Struccfarm Nagyszőlősön

Csibék hozzák házhoz a pénzt

2008. július 4., 10:00 , 390. szám

Bár a strucc mifelénk egzotikus madárnak számít, élőhelyén, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában már a múltban sem vetették meg a húsából készült ételeket, újabban pedig "befogadta" a távol-keleti és a nyugati konyha, sőt már az ukrajnai nagyvárosok éttermeiben is felbukkant a jelenleg még borsos árú finomság. Az omlós, puha, vörös színű strucchús - ízletessége mellett - azzal tette kedveltté magát, hogy zsiradékot és koleszterint szinte nem is tartalmaz, magas viszont a fehérjetartalma, szöveti víztartalma ellenben jelentősen alacsonyabb a megszokott húsokénál, így a felhasználás során lényegesen kisebb a hús zsugorodása, vesztesége. Lehet, hogy a strucc lesz a XXI. század egyik kedvenc húsállata?...

A Nagyszőlősről a közeli Ilonok község felé vezető főút mentén, mintegy öt kilométerre a járási központtól, afrikai hangulatot keltve emelik hosszú nyakon ülő kicsiny fejüket karámjuk falai fölé az idegenre nagy szemeket meresztő, hatalmas futómadarak. Ám mellettük - datolyapálmák helyett - a gabonatáblák kalászai bólingatják fejüket az időnként feltámadó hűs szélben. És hogy miként kerültek a Tisza mellékére a Nílus menti tájakra jellemző szárnyasok?

- Hat éve hoztam létre a farmot, miután ismerőseimmel elbeszélgetve, kedvet kaptam a strucctenyésztéshez, és vásároltam tíz darab csibét - tekint vissza a közelmúltba Kuzma István nagyszőlősi farmer. - Jelenleg hét madarat tartok, összeszereltem egy 160 tojást befogadó keltetőgépet, és évente 100-150 csirkét adok el az Ukrajna belső vidékeiről érkező, ugyancsak strucctenyésztéssel foglalkozó vásárlóknak, akik e kis szárnyasok révén is igyekeznek gyarapítani a jószágállományukat. 140-150 USA-dollárt fizetnek a hónapos csibe darabjáért, míg a huszti struccfarm tulajdonosai 200 hrivnyát kapnak az általuk értékesített strucchús kilogrammjáért, tehát úgy látom, érdemesebb eladni a csirkét, mint a húst.

Amúgy, mint megtudom, a tojásból kikelő "apróságokat" két hétig 30-35 fokos melegben tartják, mielőtt kihelyeznék őket a farmra. Egy hónapos korukban már elérik a 3 kilogrammos, egyévesen pedig a 90 kilós testsúlyt, s hetven évig is elélnek, de tíz év múltán már csökkenni kezd a tojástermelésük, így tíz-tizenöt évenként fel kell frissíteni az állományt. Beszélgetőtársam a farmhoz tartozó másfél hektáron termeszti meg a takarmányozáshoz szükséges szemeseket (búzát, tengerit, zabot), borsót, illetve a lucernát, melyeket őrölt, illetve szecskázott állapotban etetnek fel a madarakkal. Emellett pedig A- és B-vitamint is kevernek a táplálékukba, s öt napig tart egy-egy vitaminkúra, melyeket tíznapos szünetek választanak el egymástól.

- Naponta kétszer adunk nekik enni, reggel és este, inni pedig három alkalommal, reggel, délben és este, bár két napig is kibírnák víz nélkül, de hát sajnáljuk őket - magyarázza Cserniczky József, a két jószággondozó egyike. - A takarmány meg a víz mellett pedig kavicsokat is lenyelnek, hogy elősegítsék a táplálék megőrlését a begyükben. Amúgy érdekes, hogy télen - 28 Celsius-fokig is bírják a hideget, nem szeretik viszont a zajt, a kamionok, a terményt learató kombájnok, illetve a permetezést végző helikopterek által keltett zörejeket, petéléskor pedig agresszívekké válnak a kakasok, úgyhogy vigyázni kell velük. És bár mi, gondozók - a kutyáinkkal együtt - őrizzük a farmot, maguk a madarak is meg tudják védeni magukat. Hatalmas erejű rúgásuk van, így hát nem ajánlatos megpróbálkozni a strucclopással...

Lajos Mihály