"Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." (Bessenyei György)

Zán Fábián Sándor: Ha törik, ha szakad, mi akkor is magyar iskolába adjuk a gyerekeinket

2008. június 27., 10:00 , 389. szám

Az új ukrán érettségi- felvételi rendszer és az ukrán oktatási miniszter legutóbbi intézkedései hatására sok kárpátaljai magyar szülő döntött úgy, hogy gyermeküket ukrán iskolába íratják. Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyház püspökét arra kértük, hogy mondja el véleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban, annál is inkább, mert a kérdéssel a református egyház zsinata már májusban foglalkozott.

- Nagyon sajnálom azokat a hátrányos helyzetű gyerekeket, akik nem tudják anyanyelvükön elsajátítani azokat az ismereteket, amelyekre mindenképpen szükség van az életben. Nagyon sok szülő, aki ma a gyermekét a jövőjére való tekintettel ukrán iskolába adja, nem tudja, hogy ezzel milyen felesleges terheket rak rá, hogy milyen sok harcba és munkába kerül majd neki a tanulás, valamint azt sem tudja, hogy mi mindent nem tanul majd meg az a gyerek, amit egy magyar iskolában megtanulhatna.

Meggyőződésem, hogy Kárpátalján a magyar anyanyelvű gyerekeknek magyar iskolába kell járni, s meg kell teremteni a feltételét, hogy ott a kellő szinten sajátíthassa el az államnyelvet. Figyelembe kell venni, hogy az ukrán állampolgárság nem feltétlenül kötődik az ukrán nyelvhez. Sajnos ma olyan tankönyveket és módszert alkalmaznak az iskoláinkban, ami azt feltételezi, hogy a gyerekek beszélik az államnyelvet, emiatt az ukránnyelv-oktatás a magyar iskolákban sántikál az idegennyelv-oktatáshoz képest. Tehát nem a magyar gyerekek a hibásak, meg kell teremtenünk a sikeres nyelvoktatás feltételeit és eszközeit. Ez új tankönyveket jelent, az iskolákban pedig más módszereket és hozzáállást.

Nekünk, kárpátaljai magyaroknak, magyar egyházaknak és szervezeteknek össze kell fognunk, hogy a magyar oktatás minden szintje teljesen legálisan megmaradjon ebben az országban. Májusban foglalkozott ezzel a kérdéssel a Kárpátaljai Református Egyház zsinata is, hisz a lelkészek beadványaikkal felhívták a zsinat figyelmét arra, hogy milyen problémákat okoz ez a mostani beiskolázásnál.

- Püspök úr a gyermekeit magyar iskolába fogja íratni?

- Úgy gondoljuk a feleségemmel, hogy ha törik, ha szakad, mi akkor is magyar iskolába adjuk a gyerekeinket. Ez nem lehet kérdés. Én tudom azt, hogy milyen ukrán iskolába járni magyar gyerekként. A mi településünkön nem volt iskola, a szomszédos Mátyfalván pedig csak ukrán iskola volt, emiatt én első osztálytól ukrán iskolába jártam, ukránul érettségiztem. Tudom azt, hogy mit jelent ez a hátrány, mit jelent az, amikor valaki csak a megfelelő nyelvismeret hiánya miatt nem lehet jó tanuló, és mit jelent az, amikor valaki nem ismer olyan dolgokat, amelyek hozzátartoznak egy magyar ember általános műveltségéhez. Ezt a hátrányt felnőttként nagyon nehéz behozni. Összegezve, én minden magyar szülőt arra biztatok, hogy magyar iskolába adja a gyerekét. Én is ezt teszem, és igyekezni fogok, hogy megtanulják az ukrán nyelvet, mert én szeretném, hogy itt éljenek, hisz ez a hazájuk, de a boldogulásukhoz valóban szükség van az államnyelv ismeretére.

- Mi a véleménye a legújabb ukrán oktatási rendeletekről és az új érettségi rendszerről?

- Ezek diszkriminatív intézkedések, melyek magukban hordozzák a nemzeti kisebbségek programszerű asszimilációját. Ez ellen nyilatkozatban, körlevelekben, felhívásokban fog tiltakozni a református egyház. Meg fogjuk keresni a társadalmi szervezeteket, a magyar történelmi egyházak vezetőit, hogy szóljanak a magyar oktatási rendszer megmentése érdekében. Levelet intézünk Ukrajna miniszterelnökéhez, Julija Timosenkóhoz is. Amennyiben kell, fel fogjuk kérni társegyházainkat és az Európai Egyházak Tanácsát is arra, hogy segítsenek nekünk emberi jogaink megvédésében. Valamint a kárpátaljai magyarság közös összefogásában reménykedem esélyegyenlőségünk érdekében.

Az új érettségi és felvételi rendszer ugyancsak nagyon súlyosan érintett bennünket. A református líceumokban korábban 95 és 99% között volt a továbbtanulási arány, az idén a négy líceumot összevetve ez 75-76% lett, ami más iskolákhoz képest lehet, hogy nagyon jó, de összességében majdnem 25%-os veszteséget jelent, ami veszélyes egy ilyen kis közösség számára, mint a kárpátaljai magyarság.

Azokat, akiknek most az ukrán teszt miatt nem sikerülhetett a továbbtanulás, mi arra bátorítjuk, hogy próbálkozzanak majd újra. Az eddigieknél is jobban oda fognak figyelni a református iskoláinkban az ukrán nyelv oktatására, mert nagyon igazságtalan az, hogy egy jó képességű tanuló emiatt az egy tantárgy miatt ne kapjon esélyt. A magyar népnek a tudatához hozzátartozik az egyház, a mi egyházunkhoz pedig hozzátartozik az anyanyelvünk. Mi szeretnénk, ha szószékeinkről unokáink is magyarul prédikálnának, és több száz év múlva is magyarul szólna az Isten igéje.

Badó Zsolt