Találkozó Dmitro Tkacs nagykövettel

Berendelték a magyar iskolák igazgatóit

2008. november 14., 09:00 , 409. szám
Középen Dmitro Tkacs

Tanácskozásra rendelték Beregszászba Kárpátalja magyar és vegyes tannyelvű iskoláinak igazgatóit, valamint az érintett járások oktatási osztályainak képviselőit kedden délutánra.

A Beregszászi Járási Tanács épületének nagytermében összegyűlt oktatásügyi szakemberek és hivatalnokok jórészt csak találgatni tudták, hogy miért kellett lóhalálában Beregszászba vágtatniuk Aknaszlatináról vagy éppenséggel Csapról. Végül három órakor a terembe lépett Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete a kárpátaljai megyei és a beregszászi járási állami közigazgatási hivatalok néhány hivatalnokának kíséretében. Ott volt többek között Omeljan Matelesko megyei kormányzóhelyettes, Hanna Szopkova, a megyei állami közigazgatási hivatal oktatási osztályának helyettes vezetője, Volodimir Trikur, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, s fontosnak tartotta jelen lenni a tanácskozáson Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási kérdésekben illetékes bizottságának vezetője.

A nagykövet bevezetésként előadta, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban az ukrán nyelv oktatása kapcsán kialakult helyzet komoly problémát jelent immár az ukrán-magyar kapcsolatokban is. Mint jelezte, Sólyom László magyar köztársasági elnök más irányú elfoglaltságára való hivatkozással máris lemondta részvételét a november végén az 1932-33-as ukrajnai éhínség évfordulójára rendezett nemzetközi konferencián. Az ukrán oktatási miniszter helyettesére hivatkozva Tkacs azt állította, hogy az ominózus 461-es számú oktatási rendelet csupán az ukrán nyelv elsajátításának feltételeit teremti meg, "az pedig már a szülők problémája és a gyerekek problémája, hogy élnek-e ezekkel a feltételekkel vagy sem". A nagykövet tehát saját elmondása szerint azért látogatott Beregszászba, hogy személyesen hallja, milyen problémák vannak ebben a vonatkozásban.

A jelenlévők azután nem is kérették magukat sokáig, hanem sorra előadták mindazokat a problémákat, amelyeket a független értékelési rendszer, valamint a 461-es oktatási miniszteri rendelet okozott a kárpátaljai magyar oktatásban. Elhangzott többek között, hogy aligha lehet jobban elsajátítani az ukrán nyelvet a matematika vagy a földrajz ukránul való oktatásán keresztül, arról nem is szólva, hogy az eljárás a gyerekek tárgyi tudásának kárára megy. Mint a felszólalók rámutattak, az ukrán nyelv oktatásának javításához megfelelő tantervekre, képzett pedagógusokra, valamint szótárakra és tankönyvekre volna szükség.

Ami az új érettségi vizsgarendszert illeti, a megszólalók úgy vélték, hogy az több szempontból is igazságtalan a magyar iskolában tanuló diákokkal szemben: egyrészt, mert ugyanazt követeli tőlük ukránból, amit az ukrán anyanyelvű diákoktól, akik ráadásul nagyobb óraszámban tanulják az ukránt, másrészt azért is, mivel nemcsak hogy nem biztosítottak az oktatás megfelelő feltételei, de még a nemzetiségi iskolák számára kidolgozott program is eltér attól, aminek alapján az ukrán iskolákban tanulnak, s amire a vizsgatesztek kérdései épülnek. Többen is úgy vélték, hogy az esélyegyenlőség megteremtéséhez az érettségi vizsgán ukrán nyelvből vagy a tesztkérdések összeállításakor kellene figyelembe venni az ukrán nyelv oktatásának sajátosságait a magyar iskolákban, vagy a teszteredmények értékelésekor alacsonyabbra tenni a mércét.

Felmerült továbbá, hogy jelenlegi formájában a 461-es rendelet végrehajtása más szempontból is hátrányos helyzetbe kényszeríti a magyar iskolák tanulóit, amennyiben az ukrán nyelv emelt szintű elsajátítását a heti óraszám úgynevezett variatív részének rovására irányozza elő, vagyis a magyar iskoláknak nem marad lehetőségük arra, hogy bizonyos tárgyakat elmélyültebben oktassanak, ahogyan az az ukrán iskolákban történik.

Többen elmondták azt is, hogy a helyi szakmai és politikai érdekvédelmi szervezetek, az önkormányzatok számos alkalommal is megfogalmazták már mindezeket a problémákat, s valamennyi illetékeshez eljuttatták javaslataikat, ám eredmény nélkül. Közben az új érettségi rendszer s a 461-es rendelet máris megtette romboló hatását, amennyiben csökkent a magyar iskolák első osztályaiba íratott gyerekek száma.

Az egyébként tartózkodásukról ismert iskolavezetők felszólalásainak nyíltsága szemmel láthatóan meglepte némileg a megyei vezetőket, akik nem győzték hangsúlyozni, hogy megoldani e problémákat nem ennek a fórumnak a feladata, s átpolitizálni sem kell ezeket a szerintük kizárólag szakmai kérdéseket.

Az elhangzottak összegzéseként Dmitro Tkacs ismételten megerősítette: azért jött, hogy megpróbáljon kompromisszumot találni a felmerült kérdésekben, s ígéretet tett arra, hogy a felvetett problémákat tolmácsolja a kijevi illetékeseknek.

A megjelentek pedig távozóban elgondolkozhattak azon, hogy vajon a politikai élet mely fordulatai kényszerítették arra a tanácskozás összehívóit, hogy meghallgassák panaszainkat, ráadásul úgy téve, mintha csupa újdonság hangzott volna el a teremben, s nem ugyanezt szajkózná immár évek óta minden kárpátaljai magyar szakember.

hk