Esik a hrivnya, ki tudja, hol áll meg?

Pénzvilág

2008. november 28., 09:00 , 411. szám

Miután ideiglenes stabilizálódás után az elmúlt napokban újra drágult a dollár, a 24 című kijevi napilap azzal az elképzeléssel állt elő, hogy a kormány igyekszik nyerni a hrivnya elértéktelenedésén.

A lap saját forrásaira hivatkozva emlékeztet, hogy múlt kedden Julija Timosenko kormányfő és Viktor Pinzenik pénzügyminiszter az Ukrán Nemzeti Bankban (NBU) járt, s talán rábírta a jegybank elnökét, hogy néhány napra "hagyja összeomlani" a hrivnyát, az ebből származó bevételt pedig adja át a kormánynak. A kormány haszna abból áll, hogy olcsóbb hrivnya esetén olcsóbbakká válnak a miniszteri kabinet szociális kifizetései és adósságai is - állítja a 24. "A kormánykiadásoknak a nemzeti bank spekulatív eljárásából való finanszírozása régi szokása az ukrán hivatalnokoknak - így tettek a kormányok a kilencvenes évek közepén, s idén novemberben is. A bankárok adatai szerint a nemzeti bank csupán novemberben 6 milliárd hrivnyát utalt át a kormánynak" - írja a 24 című lap.

A Gazeta po-kijivszki viszont nem tartja kizártnak, hogy a nemzeti bank lépéseit az államfő csapata irányítja. Mint írja, "Így történik ez már Ukrajnában 15 éve". A lap cikkírója idézi Anatolij Gricenkót, a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának elnökét, aki azt állítja, hogy bármely más országban a nemzeti bank elnökét hasonló cselekedetekért már rég felelősségre vonták volna: "Ha Ukrajnában lenne hatalom, úgy az efféle játszadozásért a valutapiacon a nemzeti bank elnökét még aznap letartóztatnák, s vele együtt azokat az ügyeskedőket, akik egyetlen nap alatt több tíz vagy százmilliót keresnek".

Gricenko ezenkívül a Régiók Pártjával való együttműködéssel vádolja az NBU-t. Azt állítja, hogy a Prominvesztbank megmentésére kiutalt ötmilliárd hrivnyának a fele mindjárt néhány donyecki jogi személy számlájára került, s nem az egyszerű betétesek megtakarításainak visszatérítésére használták - írja a Gazeta po-kijivszki.

Bármi legyen is a háttérben, úgy tűnik, a hrivnya további leértékelődése elkerülhetetlen. A Szegodnya c. napilap a témával összefüggésben azt írja, a Nemzetközi Valutalap 7,40 hrivnyás dollárárfolyamot jósol. A sajtóban megjelent a hír, hogy a pénzügyminisztérium is 7 hrivnyás dollárárfolyammal számol az előrejelzéseiben, bár a hivatalnokok cáfolták ezeket a híreket.

A bankárok viszont arra panaszkodnak, a valuta vételi és eladási ára közötti 1,5 százalékos különbség mellett a váltóhelyek működése veszteségessé vált.

A bankok, amelyeknek az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) minapi rendeletével erősen megnyirbálta a valutaváltásból származó bevételeiket, megtalálták a módját, hogyan kárpótolják magukat. Mostantól sok helyen 3,5, de egyes fiókokban akár öt százalékos díjjal terhelik ezt a fajta banki műveletet. Természetesen hivatalosan ezt az eljárást a valutapénztári szolgáltatásért járó illetékként tüntetik fel, miután a nemzeti banki rendelet megtiltja számukra, hogy bizományi díjat szedjenek a valutaváltásért.

A bankárok azt mondják, ettől nem lett kevesebb az ügyfelük, hiszen szolgáltatásuk alternatívája csupán a feketepiac lehet, ahová nem mindenki fordul szívesen. Szúrópróbaszerű vizsgálatunk megállapította, hogy a lakosság számára valóban nem az a legsúlyosabb probléma jelenleg, hogy a bankfiókok esetleg illetékkel terhelik a váltási műveleteket, hanem az, hogy a legtöbb bankfiókban csak vásárolják a valutát, venni azonban alig néhány bankfiókban lehet a zöldhasúakat.

Egyébként a nemzeti banknál már felfedezték a bankoknak ezt a turpisságát az illetékekkel, amelyet "normatívahézagnak" kereszteltek el, s máris azon dolgoznak, hogy megszüntessék.

szcs