Pisztráng a lombikban

Turizmus

Az Ökörmezői járásban lankadatlanul kutatják a vidék turisztikai lehetőségeit. Talán ennek tudható be egyebek mellett, hogy mind kevesebben keresnek munkát idegenben, miközben egyre másra nyílnak a hotelek, motelek, kávézók és a turistákat kiszolgáló egyéb létesítmények.

Néhány évvel ezelőtt Ivan Derbak, a Szinevér Nemzeti Park igazgatója is úgy határozott az erdészeivel, hogy kedvébe járnak a turistáknak. Miután az Erdészeti és Faúsztatási Múzeum közelében még a szovjet időkben léteztek kisebb pisztrángos tavak, szinte magától adódott a gondolat, hogy azokat most felújítsák. Így született meg az ötlet, hogy megteremtsék a pisztráng-turizmust.

Az elképzelés már csak azért is vonzónak tűnt, mivel a perecsenyi járási Vojevodinától eltekintve ma már gyakorlatilag sehol sem találni pisztrángot a megyében. A Szinevéri-tóban és a vidék patakjaiban, valamint a speciálisan kialakított víztározókban így kezdődött meg a szivárványos, a sebes és a tavi pisztráng tenyésztése. Mára a halállomány megközelítette a kétezer példányt.

A halat a Felső- és Alsószinevér közötti Fekete-patak völgyében tenyésztik. A halas víztárolók mélyen az erdőben terülnek el, ahová gépkocsival szinte lehetetlen eljutni. A tavacskákat legfeljebb a kivágott fát szállító teherautók vagy lovas szekerek közelíthetik meg. A halakat Mihajlo Nyiroda felsőszinevéri erdész, valamint felesége és fia felügyelik.

Mint Ivan Derbak elmondta, a pisztránggazdaság a nyolcvanas évek elejétől működött ezen a vidéken. Az 1998-as és 2001-es árvizekkor azonban a szóban forgó terület víz alá került, az úgynevezett halinkubátorokat pedig teljesen elmosta az ár. Négy évvel ezelőtt, amikor Kárpátaljáról már szinte teljesen eltűnt a pisztráng, a Nyiroda család és Mihajlo Popadinec erdész kezdeményezték a halszaporító felújítását. Önerőből hozták helyre a roskadozó őrkunyhót, tisztították meg a területet, majd kialakították az inkubátorokat. Maguk fogták ki a környező patakokból az első 12 pisztrángot is, s azóta öt tározóra való apró halat neveltek fel.

- A pisztrángot ívás közben kell "megfejni" - magyarázza Ivan Derbak a halszaporítás technológiáját. - Azután a mesterségesen megtermékenyített ikrák a speciális inkubátorokba kerülnek. Amint megjelennek a halporontyok, átkerülnek azokba a speciális készülékekbe, amelyekben addig maradnak, amíg el nem érik a négy centiméteres hosszt. Két hónappal később azután a kis halak kikerülhetnek a patakokon kialakított víztározókba, tavacskákba. Egyszóval, majdhogynem kémcsőben tenyésztjük itt a halat.

Bármennyire furcsa volt is hallani, a halakat főtt tyúktojás sárgájával és sajttal etetik.

- Nyirodáék tehenet tartanak, és minden nap friss sajtot készítenek - mondja Derbak. - Mihajlo Popadinec szerzi be a mezőgazdaságban is használt kombinált tápot és a tojást. Valójában a halgazdaság finanszírozása igen csekély.

A halastavak mélysége alig egy méter. Mindegyik tárolót ellátták villanyvilágítással, s a közelben mesterséges vízesést alakítottak ki. Innen kerül az oxigénben gazdag hidegvíz a tavacskákba. Telente speciális szigeteléssel látják el azokat a csöveket, amelyeken keresztül a friss vízzel való ellátást biztosítják.

A kifejlett halakat kombinált tápszerrel és kukoricatokánnyal etetik Nyirodáék. A pisztrángok nagyon szeretik a rovarokat is. Ezért az erdészek nyári estéken két órára bekapcsolják a villanyvilágítást a tavak felett, amire rengeteg bogár gyűlik össze. Ezekből a halak a vízből kiugrálva csemegéznek.

Azt tervezik, hogy a pisztrángok egy részét idén "engedik szabadon", bár még nem döntötték el a pontos időpontot. A halak előreláthatóan a Szinevéri-tóba és a környező patakokba kerülnek, azaz megkezdődhet a pisztrángturizmus.

Bár még nem volt kifejlett pisztráng, a turisták már tavaly felfedezték maguknak a halgazdaságot: etették a halporontyokat, lefényképezték egymást a halastavaknál. Idén júniustól, amikor a halastavak már könnyebben megközelíthetővé válnak, ismét várják a turistákat. A tervek szerint idén egy az eddigieknél nagyobb halastó is épülne a halgazdaság mellett, ami lehetővé tenné, hogy a turisták a helyszínen is foghassanak pisztrángot.

Az ipari termelés mindazonáltal csak az igen távoli tervek között szerepel. A helyiek nem szeretnék üzletté silányítani ezt a nemes akciót. A legfontosabb céljuk az, hogy megakadályozzák a pisztráng kipusztulását a vidéken.

Ivan Derbak szerint korábban Kárpátalján elegendő volt a pisztráng. A halállomány akkor kezdett vészesen csökkenni, amikor a kilencvenes években már villanyárammal is fogták őket. A szakember szerint csupán két évre kellene betiltani a halászatukat, hogy a folyók és a tavak ismét hemzsegjenek a pisztrángtól. (Kárpátalja/Novini Zakarpattya)