esetében pedig személyenként 120-150 hrivnyánál kezdődnek a napi szállásdíjak. A határt ezen a téren valóban a csillagos ég jelenti. Az ismertebb szanatóriumok közepes árfekvésű kétszemélyes szobáinak napidíja általában meghaladja a 250-300 hrivnyát, az utóbbi években gombamód szaporodó luxusszállókban pedig esetenként akár 500-700 hrivnyát is fizethetünk egy lakosztályért.

A szálláshoz hasonlóan drágult az étkezés, s valamivel többe kerülnek az üdüléshez kapcsolódó szolgáltatások is, azaz többet kell fizetnünk az egynapos, Kárpátalja nevezetességeit bemutató kirándulásokért, a sí- és egyéb sporteszközök bérléséért, akárcsak a szaunáért, a masszázsért, a sífelvonó használatáért stb.

Összességében mégis elmondható, hogy az áremelkedés a turisztikai szektorban egyelőre alatta marad az infláció mértékének. Ráadásul a jelek szerint az ukrán polgároknak egyre több a pénze, és szívesen is költik azt.

Egyedül a sípályák, sífelvonók, kölcsönzők, s egyéb kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások működtetői számára jelent veszteséget ez a már-már krónikus "hótlanság". Egyes becslések szerint csupán további sípályák és -felvonók kiépítésébe dollár százezrekben mérhető összegeket fektettek az elmúlt esztendőben, s még ennél is jelentősebb beruházások várhatók a közeljövőben. Szakértők szerint a téli turizmus máris közel állhat ahhoz a kritikus ponthoz, amit elérve a piaci szereplőknek már érdemes lesz majd nagy számú hóágyú beszerzésére költeni, hogy legalább a legforgalmasabb időszakokban rásegítsenek a mostanság igen lanyha természetes "hótermelésre".

Költeni a fentebbieken kívül is volna mire. Az üdülővendégeknek az internetes weboldalakon megjelenő véleményei szerint a látványos fejlődés ellenére volna még mit javítani a szolgáltatások színvonalán, különösen, ami az étkeztetést és az olcsóbb vendégszobák kényelmét, higiéniáját illeti. A turizmusból profitáló helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint magának az államnak pedig az ágazat továbblépéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások terén vannak komoly lemaradásai, elsősorban ami az úthálózat fejlesztését illeti.

pszv