A kólától és a hamburgertől dagadunk

Gyorsétkeztetés: betegre esszük magunkat

Egy olyan nemzedék van felnövőben, amely szinte kizárólag csipszen, hamburgeren és kólán él, s persze nyögi ennek minden egészségügyi következményét.

"Órák után általában valamilyen csipszet vagy kétszersültet veszünk, ha pedig több a pénzünk, hot dogot eszünk" - meséli a 12 éves Nóra. Büszkén teszi hozzá: a szülei megengedik, hogy azt egye, amit megkíván. Ezzel távolról sem minden szülő van így, de a végeredmény szinte mindig ugyanaz. Az iskolaudvaron a nebulóknak legalább a fele valamilyen színes csomagolású ínyencséget eszeget vagy hot dogot fal, holott szinte mindenütt működik az iskolai étkezde, s az esetek többségében a szülők is tízóraival küldik iskolába a gyerekeiket.

Cserébe az orvosok gyomorfekélyt, cukorbetegséget, anyagcserezavart, elhízást jósolnak Nórának és azon kortársainak, akik a gyorséttermeket, a futtában magunkba tömhető falatokat kedvelik.

A Jaremenko Ukrajnai Szociális Kutatások Intézetének felmérése szerint ma az iskolások 35-50 százaléka fogyaszt naponta valamilyen édességet és szénsavas italt. Az ukrán köztisztasági és járványügyi szolgálat pedig megállapítja, hogy az elsősök majdnem egyharmadánál mutatható ki valamilyen emésztőrendszeri probléma, az iskola elvégzésének pillanatára pedig másfélszeresére nő az ilyen jellegű panaszok száma. Több mint 1 millió fiatalkorú szenved az emésztőrendszer különféle megbetegedéseitől, s évente 70 ezer fiatalnál állapítják meg az elhízásra való hajlamot.

"Manapság nem létezik már teljes értékű hagyományos táplálkozás, mint régen. Mostanság mindenki menet közben kap be valamit" - magyarázza a jelenség okát Marija Gulics, a Marzejev higiéniai és orvosökológiai intézet munkatársa.

Az iskolából kitóduló tizenegyedikesek nem haza járnak ebédelni, hanem a legközelebbi ABC-be, ahol csipszeket s egyéb ropogtatnivalókat vesznek. Azt mondják, ez is van olyan jó, mint az anyu zöldséglevese otthon, és a sörhöz is jobban csúszik. Nem számolják, hogy mennyit költenek ilyenkor a boltban, de akár fejenként 15-20 hrivnyát is elvásárolnak egy alkalommal.

A pszichológusok azt mondják, a tinédzserek fokozottan érzékenyek az ízekre, s ezért folyton valami markáns ízre, illatra vágynak. Ráadásul a folytonos rágás nyugtatóan hat az állandóan pörgő fiatal szervezetre.

Sajnos nem csak a csipszek és édességek vonzzák a fiatalokat. A tinédzserek előszeretettel látogatják időről időre az utcai hot dogot, girost, hamburgert, saurmát árusító helyeket, és a gyorséttermeket is. Ha adott a lehetőség, az órák közötti szünetben is szívesen magukba tömnek valami virsliset vagy fasírtosat, de az órák után is jó beülni valahová a barátokkal. Sokan az iskolai tanítás után, a zeneiskola, a különóra vagy az edzés előtt igyekeznek bekapni valamit ezeken a helyeken. Felnőve azután, különösen a nagyvárosokban, megőrzik azt a szokásukat, hogy az állandó időhiánytól hajtva csak menet közben táplálkozzanak. Amikor pedig szülőkké válnak, maguk járnak elöl rossz példával gyermekeiknek a helytelen táplálkozást illetően.

A nagyvárosokban külön vonzerőt jelentenek a nagy étteremláncok kínálta ingergazdag környezet, a reklámokból ismert vonzó ételújdonságok, a menükhöz járó ajándékok. Kárpátaljára az országos és a nemzetközi étteremláncok még nem jutottak el (sokan azt mondják: hála istennek!), nekünk azonban megvannak a magunk problémái. Az étteremláncok ugyanis legalább a kínált ételek alapanyagainak minőségére odafigyelnek, ami a nálunk elszaporodott utcai árusokról távolról sem minden esetben mondható el. Amint a szakemberek rámutatnak, nem csak, sőt nem elsősorban a szimbólummá vált McDonald'sban kapható hamburgertől és sült hasábburgonyától kell félteni az ifjúságot, hanem a különféle kétes eredetű és tisztaságú fánkoktól, hot dogoktól, saurmáktól, girosoktól és egyebektől is, amelyek potenciális fertőzés- és mérgezésforrásoknak számítanak.

Azonkívül, hogy az efféle gyorsételek károsak az emésztőrendszerre, a gyerekeknél könnyen okoznak hozzászokást, úgynevezett ételfüggőséget. Magáért beszél az adat, hogy a 10-15 éves gyerekek 93 százaléka szereti a különféle csipszeket, míg a felnőttek körében csak feleennyien kedvelik az efféle ropogtatnivalókat. Ráadásul se a gyerekek, se a felnőttek nincsenek tisztában azzal, hogy a legnépszerűbb snackek só- és cukortartalma lényegesen magasabb, mint az átlagos termékeké, némelyek pedig akár rákkeltő hatásúak is lehetnek.

A gyorséttermek és az utcai árusok nyomán Ukrajnában megjelent az a mozgalom is, amely csatlakozva a nemzetközi szövetséghez megpróbálja lebeszélni az embereket a hamburgerzabálásról és az állandó ropogtatásról. Ehelyett a nemzeti konyhák klasszikus ételeit, a hagyományos étkezés örömeit igyekeznek propagálni. A probléma azonban az, hogy napjaink kihívásai és életvitele - a feszített munkatempó, a mind több vállalt feladat és kötelezettség, a szülői példa és az alapvető gyakorlat hiánya stb. - egyre több családban teszik lehetetlenné az otthoni étkezés örömét, törlik el még az alapvető feltételeit is annak, hogy nyugodtan, lehetőség szerint családi környezetben együnk, s kizárólag egészséges ételeket fogyasszunk.

pszv