Költségvetés van, béke nincs

Az ukrán parlament a múlt pénteken elfogadta a jövő évi költségvetést. A gazdasági kilátások tekintetében a szakértők szerint is túl optimistának tartott kormány a szükséges pluszbevételt elsősorban az adóterhek növelésétől reméli. Emelkedik majd a dohányáru, a szeszes italok és az üzemanyagok ára, illetve tervezik az élelmiszerek árának emelését (18%-os védővám), valamint különböző, úgynevezett luxusadók bevezetését, például az új gépkocsit vásárlók 1100 cm3 fölötti adóját, a 150 m2-t meghaladó lakások és a 300 m2-t meghaladó házak megadóztatását.

Az ukrán parlament múlt pénteken elfogadta a jövő évi költségvetést, amely egyebek között 3 százalékos államháztartási hiánnyal, mintegy 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel s 10 százalék alatti inflációval számol, miközben a dollár árfolyamát 7-7,5 hrivnya körül látja stabilizálódni. A 450 fős parlament harmadik nekifutásra, minimális többséggel, 226 szavazattal hagyta jóvá a büdzsét.

Elemezők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az Ukrajna által novemberben kapott 16,4 milliárd dolláros IMF-támogatás egyik feltétele az volt, hogy ne legyen deficites a büdzsé. Az IMF igazgatótanácsának döntése alapján 4,5 milliárd dollár azonnal kifizetésre került.

A sokak szerint a gazdasági kilátások tekintetében túlzottan optimista kormány a parlamenti vita hevében tovább lazított költségvetéséhez szükséges pluszbevételeket elsősorban az adóterhek növelésétől reméli. Az államfői titkárságon ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a miniszteri kabinet által remélt pótlólagos bevételek többségét a jövedéki adók jelentős, akár két-háromszoros emelésével, a gépkocsi-tulajdonosokra, a benzinkutakra, a gázlelőhelyek kiaknázására, a szeszes italra és a dohányárura kirótt adók emelésével kívánják elérni. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kívánt pótlólagos bevételek eléréséhez szükséges mintegy másfél tucatnyi törvényt és törvénymódosítási javaslatot a parlament még nem is tárgyalta.

Kivételt képez ezalól a dohányáruk és az üzemanyagok jövedéki adója. Az előbbi esetében a honatyák végül a legcsekélyebb mértékű emelést előíró törvényjavaslatot hagyták jóvá az elmúlt héten, így egy csomag cigaretta jövedéki adója mindössze 18 kopijkával emelkedik majd. Jelentősnek mondható viszont az üzemanyagok jövedéki adójának 83,3 százalékos növelése, ami tonnánként 50 eurós, a benzinkutaknál pedig várhatóan mintegy 45 kopijkás literenkénti drágulást eredményez.

Julia Timosenko kormányfő szombaton, a kormány ülésén azt mondta, bizonyos benne, hogy nem lesz egyszerű teljesíteni a költségvetést, de van egy alapdokumentum, amely "reményt ad nekünk a stabilitásra és a gazdaság reális szektorának támogatására". Mint hozzátette, a költségvetésben megőrizték, s az infláció mértékének megfelelően indexálják majd a szociális kifizetések és kedvezmények szintjét.

Viktor Juscsenko elnök viszont úgy vélekedett a költségvetésről, hogy a parlament egy politikai, és semmiképpen sem pénzügyi dokumentumot fogadott el, holott meggyőződése szerint a költségvetésnek a válsággal való hatékony küzdelem első számú dokumentumának kellene lennie. Az államfő egy tévéinterjúban mégis azt mondta, hogy ellátja kézjegyével a dokumentumot, mivel minden hibája ellenére nagyon nehéz, az emberek számára megmagyarázhatatlan lépés lenne, ha ebben a helyzetben megtagadná az aláírását.

Ugyancsak a pénteki nap parlamenti krónikájához tartozik, miszerint 380 képviselő szavazott úgy, hogy távoznia kell posztjáról a jegybank vezetőjének, Volodimir Sztelmahnak. A parlamenti döntésre egy héttel azután került sor, hogy a nemzeti valuta, a hrivnya történelmi mélypontra került a dollárral szemben.

Az ukrán alkotmány értelmében azonban a jegybank vezetőjét csak az államfő menesztheti, figyelembe véve a parlament döntését. Viktor Juscsenko máris jelezte, hogy nem kíván megválni a bankvezetőtől.

Amíg azonban a jegybank vezetőjének a pozíciója egyelőre biztosnak látszik, nem kerülte el a bukást a privatizációs ügynökség vezetője. Valentyina Szemenyuk 2005 eleje óta töltötte be a tisztséget annak ellenére, hogy a kormány többször megpróbálta elmozdítani. Ellenfelei szerint éppen Szemenyuk ellenkezése miatt hiúsult meg korábban több kulcsfontosságú állami cég privatizációja. (Kárpátalja/korrespondent.net/MTI)