"Inkább csak szórakozásból csinálom..."

Régiségbolt Nagyszőlősön

2008. október 17., 10:00 , 405. szám

Az emberek mellett az évszázadokkal vagy akárcsak évtizedekkel ezelőtt készített dísztárgyaknak és használati eszközöknek is megvan a maguk sorsa, hisz' mindegyikükhöz emlékek sora tapad, amellett általuk kapcsolatba léphetünk a múlttal, s ha megérintjük, kezünkbe vesszük őket, úgy érezhetjük, mintha megérintenénk a történelmet. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy szűkebb pátriánkban is akadnak emberek, akik a régiségek gyűjtésében találják meg a hobbijukat, a mindennapi robotból való kikapcsolódásukat, s őket szolgálják ki a régiségboltok, amilyet immár Nagyszőlősön is találhatunk...

Miroszlav Babinec üzletében a legkülönbözőbb tárgyak tekintenek a belépőre. Láthatunk itt porcelán szobrocskákat a szovjet korszakból, majolika fűszertartókat a magyar, valamint a cseh érából, találkozhatunk nagy-, illetve dédszüleink petróleum- és viharlámpáival, ingaóráival, mozsártörőivel, szenes vasalóival. Múlt századi patikák hangulatát idéző orvosságos fiolák, réges-régi családi ebédekről mesélő félezüst evőeszközök, a Schönborn-Bucheim grófok hajdani munkácsi sörgyárából vagy éppen a Dreher - Hagenmacher Részvény-serfőződék budapest-kőbányai üzeméből kikerülő sörök sok évtizeddel ezelőtt készült palackjai sorakoznak a polcokon. Az idők homályába merült régi falusi élet vet halvány visszfényt a szépen megformázott szilkéken, illetve a több mint fél évszázaddal ezelőtti fonókban még ugyancsak gyorsan pörgő kerekű rokkákon. Míg az ötven évnél jóval idősebb írógép, a gramofon, valamint több régi fényképezőgép már némaságában is beszédesen hirdeti a modern idők eljövetelét.

A 2. világháborús magyar rohamsisak előtt megállva, képzeletünk felidézheti a hajdani katona alakját, akit szülőhelyéről nagyon-nagyon messzire sodort a történelem leghatalmasabb vihara, s aki a Don-melletti vagy a kárpáti harcok röpke szüneteiben azért fohászkodott, hogy egyszer még viszontláthassa a szeretteit. Odébb egy 1944 kora tavaszán íródott üzleti levél kandikál elő a számunkra különös, héber írásjegyekkel telerótt, vallásos tárgyú, százéves zsidó könyv lapjai közül, melyet egy sárga csillaggal megbélyegzett taracközi kereskedő olvasott egykoron. Mellette pedig magyar nyelvű, római katolikus Biblia-magyarázat, a magyar és a német helyesírás szabályait vegyítő, jiddis nyelven írott füzetecske, valamint a magyar és a cseh helyesírást alapul vevő, latin betűs, de ruszin nyelvű imádságoskönyv színesíti az antikváriumi könyvek sorát.

Társadalmi rendszerek és államhatárok jövés-menését láthatjuk a különböző nemzeti bankokból kikerülő érméken, illetve papírpénzeken. Az egyik polc előtt pedig Vlagyimir Iljics Uljanov (közismert nevén: Lenin) talapzatáról leemelt és régiséggyűjtőre váró mellszobra tűnődhet el a latin közmondáson: sic transit gloria mundi, vagyis hogy így múlik el a világ dicsősége...

- Két és fél évvel ezelőtt kezdtem gyűjteni a régiségeket, amikor pedig már több hasonló tárgy került a birtokomba, elhatároztam, hogy megnyitom ezt az üzletet - emlékezik vissza Miroszlav Babinec. - Úgy egy fél éve árusítgatom a múlt emlékeit, de inkább csak szórakozásból csinálom... Kevés a vevő. Igaz, Nagyszőlősön mindössze négy-öt, a nagyszőlősi járásban pedig csak tíz ember foglalkozik komolyabban a régiséggyűjtéssel. Többen vannak - úgy harmincan -, akik viszonteladókként vásárolják fel a régi tárgyakat, s akadnak, akik nem gyűjtők, de betérnek ide, hogy vásároljanak egy-egy dolgot - szobadísznek. Így aztán új porcelán dísztárgyakkal, régi és új festményekkel, ruhaneművel is kereskedem (az utóbbinak van igazán piaca), közben pedig a saját kis házi "múzeumomba" is gyűjtögetem a régiségeket. Megjegyezném: a népi kézműipar eszközei és alkotásai a kedvenceim...

Miként gyűjt? Egyrészt falragaszokon hirdeti, hogy átveszi a régiségeket, másrészt le-leruccan az ugocsai falvakba, hogy megvásárolja a különböző régi használati eszközöket. Az árak alkudozások során alakulnak ki, mind a holmik megvételekor, mind az eladásukkor, s mint beszélgetőtársam kifejti, harminc százalékos felárral ad túl az árun. Értékes festményei vagy egyéb műalkotásai nincsenek, így aztán nem éri meg, hogy riasztót szereltessen fel, s csak a kulcsra zárt ajtó áll az áru és a rossz szándékú emberek közé. Ám a történelmi hangulatra vágyó gyűjtők számára a viszonylag olcsó régiségek is értéket jelentenek...

Lajos Mihály