Már 50 méteres a munkácsi vár kútja

Egy hónap keserves munkájával 10 méterrel jutottak lejjebb azok a lembergi alpinisták, akik a munkácsi vár megtisztítására vállalkoztak.

Ismeretes az a legenda, miszerint a munkácsi várhoz Korjatovics Tódor herceg ásatta a kutat, és mivel a munka nagyon lassan haladt, kijelentette, hogy egy zsák aranyat kap az, aki vizet fakaszt a kútból. Egy apró ember vállalta a feladatot, s mikor megjelent odalenn a víz, várta a zsák aranyat. Ekkor a herceg egy kis erszény aranyat adott át neki és megmagyarázta, hogy ő ekkora zsákra gondolt. Ekkor a kis ember, aki nem volt más, mint Belzebub, elkeseredésében beleugrott a kútba. Néha ma is hallani odalentről az üvöltését - állítják egyesek.

A munkácsi vár kútját valóban Korjatovics idejében, 1396-ban kezdték el kiásni. Míg a kútfúrók végre 86 méter mélyen vizet találtak, 15 év telt el. A legendás kút lomtalanítására vállalkozó lembergi alpinisták egy hónap alatt 10 méterrel jutottak lejjebb, s jelenleg mintegy 50 méteres mélységben dolgoznak. Mint a sajtó munkatársainak elmondták, csodálják a 600 évvel ezelőtt élt kútfúrók teljesítményét és kitartását, mivel az itteni bazaltban még a mai légkalapácsok sem tudnak sok kárt tenni, akkoriban pedig csupán véső és kalapács állt a munkások rendelkezésére.

A XIX. századi kúttisztítók jelenleg napi 20-30 centiméterrel kerülnek mélyebbre. A téglalap alakú, kb. 2x3 méteres alapterületű munkaterületen meglehetősen nagy körültekintést kíván a munka, ráadásul ebből a mélységből a kiásott talaj és hulladék keverékével teli 40 literes dézsa közel 5 perc alatt jut fel a felszínre. Az alpinisták elmondása szerint eleddig még semmilyen szenzációs leletre nem bukkantak. A kútba került törmelékrétegek jellegéből arra következtetnek, hogy most körülbelül az 1960-as elején "járnak". Mivel ismeretes, hogy a kutat 1902 körül zárták le véglegesen, a legizgalmasabb szakasz valószínűleg az utolsó métereken vár majd az alpinistákra, illetve a felszínen dolgozó régészekre.

pp