Fűtés "házigázzal"

Egy környezetbarát technológia: a metángáz

2008. március 28., 09:00 , 376. szám

A környezetbarát energiaforrásokról, a kimerülőfélben lévő energiahordozók kiváltásáról és az emberi tevékenység nyomán keletkező szerves hulladékok újrahasznosításáról egyre többet beszélünk, de általában csak az elméletről. Gerhardt Iván, a beregszászi Merkurij Kft. igazgatója viszont gondolt egy nagyot, és saját otthonában beüzemelt egy olyan technológiát, mely növényi és állati hulladékokból speciális baktériumtörzsek segítségével metángázt termel.

A házigazda mindenekelőtt az elméleti alapokat igyekszik a biokémiához és a műszaki dolgokhoz alig konyító riporter fejébe verni. Mint megtudjuk, csupán a feldolgozható állati és emberi eredetű trágyát figyelembe véve évi 33-45 milliárd köbméter gáz megy veszendőben Ukrajnában, ami megközelítőleg az ország éves gázfogyasztásának felel meg. S akkor még nem vettük figyelembe a mezőgazdaságban nagy mennyiségben képződő egyéb szerves hulladékokat, a nemegyszer csak gondot okozó eladhatatlan vagy hibás termést. Abból kell tehát kiindulnunk, magyarázza, hogy a hulladék adott, a kérdés csupán az, hogy hagyjuk-e veszendőbe menni, vagy megpróbáljuk hasznosítani.

Ha valaki a hasznosítás mellett dönt, szinte magától kínálkozik a lehetőség, hogy fogjuk munkára a baktériumokat. Az eljárás nem új, tudjuk meg, a világ különböző tájain már a kilencvenes évektől kezdve alkalmazzák különféle módozatait. A szerves hulladékot egy speciálisan erre a célra kialakított tartályba helyezik, s különböző baktériumtörzsekből összeállított keverékkel oltják be. Ezek a mikroorganizmusok indítják be a hulladék lebontásának és átalakításának folyamatát, melynek eredményeként a hulladékból a természetben képződőnél lényegesen jobb minőségű trágya keletkezik, mintegy a folyamat melléktermékeként pedig metángáz szabadul fel.

Az otthoni berendezés, melyet a technológia alapos tanulmányozása után maga a házigazda állított össze, összegyűjti a keletkező metángázt, szűri és tisztítja azt, majd a hasznosító egységekhez továbbítja. Gerhardtéknál jelenleg a metángáz fűti a családi házat, a saját használatra kialakított fóliasátrat, s ugyancsak ez a gáz fogja hajtani az autójukat is. Számos példa létezik arra is, hogy villamos energia termelésére is felhasználható az így megtermelt gáz. A házigazda lelkesen mutatja a végterméket: a "házigáz" lényegesen tisztább a vezetéken érkező földgáznál, s az égési hatásfoka is lényegesen magasabb. A metán alig látható lánggal ég a kazánban, nem kormol, s a közhiedelemmel ellentétben tisztított formájában egyáltalán nem büdös.

"Valami olyasmit próbáltam meg kihozni ebből az ötletből, ami a hulladék hasznosításával megakadályozza a föld elszennyeződését, a keletkező trágya révén pedig kifejezetten hasznos a mezőgazdaság számára - fejtegeti Gerhardt Iván. - Arra törekedtem, hogy olcsó és viszonylag könnyen kezelhető pótlólagos energiaforráshoz juttassam az embereket, hogy gazdaságosabbá, hatékonyabbá tegyem számukra a termelést. Azért is fontosnak tartottam belevágni ebbe a dologba, mert várható volt, hogy a gáz és a kőolaj drágulni fog, s ez a folyamat még távolról sem ért véget."

Gerhardt Iván nagy jövőt jósol a környezetbarát technológiának, s azt tervezi, hogy vállalatánál megszervezi a berendezés sorozatgyártását. Hisz abban, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, s általában a vidéki emberek fantáziát látnak majd a dologban. Mint mondja, hamarosan készen állnak majd arra, hogy kielégítsék a legkülönfélébb igényeket. Egy kisebb berendezés üzemeltetéséhez annyi hulladék is elegendő, amennyi egy átlagos háztáji gazdaságban keletkezik, s már ebben az esetben is gazdaságosan működtethető. Felhasználható a gázfejlesztő ugyanakkor egy nagyobb gazdaság vagy akár egy kisebb település energiaszükségletének biztosítására is. A legközelebbi követendő példa Ausztria lehet, ahol máris igen elterjedt ez a környezetkímélő energiaforrás, de meglepő módon gyorsan terjed Oroszországban is.

Tudván, hogy az ördög mindig a részletekben lakozik, rákérdeztünk arra is, mekkora beruházást igényel e technológia bevezetése. Mint megtudtuk, a szükséges berendezés és a baktériumtörzsek megvásárlása valóban nem olcsó mulatság, s ára alapvetően a berendezés kapacitásától, illetve automatizáltságának fokától függ. Gerhardt úgy tervezi, hogy elsősorban a kisemberek igényeit igyekeznek majd kielégíteni, s a legkisebb és legigénytelenebb típusok már tízegynéhány ezer euróért megvásárolhatók lesznek.

Még mielőtt elrettentene bennünket a mégiscsak viszonylag tekintélyes ár, az igazgató rámutat, hogy ha jobban belegondolunk, csupán egy kisebb külföldi gyártmányú gépkocsi áráról van szó, amilyenből az utóbbi időben nálunk is egyre több fogy. Arról se feledkezzünk meg, mondja, hogy a beruházás, amennyiben szakértelemmel telepítik és üzemeltetik, akár már 1,5-2 éven belül megtérülhet. Gerhardt arra is rámutat, hogy napjainkban az Európai Unió egyre tekintélyesebb forrásokat biztosít a környezetkímélő biotechnológiák bevezetésére, s ezek ma már részben Kárpátalján is hozzáférhetők. Ha van valami, amit házigazdánk sajnál, az az ukrán politikusok részéről a téma iránt országos szinten megnyilvánuló közömbösség. Mint mondja, amíg a földgáz üzletágban ekkora pénzek vannak, nem csoda, ha egyelőre senki sem érdekelt odafent a biotechnológiák elterjedésében.

Mindehhez legfeljebb annyit tehetünk hozzá, hogy a jelek szerint legalábbis járási szinten látnak fantáziát a biotechnológiákban. "Nagyon fontos cél mindazon technológiák elterjesztése, amelyek arra irányulnak, hogy részint úgy semmisítsük meg a szerves hulladékokat, hogy azok ne termeljenek a légkört szennyező anyagokat, részint hasznosíthatóvá tegyük a bennük lévő viszonylag nagy mennyiségű energiát" - szögezi le érdeklődésünkre Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, aki rendkívül fontosnak tartja a hasonló elképzelések népszerűsítését.

pszv