Az autonómia mint jog a léthez

Interjú Németh Zsolttal

2008. július 11., 10:00 , 391. szám

Az idei Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem vendége volt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke, aki előadásában a Kárpát-medencei magyar kisebbségek autonómiatörekvéseiről és megvalósulásuk esélyeiről értekezett. A viszonyainkat jól ismerő politikust erről, no meg országaink kapcsolatainak alakulásáról faggattuk.

- Szinevéri előadásában határozottan a magyar autonómiatörekvések fenntartása mellett foglalt állást. Valóban lát esélyt az autonómiára?

- Úgy vélem, most nem az a kérdés, hogy mi az esélye az autonómiának, hanem az, hogy van-e más választásunk. Az autonómia legtömörebben úgy fogalmazható meg, mint jog a léthez. A kérdés tehát az, hogy van-e joga a léthez a határon túli magyarságnak. Innentől kezdve pedig már teljesen másodlagos, mi az esélye annak, hogy joga legyen a léthez a határon túli magyar közösségeknek.

- Számíthatunk anyaországi támogatásra ez ügyben?

- A magyar nemzetrészeknek elvben egyenjogúaknak kellene lenniük. Ezt tükrözte a Magyar Állandó Értekezlet is, szemben a mai magyar kormányzati magatartással, amely egy alá- és fölérendeltségi viszonyt hozott létre a határon túli magyarok és a magyar állam között. De noha például a Fidesz gondolkodását is az egyes nemzetrészek közötti egyenjogúság elismerése jellemzi, nyilvánvaló, hogy ezen nemzetrészek közül csak egy rendelkezik az államiság kellékeivel, mégpedig a magyarországi magyarság. Egy államnak pedig egyértelmű a szerepe abban - esetünkben ráadásul alkotmányos kötelezettség is -, hogy érvényesítse a hozzá tartozó nemzetrészek jogait. Ezért az a magyar kormányzat, amelyben a Fidesz meghatározó szerepet fog játszani, határozottan el kívánja majd látni ezt az alkotmányos kötelezettségét, el kívánja látni a határon túli magyar nemzetrészek jogi védelmét a bilaterális és multilaterális viszonylatokban egyaránt.

- Ön komoly aggodalommal szólt előadásában Magyarország jelenlegi Ukrajna-politikájáról. Mi adott okot az aggodalomra?

- Véleményem szerint teljesen elhibázott a magyar Ukrajna-politika. Már a narancsos forradalom időszakában látható volt, hogy Magyarország nem érzékeli, milyen fontos változások zajlanak ebben az országban, s hogy hol van az európai és a nyugati értékrendnek elkötelezett Magyarország helye az Ukrajnán belül zajló viták tekintetében. Tovább erősödött ez a véleményem, amikor a magyar kormányzat meghozta döntését az Ukrajnát megkerülő, Déli Áramlat elnevezésű orosz gázvezetékkel kapcsolatban. Hiszen azzal indokolta álláspontját a magyar kormányzat, hogy Ukrajnát mint bizonytalan közvetítő láncszemet ki kell iktatni Magyarország energiaellátásából. Hogy Magyarországon nagyon komoly gondok vannak az Ukrajna-politikával, az akkor vált teljesen egyértelművé, amikor legutóbb nem támogattuk Ukrajna csatlakozását a NATO Tagsági Akciótervéhez, kiléptünk abból az országcsoportból a NATO-n belül, amely főként közép-európai országokból állt és amely egyértelműen Ukrajna támogatása mellett foglalt állást. Véleményem szerint ebben az országcsoportban volna Magyarország helye. Továbbmegyek: ennek az országcsoportnak az egyik vezetőjévé kellene válnia Magyarországnak, jó együttműködést alakítva ki Lengyelországgal. A magyar-lengyel együttműködés fontos tényezője lehetne a jövőben, hogy Ukrajna szuverenitását milyen módon, milyen eszközökkel tudjuk elősegíteni a nemzetközi diplomácia szintjén. A Fidesz elgondolásai között egy ilyen Ukrajna-politika szerepel, és bízom abban, hogy ez az elképzelés minél hamarabb megvalósulhat. Megjegyzem, véleményem szerint egy ilyen viszony esetén sokkal könnyebben volnának rendezhetők a kárpátaljai magyarság olyan súlyos problémái, mint amilyenek például az oktatás terén tapasztalhatók jelenleg.

- Sok bírálat érte Felsőszinevéren a jelenlegi magyar kisebbségpolitikát. A Fidesz miként képzel el egy ettől eltérő modellt?

- Egy magyar nemzetpolitikának két fő pillére kell, hogy legyen: a nemzeti integráció és az autonómia. Jelenleg ezek egyikével sem rendelkezünk. A nemzeti integráció intézményét, a Magyar Állandó Értekezletet a magyar kormányzat felszámolta, az integráció nagyon fontos alapelvét, az egységes nemzetre való hivatkozást törölte a státustörvényből. Ami pedig az autonómiát illeti, az elmúlt években a magyar diplomácia semmilyen érdemi támogatást nem nyújtott ehhez azon kívül, hogy ellentétes értelmű kijelentéseket tett az ügyben. Kormányzati szerepvállalás esetén mindenképpen gyökeres változásra kell törekednünk e két területen.

hk