Többen Magyarországon próbálkoznak
Magyar érettségizők - hátrányos helyzetben
Rég nem volt már olyan veszélyeztetett helyzetben a kárpátaljai magyar közoktatás, mint napjainkban. És ezt nem azért mondom, hogy pánikot keltsek, hanem hogy cselekvésre sarkalljak mindenkit, akinek kedves a magyar iskola, következésképpen pedig a kárpátaljai magyarság fennmaradása. Az emelt szintű érettségi, pontosabban: az ukránnyelv- és irodalomvizsga ugyanis - a jelenlegi formájában - megannyi tehetséges magyar fiatal előtt vághatja el a továbbtanulás útját, ami, ha nem vigyázunk, ahhoz vezethet, hogy a közeljövőben drasztikusan csökken az értelmiségiek aránya a kárpátaljai magyarság körében, emellett egyre több magyar szülő adja majd ukrán iskolába a gyermekét, s elindulunk a beolvadás útján...
Az ukránnyelv- és irodalomvizsga kapcsán több magyar fiatallal is elbeszélgettem a napokban, hogy megtudjam, miként élték meg az érintettek ezt a megmérettetést.
Elég nehéz volt, mert az ukrán iskolai tanterv figyelembevételével állították össze az emelt szintű érettségi vizsga tesztkérdéseit, a magyar iskolákban viszont rövidített program szerint tanuljuk az ukrán irodalmat - magyarázza egy beregszászi végzős diák.
Olyan írókról is tettek fel kérdéseket, akikről nem is tanultunk, illetve olyan műveket is kellett volna elemeznünk, amilyeneket nem vettünk át - teszi hozzá egy osztálytársa.
Elemezni kellett például Leszja Ukrajinka Contra spem spero, illetve Kocjubinszkij Intermezzo című versét, ki kellett választanunk a költemények típusára, verselésére stb. vonatkozó helyes válaszokat, s ráadásul nagyon bonyolult módon voltak feltéve a kérdések - folytatják a diákok, s mint kifejtik: a kérdések többsége a magyar nyelvű iskolák tantervében nem szereplő irodalmi művekre vonatkozott. A nevezett tanintézmények végzősei így többnyire csak tippeltek, és próba-szerencse alapon választották ki a helyesnek gondolt választ. Még azok az érettségizők voltak viszonylag kedvezőbb helyzetben, akik részt vettek a vizsgát két-három héttel megelőző próbateszten, mint például a beszélgetőtársaim, s legalább megtudhatták, milyen típusú kérdésekre kell felkészülniük...
Ami pedig a fogalmazást illeti, annak 200-300 szóból kellett állnia, s akié, mondjuk, száz szavasra sikeredett, attól át sem vették a fogalmazást. Több mint két órába telt, mire megírtuk a fogalmazást, s szűk egy óránk maradt a tesztkérdések megválaszolására, így nem is nagyon érkeztünk elvégezni a feladatot - fűzik hozzá.
Amúgy mindkét beszélgetőtársam a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, az angol szakon szeretné folytatni a tanulmányait. Ha viszont nem sikerült az ukránnyelv- és irodalomvizsga, akkor csak jövőre futhatnak neki újból a felvételinek.
Emellett elgondolkodtató - mint a diákok kifejtik -, hogy az idei végzősök közül többen választják úti célul a magyarországi főiskolákat, egyetemeket, mint ahányan itthon próbálnak továbbtanulni. Felmerülhet a kérdés, vajon minden, az anyaországban diplomát szerző fiatal szakember visszatér-e majd Kárpátaljára, s nem indul-e meg az agyak elvándorlása...
Visszatérve az emelt szintű érettségihez... Fenti beszélgetőtársaim osztályából csak azok nem vettek részt a megmérettetésen, akik az anyaországban akarnak továbbtanulni. Egy másik, nagyszőlősi járási diák elmondása szerint azonban az ő osztályából viszont a 15 végzős közül csak nyolcan vágtak neki a vizsgának.
De milyen felkészítés után is jelentek meg a megmérettetésen?
Az iskolánkban a szaktanárok elég nagy figyelmet fordítottak a felkészítésünkre, s a próbatesztnek is hasznát vettük - mondja az egyik fiatalember. - Úgy érzem, a tesztkérdések megválaszolása során többnyire a helyes válaszokat jelöltem meg, s közepes eredményt értem el. A fogalmazást viszont nem írtam meg, mert bár az iskolában elég sok ukrán fogalmazást írtunk, de mi rövidebbeket írtunk, mint amilyet a vizsgán kellett volna, így nem éreztem magamban elég tudást ahhoz, hogy megszövegezzek egy hosszabb fogalmazást. Ezt leszámítva viszont nem akadt különösebb nehézség a vizsgán. Az ukrán nyelv és irodalom mellett pedig emelt szintű érettségit adok le világtörténelemből, s meglehet, földrajzból is, de ha nem lettek volna magyar nyelvűek a tesztkérdések, nem vállaltam volna a megmérettetést...
Okkal vetődhet fel: vajon az ukrán nyelvi és irodalmi vizsgatesztek összeállításakor miért nem vették figyelembe a magyar iskolák végzőseinek speciális helyzetét? Ami történt, az vagy elképesztő hanyagság, vagy hatalmas szemétség, s ha ez nem az esélyegyenlőség halála, akkor én vagyok a közoktatásügyi miniszter...
Lajos Mihály
