Ukrajna: ahol a turista se jár?

Ukrajna az idelátogató külföldiek szemében a drága szállodák, az olcsó sör és mocskos vécék országa. Többségük mégsem ezért marad távol, hanem a drága repülőjegyek miatt.

Kijevbe látogatni sok külföldi turista számára egyfajta extrém sportot jelent: reggel a szállodából kilépve megihatnak egy pohár kvaszt az utcasarkon álló sárga hordóból, eltűrhetik, hogy a parkot dühödten karbantartó munkások elűzzék őket a kedvenc padjukról, aztán múzeumba mehetnek, ahol külföldi létükre ugyanannyit kell fizetniük a belépőért, mint a honiaknak. Tetszik Kijev, mondják mégis, mert az európai városokra hasonlít, ugyanakkor olcsó a metró és az ennivaló. Legalábbis jobb hely, teszik hozzá, mint a legtöbb orosz város, s az itteni emberek is szimpatikusabbak.

Rossz ugyanakkor, hogy a külföldi turisták semmilyen információt nem kaphatnak Kijevben, aki csak az angol nyelvet ismeri, alig boldogul itt. "Nincs Internet, s a fene tudja, hol van" - volt olvasható nemrég egy olyan helyiség ajtaján, ahol a nyugati útikönyvek szerint Internet-kávézónak kellett volna működnie. Nagyobb baj, állítják sokan, hogy a legtöbb útikönyvben még ennyi információ sem található az ukrán fővárosról.

Az idetévedő külföldiek elámulnak azon, hogy milyen kevés a turista a városban. A szakértők azonban semmin sem csodálkoznak. Ukrajna, mondják, gyakorlatilag kimarad a világszerte virágzó idegenforgalmi bizniszből, mert hiányoznak a világ nagyvárosaival összekötő olcsó repülőjáratok, a turistákat kiszolgáló információs központok, a nem túl drága szállodák, s a lakosságnak az a képessége, hogy ha kezdetleges angolsággal is, de képes legyen útba igazítani az utazót.

"Ne csodálkozzunk, hogy kevesen utaznak Kijevbe, ha egyszer Londonból idáig 600-700 dollárba kerül egy repülőjegy, Prágába vagy Pozsonyba viszont csupán 40-50 dollárba" - mondja egy amerikai turista. Mások a rendkívül magas szállodai árakra panaszkodnak. Miért van az, teszi fel a költői kérdést egy utazási iroda munkatársa, hogy míg a négycsillagos Radisson hotelek legolcsóbb szobáinak ára Európa-szerte 120 euró, Kijevben 240?

Mindezzel Ukrajna hatalmas pénzektől esik el, állítják a hozzáértők. Becslésük szerint a turizmus részesedése a GDP-ből nem haladja meg az 1,7 százalékot. Összehasonlításképpen: a fejlett országokban ez az arány 5 és 8 százalék között mozog, néhány esetben pedig az 50 százalékot is eléri. Például Svédországban, a Volvo és Saab hazájában a turizmusból származó bevétel már meghaladja az autóiparét.

A nyugati tévécsatornákon rengeteg például a Lengyelországot vagy Montenegrót népszerűsítő reklám, Ukrajnáról, Kijevről azonban nem készülnek propagandaanyagok, így az sem várható el, hogy ismerjék az országot - panaszkodnak a vendéglátásból élők. Igaz, a narancsos forradalom, azután pedig az Eurovíziós Dalfesztivál Kijevet is felrajzolta Európa térképére, s az is sokat segített, hogy immár vízummentes a belépés az EU, Svájc, az Egyesült Államok, Kanada és Japán polgárai számára. 2007-ben például már majd egyharmaddal több (286901 fő) külföldi kereste fel Kijevet, mint 2005-ben. Egyes felmérések szerint az Ukrajnát felkereső külföldiek 40 százaléka az üzleti és szexturizmus keretében érkezik Kijevbe. Őket hovatovább egész szórakoztatóipar várja az ukrán fővárosban. Sajtóhírek szerint az egyik külföldiektől hemzsegő éjszakai bár saját szöveggyűjteményt adott ki a külföldi turisták számára, amely állítólag hemzseg az afféle kifejezésektől, mint "Ja tebja hochu! U tebja est prezervativ? Poekhali so mnoj". Mások persze azt állítják, hogy a parlamenti képviselők körében is nagy felháborodást kiváltó kiadvány, melynek eredetijét azonban senki sem látta, csupán afféle szolíd kifejezéseket tartalmaz, mint hogy "Szeretnélek megkérni, hogy ismertess meg Tarasz Sevcsenko költészetével."

Ami Ukrajna egészét illeti, hivatalos adatok szerint 2005 óta évente 20-25 százalékkal nő a külföldi látogatók száma. Az utazási irodák és ügynökségek azonban csak Kijev esetében fogadják el a hivatalos statisztikákat. Ami az országos mutatókat illeti, szerintük legfeljebb 5 százalékos növekedésről beszélhetünk évente. A hivatalos statisztika szerintük a határőrség adatain alapul, amely azonban tartalmazza az átutazókat, a hazalátogató vendégmunkásokat, sőt még az országban megforduló légikisasszonyokat és a határ menti bevásárlóturistákat is.

A fejlődés ellenére a szakemberek változatlanul tragikusnak látják a helyzetet. Szerintük a jelenlegi vendégszám rendkívül alacsony. Mint rámutatnak, az ukrajnai szállodák vendéghelyeinek kihasználtsága csupán 30-35 százalékos. Úgy vélik, nincs értelme új szállodákat építeni, hiszen 1984-ben például, azaz még a csernobili katasztrófa előtt, 1 millió turista kereste fel Kijevet évente, azaz majd 3,5 szer több, mint tavaly. Persze a vendégek többsége akkor a szocialista tábor egykori országaiból került ki. Ezek a turisták azokban az időkben nem utazhattak tömegesen Nyugatra, így a Szovjetunió népszerű úti céllá vált körükben.

A megfigyelők persze nem csupán a szocialista tábor széthullásával magyarázzák a turisták elmaradását. A fő ok, hogy Amerikában és Európában a legtöbben szinte nem is hallottak még Ukrajnáról, Kijevről. Ennek persze megvan a maga jó oldala is, mutatnak rá az Ukrajnában élő és dolgozó külföldiek. Mint mondják, így ugyanis nem kell attól tartaniuk, hogy a hétvégeken úgynevezett stag partikat, afféle agglegénybulikat rendeznek Kijevben, s 10-15 fős részeg angolokból vagy finnekből álló csoportok dúlják fel a várost. A rendszerváltás után ez történt a nyugati turisták felé nyitó Prágával, nemrég pedig Rigával is, s most éppen az észt Tallinnon a sor. (Kárpátalja/Korreszpondent)