Egressy Miklós atya: "Magyar iskolába jártam én is, a gyermekeim is..."

Az új ukrán érettségi és felvételi rendszer és az ukrán oktatási miniszter legutóbbi rendelete hatására sok kárpátaljai magyar szülő döntött úgy, hogy gyermekét ukrán iskolába íratja. Ez a kialakulóban lévő tendencia veszélybe sodorhatja Kárpátalja magyar iskolarendszerét és nemzeti közösségünket is. A kialakult helyzettel kapcsolatban megkérdeztük Egressy Miklós makkosjánosi görög katolikus parochusnak, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum igazgatójának a véleményét.

- Magyar iskolába jártam én is, a gyermekeim is oda járnak. A hetvenes években, amikor én jártam iskolába, a magyar szülők döntő többségének nem volt kérdés, hogy milyen iskolába adják a gyereket, akkor sem, ha azt akarták, hogy továbbtanuljon. És mégis, ha végignézek az akkori gyerekeken, akik ma már felnőttek, bizony akár falusi, akár városi magyar iskolákból is kerültek ki, jól képzett szakemberek, akik le tudtak tenni valamit az asztalra. Sokszor találkozom olyanokkal is, akik ukrán iskolában fejezték be a tanulmányaikat és itt vagyok én, aki végig magyar iskolába jártam, azt veszem észre, hogy az ukránt én is éppúgy tudom, mint ők. Nekünk, a magyar iskolák végzőseinek ugyanakkor van egy előnyünk: hogy van egy magyar alapunk, magyarul gondolkodunk, magyarul értjük meg a dolgokat és magyarul próbáljuk meg elmagyarázni. Én arra hívnám fel a szülők figyelmét, hogy mindennél fontosabb, hogy a gyerek magyarul, az anyanyelvén tanuljon meg gondolkodni. Látom az ukrán iskolába járó magyar gyerekeken azt, hogy mennyire szenvednek, hogy nem tudják magukat kifejezni, nem tudják a gondolataikat elmondani magyarul és ukránul sem, legfeljebb konyhanyelvi szinten. Mert ők a magyart nem tanulják meg alaposan, és az ukránt sem sajátítják el olyan szinten, hogy az ukrán anyanyelvűekhez hasonlóan ki tudják fejteni gondolataikat.

Ha most megnézzük a magyar oktatás helyzetét, akkor láthatjuk, hogy a szülőknek több lehetőségük van, mint a hetvenes években. Megjelentek az egyházi líceumok és van Beregszászban egy nyolcosztályos gimnázium is. Az viszont, hogy a magyar iskolákban a gyerekek minimális szinten sem tudják megtanulni az államnyelvet, szerintem az ukrán oktatásügy legnagyobb baklövése. Mi azt a célt tűztük ki iskolánk, a Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum elé, hogy azok a gyerekek, akik felvételt nyernek hozzánk, három év alatt sajátítsák el az ukrán nyelvet. Tavaly beindítottuk a pótórákat, ahol az eddigitől eltérő módszerekkel, a gyerekek beszédkészségét fejlesztjük. Ez persze egyáltalán nem fér össze az ukrán állami programmal, ami szerintem az államnyelvoktatással kapcsolatos bajok legfőbb forrása. Mi a nyelvtanítás során nem a nyelvtant tartjuk a legfontosabbnak, hanem a nyelv gyakorlati használatának elsajátíttatását.

- Ön szerint minden magyar iskolában alternatív programot kellene bevezetni a karácsfalvaihoz hasonlóan?

- Ez az állami magyar iskolákban egyelőre nehéz ügy. Nonszensz, amit most be akar vezetni az oktatási kormányzat, hogy szeptembertől ukránul tanítsuk a szaktantárgyak egy részét, amikor sem szaktanárok, sem szakkönyvek nincsenek ehhez. Ezek a rendeletek igen durva támadások a nemzetiségi iskolákkal szemben. Ráadásul hatályban lévő törvényeket és rendeleteket is sért, nem beszélve az alkotmány és nemzetközi szerződések által garantált jogainkról az anyanyelvi oktatáshoz. A KMPSZ kezdeményezésére minden szinten tiltakoztunk mi is és a szülők is. A szülők arra is hajlandók, hogy akár bírásági úton harcolják ki a gyerekek igazát. Az ukrán oktatási miniszternek és az összes döntési jogkörrel rendelkező szakembernek egyet tisztábban kellene látni: nevezetesen, hogy a magyar iskolába járó gyerekek számára az ukrán - ha tetszik a miniszter úrnak, ha nem - második, tanult nyelv, nem anyanyelv. Emiatt itt lenne az ideje, hogy kidolgozzanak egy módszert, hogy hogyan kellene az államnyelvet oktatni az ország területén élő, nem ukrán anyanyelvű gyerekeknek, akik nemzetiségi iskolába járnak. Szerintem az, hogy az ukrán állampolgárok mindegyike beszélje az államnyelvet - államérdek, aminek az oktatási rendszer most nem tud megfelelni.

- Az Ön gyerekei hol tanulnak?

- A lányom, Marianna a Beregszászi Magyar Gimnáziumban tanul, még egy éve maradt. Márton most fejezte be a kilencedik osztályt a jánosi magyar középiskolában és a karácsfalvai líceumban folytatja tovább.

Badó Zsolt