A "Golodomorra" emlékeztek
Medvegyev nem jött el
A nagy éhínség 75. évfordulóján a mintegy 7,5 millió áldozatra emlékeztek szombaton Ukrajnában; a központi rendezvényen több külföldi államfő is részt vett, Dmitrij Medvegyev orosz elnök azonban nem fogadta el a meghívást, s nem volt ott Sólyom László magyar köztársasági elnök sem.
A kijevi operaházban tartott központi rendezvényen Viktor Juscsenko elnök ismét kifejtette azt a meggyőződését, hogy a nagy éhínség az ukrán nép elleni "népirtással" ért fel.
- Az 1932-33-as éhínség nem egyszerűen azt jelentette, hogy az emberek éhen haltak, hanem azt, hogy halálra éheztették, meggyilkolták őket. Ez volt a népirtás lényege. Mesterséges éhínség volt, világos céllal és világosan megtervezve - fejtegette az ukrán államfő.
"A cél az volt, hogy kivéreztessék Ukrajnát, aláássák erejét és szétoszlassanak minden reményt Ukrajna államiságának helyreállításáról" - tette hozzá beszédében, amelyben egyszer sem utalt közvetlenül Oroszországra.
Később, az áldozatok 26 méteres kijevi emlékművének felavatásán felszólította Oroszországot, hogy ítélje el "a sztálinizmus bűntetteit és a totalitárius Szovjetuniót". Arcátlan hazugságnak nevezte és visszautasította ugyanakkor azt a feltételezést, hogy az ukránok az orosz népet okolnák a tragédiáért. "Ez nem igaz. Egy bűnös van: a birodalmi, kommunista szovjet rezsim".
A központi megemlékezésen beszédet mondott Mihail Szaakasvili grúz elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő is, de Lettország és Litvánia elnöke is fejet hajtott az áldozatok előtt. Barack Obama, az Egyesült Államok megválasztott elnöke üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő nemzedékekben is elevenen kell tartani a tragédia emlékét.
Dmitrij Medvegyev ugyanakkor bojkottálta a megemlékezést. Az orosz elnök a múlt héten azzal vádolta meg ukrán kollégáját, hogy meghamisítja a történelmet és "el akarja választani" a két ország népét. Hasonló hangvételű, a megosztást felrovó vélemények a Régiók Pártjához közel álló kelet-ukrajnai politikusok részéről is elhangzottak az egész országra kiterjedő, nemegyszer csak a hatóságok által szorgalmazott megemlékezések kapcsán.
Az előzetes hírekkel ellentétben nem vett részt a kijevi megemlékezésen Sólyom László köztársasági elnök sem. Korábban Dmitro Tkacs budapesti ukrán nagykövet kárpátaljai látogatása során Beregszászban óvatosan utalt arra, hogy bár hivatalosan más irányú elfoglaltsága miatt mondták le a magyar államfő ukrajnai látogatását, a háttérben a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszélyeztető oktatási miniszteri intézkedések körüli ellentétek húzódhatnak meg. (Kárpátalja/korrespondent.net/MTI/Reuters/AFP)
Az 1932-33-as éhínséget történeti kutatások szerint a Joszif Sztálin által elrendelt kötelező gabonabegyűjtések váltották ki, amelyekkel a szovjet diktátor a kollektivizálással szembeszegülő ukrán parasztokat akarta megtörni. A gabona és az állatok rendszeres begyűjtése miatt a Szovjetunió éléskamrájának nevezett Ukrajnában milliók haltak meg otthonaikban vagy az utcán. Mindennapossá vált a kannibalizmus. Történészek becslései szerint az éhínségnek mintegy 7,5-10 millió áldozata volt.
A Szovjetunió megszűnése után november negyedik szombatja az éhínség és a politikai megtorlások áldozatainak emléknapja lett Ukrajnában. 2003. május 16-án a kijevi törvényhozás az ukrán nép elleni népirtásnak ismerte el az 1932-33. évi éhínséget.
Orosz történészek azzal utasítják vissza ukrán és nyugati kollégáik érvelését, hogy akkoriban más népcsoportok is éheztek, köztük az oroszok és a kazahok is, a nagy ukrajnai éhínség ezért nem tekinthető népirtásnak.
A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.
