Ukrajna: WTO-csatlakozás

A Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozást sokan egyfajta csodaszerként emlegetik Ukrajnában, míg mások a gazdaság tönkretételétől óvnak ezzel kapcsolatban. Az egyszeri polgárt viszont elsősorban az érdekli, áremelkedést, avagy árcsökkenést várhat-e a dologtól.

Valójában mit is remélhetünk a WTO-hoz való csatlakozástól? E rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban a legkülönfélébb vélemények hangzanak el, hiszen ez a téma is óhatatlanul belpolitikai kérdéssé vált mára. A politikusok egyik tábora holmi fogyasztói paradicsomot fest le hallgatóságának a szervezethez való csatlakozás kapcsán, ami szerintük az árak csökkenésével és a piaci verseny erősödésével jár majd. A másik tábor viszont egyfolytában arról szónokol, hogy tönkreteszi majd a honi termelőt a csatlakozás, mert nem fogja bírni a hazai ipart védő állami intézkedések hiányában elszabaduló konkurenciaharcot.

Tény, hogy például a kohászati művek, melyek az ukrán export mintegy harmadát állítják elő, kétségtelenül jól járnak a csatlakozással, hiszen várhatóan növelni tudják majd az Egyesült Államokba és Európába irányuló exportjukat. Általában véve is elmondható, hogy a WTO előnyére válik az exportban érdekelt minden ágazatnak és termelőnek. De vajon mit nyer a mezei ukrán állampolgár, akinek nincsenek acélipari részvényei, s napraforgóolajat sem exportál?

Vegyük például az országba érkező külföldi borok árának alakulását. Egy palack olcsóbb chilei bort átlagoan 7-8 hrivnyáért vásárol meg az importőr, mire azonban eljut boltjainkba, 45-70 hrivnyára szökik fel az ára. Megvan az esélye annak, hogy amennyiben Ukrajna belép a WTO-ba, sikerül megszabadulni legalább a majd 15 hrivnyás behozatali illetéktől, s akkor a vásárló a moldovai borokkal közel azonos áron juthat hozzá a jobb minőségű chilei termékekhez - legalábbis az importőrök ma ebben reménykednek.

Tény azonban, hogy ma senki sem tudja megjósolni, valójában milyen hatással lesz a vámok és gazdaságvédő illetékek rendszerének lebontása a fogyasztói árakra. Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy például egy 15 százalékos vám eltörlése szinte sohasem jelent ugyanilyen mértékű áresést. A piaci mozgások mellett sok függ az adott ország gazdaságpolitikájától is, ám úgy tűnik, jelen helyzet szerint a gazdasági kormányzatnak csak igen általános elképzelési vannak arról, konkrétan milyen következményekkel lehet számolni.

A szakértők többsége mindenesetre egyetért abban, hogy különösen nagyarányú változások bizonyosan nem várhatók. Mint rámutatnak, az ukrán gazdaság jobbára már ma is teljesíti a csatlakozásból kifolyólag rá háruló kötelezettségeket. A Legfelsőbb Tanács még 2005-ben a kétoldalú WTO-megállapodásoknak megfelelően módosította a behozatali vámok majd 80 százalékát. Ezért például az importált gyógyszerek, háztartási berendezések, ruhaneműk és lábbelik vonatkozásában nagy valószínűséggel már nem kell további változásokkal számolni.

Számottevő behozatali vám-csökkentés legfeljebb a személygépkocsik és az élelmiszerek vonatkozásában várható, miután a hazai gyártók alkalmazkodását elősegítendő, az alacsonyabb vámtételek bevezetése előtt egy bizonyos adaptációs időszakot iktattak be.

Különösebb áresésre azonban itt sem érdemes számítani, mutatnak rá a szkeptikus megfigyelők, a vámok csökkentéséből adódó árkülönbözetet szerintük várhatóan javarészt az importőrök és a dílerek nyelik majd le. Végérvényesen felemészti majd a várt árzuhanást, hogy az importáruk jelentős része amúgy is erősen nyomott áron, vagy eleve illegális behozatali sémák alapján jut be az országba, vagyis a WTO-csatlakozástól függetlenül alig, vagy eleve nem fizetnek utánuk vámot.

Van azért néhány biztató hír is. Így például nem kell attól tartanunk, hogy a honi élelmiszergyártók a jövőben a csábító külföldi piacokat célozzák meg, nekünk pedig maradnak a rossz minőségű importtermékek. Az ukrán gyártókat nemigen várják Nyugaton, ahol saját termelőből is több van a kelleténél, s a mi vállalkozóink a legtöbbször egyébként sem rendelkeznek azokkal a minőségi tanúsítványokkal, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy megjelenjenek például az EU piacain.

Az ukrán polgárt komolyabban érintő egyetlen következménye a WTO-csatlakozásnak várhatóan annak inflációcsökkentő hatása lesz. Becslések szerint a fogyasztási cikkek átlagosan 1-1,5 százalékkal lesznek majd olcsóbbak a csatlakozásból kifolyólag, azaz ennyivel csökkentik majd az áraknak a pénzromlás miatt várható emelkedését. Az erre az esztendőre jósolt 9-10 százalékos inflációt tehát mintegy 8 százalékosra mérsékelhetik.

szcs