Az elvtelenség megint győzött

Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma

A magyar kormányzat határon túli magyar kisebbségnek szánt támogatásairól dönteni hivatott Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma az idei második félévre befutott pályázatokról döntött az elmúlt hét végén. A döntésekről a kollégium ülésein a KMKSZ-t állandó meghívottként képviselő Hutterer Évát kérdeztük.

"A budapesti kollégiumi ülést megelőzően Horváth Sándor, az UMDSZ-t képviselő, szavazati joggal rendelkező kollégiumi tag november 20-án Beregszászban egy előzetes tanácskozásra meghívott néhány pályázót és néhány tetszés szerint kiválasztott társadalmi szervezet képviselőjét. Ez az elvszerűnek és legitimnek semmiképp nem nevezhető fórum már konkrét összegeket javasolt, hogy ki és mekkora támogatásban részesüljön, és a javaslatukat a budapesti kollégium kisebb módosítással el is fogadta. Ezzel az a gond, hogy a Szülőföld Alapnál nincs alkuratóriumi rendszer, tehát nincsenek kidolgozva az ilyen egyeztető fórumok összehívásának az elvei. Én mint a KMKSZ képviselője emiatt nem vettem részt ezen a beregszászi fórumon. Hasonló megfontolásból nem vett részt az említett tanácskozáson a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviselője sem.

Kezdettől fogva támogatta a KMKSZ, hogy az egyházi támogatási összegek elosztásáról egyeztetni kell a három történelmi egyház képviselőivel, de a többi meghívott kiválasztási elveit nem értjük. A jegyzőkönyv szerint a beregszászi Európa-Magyar Házban megtartott, elvtelenül összehívott egyeztető fórumon a három történelmi egyház képviselőjén és Horváth Sándoron kívül a következő személyek voltak jelen: Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke, annak a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetnek a nevében, amely most nem is pályázott, Zán-Schramm Ibolya, az UMDSZ OT alelnöke az UMDSZ-t képviselte, Kázmér Ilona a MÉKK képviseletében, Vass János Jenő, a Beregrákosi UMDSZ-alapszervezet elnöke a helyi önkormányzat képviseletében és Baksa Tibor, Csongor polgármestere a KMÖSZ alelnökeként kapott meghívást. A kárpátaljai magyar sajtót és elektronikus médiát hárman képviselték: Dunda György, a "zöld" Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) képviseletében, Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Televízió és Rádió Társaság vezérigazgatójának helyettese a Korrespondent Jótékonysági Alapítvány képviseletében és Baleczkij Vlagyimir, a beregszászi városi televízió beindítását tervezgető Pannónia Bereg magánvállalkozás képviseletében. Mint említettem, végül a kuratórium minimális változtatásokkal fogadta el az illegitim egyeztető fórum javaslatait, tehát a felsorolt személyek döntötték el, hogy Kárpátalján kik és milyen összegű támogatásban részesüljenek.

A budapesti kollégiumi ülésen a médiatámogatások odaítélésénél is volt egy komoly vitánk Horváth Sándorral, hisz a megszűnőben lévő Beregi Hírlap című két nyelven megjelenő járási újság külön is pályázott, illetve a MÚKSZ szintén pályázott, egyharmad részben ugyancsak a Beregi Hírlap számára. Emiatt én azt kértem, hogy az ukrán állami pénzekből is fenntartott Beregi Hírlap támogatását vegyék ki a MÚKSZ pályázatából és juttassák azt a méltatlanul kevés támogatást kapott, az ukrán állam által nem támogatott Kárpátalja hetilapnak. Hangsúlyoznám, a KMKSZ nincs ellene, hogy helyi magyar lapokat és televíziókat támogasson a Szülőföld Alap, csak a célszerűség szempontjából azt szeretnénk, hogy lehetőleg már a bizonyított, jól működő intézményeket fejlesszék tovább a Szülőföld Alap forrásaiból és ne újabbnál újabb meghiúsuló tervekre szórják szét a kevéske pénzeszközt. Tavaly például a beregszászi Baleczkij Vlagyimir (Pitkin) a Club 9 színház működtetésére kapott támogatást, amelynek azóta sem hallottam az előadásairól, most pedig újra pályázott a TV 9 beregszászi televízió beindítására, amit támogatott is a kollégium. Viszont a tavalyi tapasztalatok alapján erősen megkérdőjelezhető, hogy megvalósul-e. A MÉKK ismét támogatást kapott a Kárpátaljai Magyar Krónikára. Könyvkiadásra aránytalanul kis összeget kapott a KMKSZ kiadó, miközben például a MÚKSZ az Élet-Jel közművelődési magazinra, ami csak egy havonta megjelenő melléklete a "zöld" Kárpáti Igaz Szónak, közel kétszer annyit kapott. A tiszabökényi pályázatok hagyományosan feltűnően magas támogatási összegeket kapnak. Ezúttal a Tiszahát Kultúrájáért Alapítvány kapott nagy összeget a tiszabökényi kultúrház tetőszerkezetének átalakítására és felújítására. Mindezt annak ellenére, hogy többször leszögezett elv a Szülőföld Alapnál, hogy állami fenntartású művelődési házakat nem támogatnak, hisz szinte mindegyikre ráférne a felújítás Kárpátalján, és ez ukrán állami feladat. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a szórványban élő magyarok érdekeit nem vették figyelembe. Az ő pályázataik semmilyen támogatásban nem részesültek most. Például a Rahói járásban szerették volna jövőre a magyar nyelv hetét megszervezni, amire egy fillért sem kaptak, míg a csongori és derceni községi tanács Latorca Vidéki Magyar Települések Fesztiváljára jelentős támogatást ítéltek oda, ami szerintem nem lesz más, mint egy nagy bivalysütéses vigadalom, amire az önkormányzati kollégium falunapokra elkülönített keretéből kellene pályázni. Ugyanakkor 2009 a magyar nyelv éve lesz, és az előzetes megbeszélések szerint az ehhez kapcsolódó rendezvényeket kiemelten kellett volna kezelni. Összegezve, az előzetesen megbeszélt szempontok gyakorlatilag nem érvényesültek a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának döntéseiben" - mondta el lapunknak Hutterer Éva.

A Horváth Sándor által összehívott egyeztető fórumról megkérdeztük az ott jelen lévő Kulin Zoltánt, a Kárpátaljai Televízió és Rádió Társaság vezérigazgatójának helyettesét: "A kollégium kárpátaljai tagja, vagyis Horváth Sándor úgy tájékoztatott, hogy Budapestről azt kérték, hogy hívja össze a pályázókat, és közösen próbáljanak megegyezni a sarokszámokban. Persze a pályázók nagyobb része nem volt jelen. Szerintem a fórum összehívásával a felelősséget akarta magáról elhárítani Horváth Sándor. Én azért mentem el erre a megbeszélésre, hogy a saját pályázatomat megvédjem, és elmondjam, hogy tényleg szükségünk van a megpályázott pénzre. Ami ott történt, az nem mérvadó, hisz egyedül Horváth Sándor javasolhat.

- Mi a véleménye a most induló beregszászi TV 9 televízióról, amely egymillió forint támogatást kapott a média számára elkülönített keretből?

- Nemcsak Beregszászban, hanem minden magyarlakta településén, sőt ha Kárpátalját vesszük, más helyen is kell lenni televíziónak. Beregszászban, a tömbmagyarság székhelyén vitathatatlanul szükség van egy televízióra. Más kérdés, hogy ki alakítja ki? Mennyire megbízható az az ember? A kérdést valóban fel lehet tenni úgy is, hogy ez lenne ma a legfontosabb a kárpátaljai magyar médiában, hogy egy magánvállalkozót támogassunk egy olyan épületben, ami, ha jól tudom, teljes egészében nem is az övé. A már működő magyar médiának is annyi dolga lenne, ezeregy lyukba tudnánk beletömni azt a pénzt, amit ők kaptak meg. Én túlzásnak érzem, hogy egy be sem indult, nem létező televízió elviszi a támogatási összegnek körülbelül egyötödét.

Badó Zsolt