Újabb negyvenméteres kráter

Aknaszlatinai sóbánya

2008. február 8., 09:00 , 369. szám

Az Iparbiztonsági, Munkavédelmi és Bányászati Állami Bizottság (Derzshirpromnahljad) információi szerint újabb karsztomlás történt Aknaszlatinán, a 9-es bánya felszíni építményeinek közelében.

A megközelítőleg 10 ezer köbméteres kráter átmérője mintegy 30-40 méter, mélységét a további omlás veszélye miatt egyelőre nem lehet megállapítani. A szakemberek és a sajtó a technogén katasztrófa lehetőségét sem zárják ki a térségben zajló folyamatok kapcsán, ami nemcsak a vállalatot, hanem a közeli nagyközséget is érintheti.

A Derzshirpromnahljad területi főosztálya az eset kapcsán kiadott közleményében utal arra, hogy az elmúlt években folyamatosan keletkeztek hasonló kráterek és repedések a kitermelés alatt álló területek felett. A mostani kráter a kitermelt sót feldolgozó üzem déli fala és az elöntött 7-es bánya között, az üzemtől mintegy 50 méterre keletkezett.

Az eset nyomán vizsgálat indult. A történtek okainak feltárásáig a 9-es bányában szüneteltetik a munkát, s az országos allergológiai intézet betegei sem ereszkedhetnek le a mélybe. A bánya körül megfigyelő posztokat állítottak fel - közölte érdeklődésünkre Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere.

A hasonló esetek 2004 novemberétől szaporodtak el az aknaszlatinai sóbányában. 2004 decemberében egy helyi lakos telkén bekövetkezett omlás nyomán négy méter átmérőjű, 8 méter mély kráter maradt hátra. Legutóbb tavaly december 22-én keletkezett egy megközelítőleg 4 köbméteres kráter a bánya területén.

Ezzel egyidejűleg a talajvíz egyre gyorsabb ütemben árasztja el a bányajáratokat, s egyremásra mennek tönkre a felszíni építmények is. 2006. január 16-án például összedőlt a vasúti kocsik sóval való feltöltésére szolgáló állomás. A Derzshirpromnahljad internetes oldala arra is emlékeztet, hogy a múltban több alkalommal is bevezették már a bányában az ott dolgozók biztonsága érdekében az állami megfigyelés speciális rendszerét. Mint rámutatnak, a vízbetörések következményeinek elhárítására fordított máig több mint 3 millió hrivnyán kívül a bányának nincs pénze sem a kialakult helyzet okainak tudományos vizsgálatára, sem a bánya műszaki korszerűsítésére.

hk