A magyarság megmaradása a tét

Közgyűlést tartott a KMPSZ

Története legnagyobb kihívása előtt áll a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) – hangzott el a magyar anyanyelvű oktatás megőrzését céljául tűző szervezet múlt szombati tisztújító XVI. közgyűlésén. "Hadiállapotban vagyunk – fogalmazott megnyitójában Gulácsy Géza, a KMPSZ alelnöke. – A vár, amit meg kell védenünk, a kárpátaljai magyar oktatás. Ezt a várat az utóbbi időben egyre több és egyre hevesebb támadás éri, és ha elesik, akkor már semmi sem lesz, ami megállítsa a kárpátaljai magyarság beolvadását."

Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában mindenekelőtt a pedagógusszövetségben zajló szerkezetváltásra tért ki. Mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében összegyűlt mintegy 220 küldött és vendég előtt hangsúlyozta, a szövetség mindenkor mobil, a realitásokra odafigyelő, változni tudó szervezet volt. Ez jellemzi a tavalyi alapszabály-módosítás nyomán megtartott mostani átalakulást is, tette hozzá, melynek során az új struktúrának megfelelően az elmúlt hetekben megalakultak a pedagógusszövetség regionális szervezetei. A regionális szervezetek élére a Nagyszőlősi járásban Kész Barnabást, a Munkácsi járásban Gulácsy Gézát, a Beregszászi járásban Riskó Mártát, az Ungvári járásban Kántor Józsefet, a Felső-Tisza-vidéken pedig Benedek Imrét választották meg. Orosz Ildikó egyben köszönetet mondott mindazoknak a munkájáért, akik eddig önzetlenül tették a dolgukat a kárpátaljai magyar oktatás érdekében.

A kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás válsága 1996-ban kezdődött – emlékeztetett elnöki beszámolójában dr. Orosz Ildikó. Mint rámutatott, ekkorra tehetők az első támadások a nemzetiségi kisebbségek oktatása ellen a független Ukrajnában. De míg korábban sikerült megakadályozni az ukrán nacionalista törekvések érvényesülését, addig 2005 után, amikor Ukrajna csatlakozott a bolognai folyamathoz, sokkal nehezebb lett a helyzet – tette hozzá.

A KMPSZ elnöke szerint a kijevi oktatási kormányzat, sajátos módon értelmezve a bolognai folyamatot, abból az ukrán nemzeti prioritásokat erősítő és a nemzeti érdekeket szolgáló elemeket emelte ki és juttatta érvényre a kisebbségek hátrányára. Mint rámutatott, e folyamat és a narancsos forradalom óta felerősödő nemzetállami törekvések eredményeként, ami egyebek mellett az ukrán nyelv kötelező emelt szintű érettségi és egyben felvételi tárggyá tételében is megnyilvánult, egyenlőtlen helyzetbe kerültek a magyar iskolák végzősei, s nagy számban szorultak ki a felsőoktatásból.

A kárpátaljai magyar oktatást fenyegető veszélyt a magyarországi politikai elit felismerte, és ki is állt a kisebbség mellett, de nagyobb erőfeszítéseket csak 2008-ban, az ominózus 461-es rendelet bevezetése után tett, emlékeztetett Orosz Ildikó, aki szerint 2007-ben még könnyebben megfékezhetők lettek volna e folyamatok. Mint mondta, úgy tűnik, a kárpátaljai magyar oktatás kezd a magyar–magyar politikai érdekek áldozatává válni.

"A mi feladatunk a következő évtizedre, hogy megtartsuk a hitet azokban, akik magukat magyarnak tartják, hogy a magyar kultúra várát Kárpátalján megvédjük és megtaláljuk a megvédéséhez szükséges eszközöket, hogy a magyar kultúra vára száz év múlva is álljon azon a vidéken, ahová születtünk" – hangsúlyozta végezetül a KMPSZ elnöke.

A közgyűlés résztvevőit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium nevében köszöntötte Varga Attila, a minisztérium határon túli magyarok titkárságának főtanácsosa, valamint Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség irodavezetője.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a megjelenteket üdvözölve azt hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság számára a jelenlegi helyzetben a túlélés a cél, amikor zárni kell soraikat mindazoknak, akik tenni akarnak a magyar oktatás megmaradásáért. Ebben a helyzetben nincs más módja a megmaradásnak, mint a politikai küzdelem folytatása a kárpátaljai magyar oktatás felemelésének érdekében.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke a megyei önkormányzat nevében köszöntve a megjelenteket ugyancsak a magyar oktatási rendszer megőrzésére szólított fel, mivel, mint hangsúlyozta, az iskolarendszer felbomlása a magyarság beolvadását jelentené.

A közgyűlés a továbbiakban ismét Orosz Ildikót választotta a szövetség elnökévé, majd megválasztotta a szervezet elnökségét. A módosított alapszabály értelmében az elnökség mostantól a regionális szervezetek elnökei mellett a járási közgyűlések által a tagság számával arányosan delegált elnökségi tagokból áll (Beregszászi járás: Szántó Edit, Berki Károly, Kovács Erika, Kovács András, Szilágyi Lajos, Borbély Ibolya, Puskás Erzsébet; Nagyszőlősi járás: Sőtér Géza, Ferenci József, Stéfán Sándor; Munkácsi járás: Nagy Sándor; Ungvári járás: Kulin Judit, Györke Róbert, Ferkó Csaba, Dajkáné Nagy Enikő; póttagok: Király Katalin, Turjanica Attila, Bogáti Eleonóra).

A szervezet alelnökeinek a közgyűlés az elnök javaslatára a regionális szervezetek elnökeit választotta.

Az ellenőrző bizottság tagjai lettek: Molnár Béla, Béres Katalin, Czébely Lajos, Simon Bálint, Gabóda Béla (elnök).

A közgyűlés a továbbiakban megválasztotta a Tankönyv- és Taneszköztanács (Gönczi Sándor), a módszertani központ (Berki Károly) a szórványprogram (Punykó Mária) és az óvodai szakcsoport (Gabóda Éva) vezetőit, majd kilenc szakmai tagozat létrehozásáról döntött. A tanítói, magyar, ukrán, idegen nyelv, történelem–földrajz–társadalomtudományi, természettudományi (biológia, fizika, kémia), matematika–informatikai, testnevelési és a készségtantárgy tagozatok megszervezése az elnökség feladata lesz.

A közgyűlés állásfoglalás elfogadásával ért véget, amely a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséhez szükséges intézkedéseket foglalja össze. A dokumentum egyebek mellett kimondja, hogy a magyar oktatási rendszer megmaradásának alapkérdése a korábbi gyakorlathoz való visszatérés a magyar iskolák végzőseinek felsőoktatásba kerülése terén: a) biztosítsák állandó jelleggel, hogy a magyar tannyelvű iskolákban érettségizők anyanyelven tegyék a felvételit jelentő szaktárgyi emelt szintű érettségi vizsgáikat; b) a felvételi rend szerinti, a minden szakra kötelező nyelv és irodalom emelt szintű érettségit az oktatás nyelvén, azaz magyar nyelv és irodalomból tegyék ugyanúgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik, ezt az eredményt számítsák be a felvételi pontszámaikba, így esélyeik a felvételkor nem csorbulnának.

hk