2008. január 25.

2008. január 25., 09:00 , 367. szám

"Ugyan mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! - vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj!?" (Máté 9, 5)

Olyan korszakot élünk, amikor a szavak is hatalmas infláción mennek keresztül. A tegnap kimondott szó mára sokszor csak a felét éri, vagy egyáltalán nem ér semmit. Sokan számlálatlanul ontják magukból a szavakat és megfontoltság nélkül, szavakért akarnak hírnevet, bizalmat vásárolni maguknak. A szavak mögé el lehet bújni, a szavakkal el lehet játszani, a szavakkal meg lehet sebezni, a szavakkal el lehet terelni a figyelmet a valóságról.

Van ma olyan szó, amelyre még adhatunk, amikor sokszor saját honfitársaink, testvéreink szavai is elértéktelenedett szavakká lettek és nincs bennük őszinteség? Van még valaki, aki igazat szól és igazán szól? Aki nemcsak mondani tud, hanem a mondanivaló mögött van tartalom, van erő, amiből az ember rögtön megérzi, hogy ezt meg kellene hallgatni. Sajnos a szavak elértéktelenedésének korában sokan arra jutottak, hogy ilyen szó nincs már.

Hadd mutassam be a kedves Olvasónak azt, akinek a szavai és tettei a legtökéletesebb összhangban vannak egymással. Aki nemcsak mondani tudja, hanem cselekszi is. Jézus Krisztusról van szó, aki nemcsak mondja: "Megbocsáttattak bűneid!" Ő az, aki ezt jogszerűen kimondhatja és valóságosan meg is cselekszi az életünkben. Próbáld meg, járulj elé, fogd szaván és tapasztalni fogod, hogy Ő nemcsak beszél, hanem cselekszik is.

Ő nemcsak mondja: "Kelj fel, és járj!" Látjuk, amint ez a béna ember Jézus szavára felveszi ágyát és épen, egészségesen hazaindul.

Mi könnyen mondjuk ki a szót és nehezen teljesítjük, Jézusnak mindkettő lehetséges, nála nincs értékromlása a szavaknak, mert Ő ma és mindörökké ugyanaz.

Ha igazi szavakra vágyunk, amelyeket nem csak úgy odavetnek nekünk, amelyekkel nem csak bizalmunkat, vagy éppen szavazatunkat akarják megvásárolni, akkor fordulj, kedves Olvasó Krisztus beszédéhez. Ott van a polcodon, csak le kell venni, leporolni és életre kel, valósággá lesz életünkben.

Ámen.

Tóth László