Hányan mehetnek felvételizni?

Oktatás: az esélyek romlottak

Damoklész kardjaként lebegett fiataljaink feje fölött az emelt szintű ukrán nyelv és irodalom vizsgának a legutóbbi időkig ismeretlen eredménye, hiszen ettől függött, folytathatják-e tanulmányaikat valamely felsőoktatási intézményben. A napokban azután minden emelt szintű érettségire jelentkezett diák kézhez kaphatta az úgynevezett szertifikátot, amely vizsgaeredményét tartalmazta. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) munkatársai mindjárt nekiláttak, s az érintettek megkérdezése révén gyorsfelmérést készítettek arról, hogyan birkóztak meg a magyar iskolák végzősei az ukrán vizsgával.

A megkérdezett negyven kárpátaljai magyar vagy vegyes tannyelvű középiskolában, líceumban és gimnáziumban idén 1104-en érettségiznek. Közülük 622-en kérelmezték az emelt szintű érettségit. Az ukrán nyelv és irodalom vizsgán 611-en vettek részt, azaz valamennyi végzős 55 százaléka. A megmérettetést vállalók közül 434-en kaptak legalább négyes osztályzatot, ami a továbbtanuláshoz minimálisan szükséges szintet jelenti. Idei végzőseinknek tehát 39 százaléka próbálkozhat meg a felvételizéssel valamelyik felsőoktatási intézményben.

– Mindenekelőtt gratulálni szeretnék mindazoknak, akik a magyar iskola elvégzése után nekivágtak a teszteknek, mert ehhez nagy erő szükségeltetett – mondja dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, akit a számok kommentálására kértünk. – Azt gondolom, ahhoz képest, hogy a magyar diákoknak az ukránt anyanyelvként tanulókkal kellett megmérettetniük, az alapján a követelmény alapján, amelyet az ukrán anyanyelvűek számára állítottak össze, elégedettek lehetünk az eredményekkel. A magyar iskolában érettségizettek helyzetét az is nehezítette, hogy míg az ukrán tannyelvű iskolák diákjai és tanáraik már három éve ismerik és részt vettek az előzetes próbaérettségiken – így számukra és felkészítő tanáraik számára már nem ismeretlenek a tesztelés tartalmi és technikai kérdései, addig a magyar iskolák tanárait és végzőseit az ukrán kötelező tesztelés váratlanul érintette. Hiszen, ha arra számíthattak is, hogy egyszer számukra is kötelező lesz az emelt szintű érettségi a szaktárgyakból, arra nem gondoltak múlt év őszéig, a volt oktatási miniszter rendeletének megjelenéséig, hogy az ukrán kötelező lesz minden szak esetében, még a magyar nyelv és irodalom felvételinél is.

A statisztika, bár még nem teljes, máris közvetít egyfajta üzenetet, láthatjuk, hol szorít a cipő. Észrevehető például, hogy azon iskolák tanulóinak, amelyek nem meghatározóan magyar nyelvi közegben működnek, sokkal könnyebb volt letenni a vizsgát. Vannak olyan oktatási intézmények is, ahol a diákoknak csak a fele vizsgázott sikerrel. Ezeknek az eredményeknek az okait természetesen a helyszínen kell elemezniük az iskolaigazgatóknak, a járási vezetőknek és a megyei tanügy irányítóinak. Nekik kell elgondolkodniuk azon, hogy mennyiben függnek az eredmények például az iskolák szakképzett pedagógusokkal való ellátottságától vagy a tárgyi feltételek biztosításától.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is szeretnénk készíteni egy alapos szociológiai felmérést többek között arról, hogy hogyan készítették elő a tesztelést, hogyan bonyolították le azt, hogyan teljesítettek a diákok az ukrán mellett a többi tantárgyból is. Ez utóbbi tekintetében egyelőre a vártnál pozitívabb a kép, tehát akik nekivágtak a tesztelésnek, azok zömében jó eredménnyel tették le a vizsgát, de amíg minderről nem készült szociológiai felmérés, addig nem tudunk igazán megalapozott véleményt mondani a folyamatokról.

Amit most tapasztalhatunk, az egy pillanatnyi állapot, amely akár pozitív irányban is változhat, amennyiben az érintettek – pedagógusok, szülők, gyerekek – valóban levonják a történtekből a megfelelő következtetéseket. Mindenesetre elgondolkodtató tény, hogy egy kárpátaljai korosztály, amikor elindul az oktatásban, még közel 2000 főt számlál Kárpátalján. Közülük idén 1104-en jutottak el az érettségiig, azaz a kilencedik osztály, az általános iskola elvégzése után közel a felük lemorzsolódott. Az 1104 érettségiző közül 611 vállalta az emelt szintű érettségit, s csupán 434 fő, azaz mintegy 70 százalékuk teljesítménye érte el a továbbtanuláshoz szükséges szintet. A legsajnálatosabb az, hogy a teljes populációhoz képest eleve nagyon kevesen vették a bátorságot, s vágtak neki az emelt szintű vizsgáknak..."

hk