Magyar könyvtár - eredményekkel és gondokkal

Munkácson szívesen olvasnak a diákok

Munkács belvárosában, egy hajdan nagyon szép, ám mára igencsak megkopott, szecessziós stílusú, többszintes lakóház földszintjén működik a KMKSZ kezelésében lévő és a kulturális szövetség városi alapszervezeti irodájának is helyet adó Munkácsi Zrínyi Ilona Könyvtár, mely már csaknem húsz éve munkálkodik azon, hogy a kisebbségbe szorult helybeli magyarság minél könnyebben hozzá tudjon jutni az anyanyelvű szépirodalmi, illetve ismeretterjesztő művekhez, s ezáltal is erősödjön a nemzeti öntudata. Pedig az intézmény esetében nemcsak a kezdet volt nehéz, hanem, sajnos, a jelen is az...

- Már 1989-ben, a városi KMKSZ-alapszervezet megalakulása után célul tűztük ki, hogy létrehozzuk a magyar könyvtárat - emlékszik vissza Gajdos Olga, az alapszervezet elnöke. - Azon voltunk, hogy a városközpontban kapjon helyet, legyen jól megközelíthető a magyar lakosok számára, s a történelmi egyházak központjaitól se essen messzire. Az intézmény létrehozása végett pedig addig-addig kilincseltünk a városi tanácsnál, míg csak rá nem bólintottak a kérésünkre, s 1989. december 26-án felajánlották az új, modern épületbe átköltöző városi gyermekkönyvtár addigi otthonát, mi pedig örömmel elfogadtuk azt. Ám nagyon sok munkánkba került, mire elfogadható állapotba hoztuk a kapott helyiségeket, s elkészíttettük a könyvespolcokat.

Később viszont több üzletember is privatizálni akarta a könyvtár helyiségeit, s felmerült a lehetőség, hogy az intézmény elveszíti az otthonát. Ám beszélgetőtársam kérésére Baloga polgármester úr hozzájárult, hogy szerződés köttessék a városi tanács, valamint a KMKSZ-alapszervezet között a könyvtár bérbe vételére. Amikor újból magánosítani akarták a helyiségeket, a tanács hozzájárult, hogy a bérlő lehessen az egyedüli vásárló, így az alapszervezet 2003-ban privatizálta is a könyvtárat. De miként gyűlt össze a könyvállomány?

- A kezdetek kezdetén Tatár József MDF-es politikus nekünk ajándékozta egy akkor felszámolt budapesti könyvtár teljes állományát, 12 ezer kötetet - magyarázza az alapszervezet elnöke. - Később a Bartók Kórus háromezer könyvet gyűjtött össze a számunkra, a Fidesz ötezer kötettel sietett a segítségünkre, míg testvérintézményünk, a Sárospataki Zrínyi Ilona Könyvtár több könyvszállítmányt indított útnak Munkács felé. A Sárospataki Vármúzeum igazgatója is gyűjtött számunkra anyagokat, s az Országos Széchényi Könyvtár is sok kötetet adományozott nekünk. Emellett pedig több helybeli lakos ajándékozott könyveket az intézménynek, köztük a kivándorló sváb családok, akik nekünk adták minden magyar könyvüket. Jelenleg 26 724 kötet szerepel a katalógusunkban, ám az utóbbi napokban kapott adományok még ládákba rakva várják a katalógusba vételüket. Az állományunk alapjában véve régi könyvekből áll, de új kiadványaink is vannak, például az Országos Széchényi Könyvtártól kapott legújabb lexikonok...

A könyvtár kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken tart nyitva, délelőtt tíz órától délután háromig. Jelenleg 750 olvasójuk van, köztük sok iskolás is, akik itt tudnak hozzájutni a kötelező olvasmányokhoz mind magyar, mind világirodalomból. A könyveket egy hónapra adják ki, ám az olvasnivalót időben visszaszolgáltató olvasók mellett, sajnos, sok adósuk is van, akik vagy csak annyit mondanak, hogy elveszett a kikölcsönzött könyv, vagy elköltöznek, s "elfelejtik" visszaadni a köteteket. A Munkácsi Szent István Líceummal szerződést kötöttek a tanulóik által kikölcsönzött művek visszaszolgáltatására, s a líceum csak akkor adja át a végzősöknek az iskolai bizonyítványukat, ha igazolják, hogy elszámoltak a könyvtárral. Ugyanakkor, sajnos, nem tudtak hasonló szerződést kötni a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskolával.

Végezetül pedig térjünk rá az épület állagára...

- Amikor létrejött a könyvtár, helybeli magyarok jöttek önként, hogy kitatarozzuk a helyiségeket, később felújítottuk a kistermünket, most viszont, bár nagy szükség lenne az újabb állagmegóvó munkák elvégzésére, nincs pénzünk az építőanyagok beszerzésére - fejti ki Gajdos Olga. - Ami pedig a magyarországi támogatást illeti, többször is benyújtottuk a pályázatainkat az Illyés Közalapítványhoz, majd újabban a Szülőföld Alaphoz, ám ezek nem mindig találtak kedvező elbírálásra. Volt, hogy az Illyés Közalapítvány is visszautasította a beadványunkat, amikor már a KMKSZ volt a könyvtár tulajdonosa. Végül a Magyar Rádióhoz, valamint a Duna Televízióhoz fordultam, hogy az ő közreműködésükkel bírjam adakozásra az anyaország polgárait. A támogatók a Kárpátaljai Szövetségnek adták le az adományaikat, s így, lakossági összefogásból tudtuk elvégezni a halaszthatatlan javításokat, illetve megvásárolni az új könyvespolcokat. Két hónapja pedig benyújtottuk a pályázatunkat a Szülőföld Alaphoz. Reméljük, hamarosan sikerül előteremteni az előrelépéshez szükséges anyagiakat.

A tervek? Folyamatosan romlik az épület állaga, s nagyon fel kellene újítani az udvari, valamint az utcai homlokzatát, amiben - természetesen - együtt kell működnünk a lakókkal, ám nincs pénzünk a munka elvégeztetésére - fejti ki beszélgetőtársam. - Szükség lenne hát a széles körű összefogásra, a jelentős mértékű támogatásra, mert ez nemcsak egy könyvtár, hanem itt fogadjuk a panaszaikkal az alapszervezethez forduló munkácsi magyarokat, akik kikérik a véleményünket, a tanácsainkat, s csak akkor tudunk rajtuk segíteni, ha van irodánk, ahová eljöhetnek gondjaikkal-bajaikkal...

Lajos Mihály