2008. augusztus 1.

2008. augusztus 1., 10:00 , 394. szám

A mai vasárnapi evangélium azzal kezdődik, hogy Jézus tudomást szerez arról, hogy Keresztelő Jánost, a prófétát, aki előkészítette az ő érkezését, megölték. Keresztelő János halála megviseli, ezért csónakba szállva elmegy onnan, mert magányra vágyik gyászában, fájdalmában. Az emberek tudomást szerezve hollétéről, nyomban utánamennek. Jézus, találkozva másokkal, félretéve fájdalmát, gyászát az emberek szolgálatába lép: ."Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket."

Jézus azért jött közénk, hogy minket az Atyához vezessen. Nem azért, hogy a saját fájdalmával foglalkozzon - a szolgálatot és az evangélium hirdetését sokkal fontosabbnak tartja. Jézus sok beteget gyógyított meg és tanította a népsokaságot. Miután beesteledett, a tanítványok kérték, hogy bocsássa el a népet, hogy élelmet és szállást keressenek. Itt kezdődik a csodálatos kenyérszaporítás elbeszélése. Jézus nem engedi el a népet, újra csodát tesz, megáldja az öt árpakenyeret és két halat, jóllakatja az embereket.

Jézus soha nem felejti el, hogy lelki táplálékunk mellett testi táplálékra is szükségünk van. Az életünkből egyik sem hiányozhat. Mi pedig sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni lelki táplálkozásunkról, csak a testi éhségünket elégítjük ki. Jézus arra ad példát, hogy ne önző módon csak magunkra gondoljunk, hanem kilépve saját világunkból, másokért is éljünk.

Rácz István