Jót tesz a vetéseknek a fagy és a hó

2009. január 9., 09:00 , 417. szám

Végre beköszöntött az igazi tél! Arról, hogy az évnek ebben a szakában melyek az aktuális tennivalók a gazdaságban, állandó szakértőnket, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Megkezdődött-e már a vetés a melegházakban?

- Leginkább a vetőmag beszerzésével foglalkoznak még ilyenkor a gazdálkodók. Az ilosvai járási Alsókaraszlón (Zariccsa) és környékén persze a gazdák még december végén, január első napjaiban elvetették a korai káposztát a fűtött létesítményekben. A magyarlakta vidékeken valamikor január közepétől kerül földbe a paradicsom, majd február első napjaiban következik a paprika, február legvégén, március elején pedig az uborka vetőmagja.

- Az a hír járja, hogy nem zökkenőmentes a vetőmagellátás.

- Tapasztalataim szerint a pénzügyi válság napjaiban előfordult, hogy némelyik szaküzlet ki sem nyitott, ily módon igyekezvén elkerülni az árfolyam-ingadozásból adódó veszteségeket. De azok a kereskedők is, akik nyitva tartottak, leginkább valutában adták meg az árakat, illetve a napi árfolyamot hrivnyára átszámolva kereskedtek. Így van ez jobbára még ma is. Valószínűleg amúgy is emelkedtek volna mintegy tíz százalékkal az év végén a vetőmagárak, mindenki tapasztalhatja azonban, hogy a válság miatt ennél lényegesen nagyobb mértékű a drágulás.

Hasonló a helyzet egyébként minden más általunk használt anyag és eszköz tekintetében. Mi hajtató kertészek, zöldségtermesztéssel foglalkozók azzal számolunk, hogy további jelentős áremelkedés várható, ami a műtrágyákat és más anyagokat is érint majd, hiszen azok egy jelentős része importból származik. Hogy mindez milyen hatással lesz a gazdálkodókra, egyelőre megbecsülhetetlen. A gazdák mindenesetre teszik a dolgukat és reménykednek.

- December utolsó napjaiban végre beköszöntött az igazi tél, s a hó is lehullott. Mit jelent ez az önök számára?

- Az elmúlt napokban lehullott hó úgy kellett a földeknek, mint egy falat kenyér. A vetések eddig ugyanis pucéran álltak, márpedig az elkövetkező napokra kemény hidegeket jósolnak. Azért is jó, hogy ha az elmúlt évek enyhébb telei után végre jól átfagy a talaj, mert így elpusztulnak a melegebb éghajlatú vidékekről felhúzódott vagy behurcolt kártevők, mint amilyen például a gyapottok-bagolylepke, amelyek lárvái a földben telelnek át.

Ami a melegházakat illeti, a jól megépített fóliasátrakban vagy üvegházakban az eddig lehullott néhány centiméternyi hótakaró semmilyen kárt nem okoz. Általában a fagy sem károsítja a felhasznált anyagokat. Megfigyelések szerint legfeljebb abból adódhat baj, ha valaki a nagy nyári melegben építette a fóliasátrat, s túlságosan megfeszítette a fóliát. Az ilyen fólia a 15-20 fokos fagyban hajlamos arra, hogy megrepedjen.

- Maga a vetés, a palántanevelés milyen feltételeket követel meg ilyenkor?

- Tapasztalataink szerint a késő téli vagy kora tavaszi palántanevelésnél sokkal könnyebb biztosítani a normális fejlődéshez szükséges meleget, mint a megfelelő fényviszonyokat. Így nemegyszer cérnavékony, felnyúlt palántákat kapunk. Ennek elkerülésére nincs más megoldás, mint berendezkedni a pótmegvilágításra. Egy általunk termesztett átlagos növénynek mintegy 3000-5000 lux megvilágítás szükséges. Ma már könnyen hozzáférhetők a legkülönfélébb világítóeszközök, így például a hagyományos izzólámpákon kívül a lényegesen nagyobb hatásfokú és energiatakarékosabb higanygőzlámpák vagy magas nyomású nátriumgőzlámpák. A már említett 3000-5000 luxos megvilágítás eléréséhez a palánták felett átszámíthatjuk a fényerőt elektromos energiára. Higanygőz- vagy nátriumgőzlámpák esetében egy négyzetméternyi palánta megfelelő megvilágításához megközelítőleg 100 watt elektromos teljesítmény szükségeltetik. Fontos, hogy a lámpák semmiképpen se legyenek egy méternél közelebb a palántákhoz. A pótvilágítás az uborka esetében napi 24 órán, a paradicsomnál 16 órán, a paprikánál 14 órán keresztül tanácsos nyilvánvalóan egészen addig, amíg a nappalok hosszabbodása folytán normális fényviszonyok nem alakulnak ki, vagyis legalább március első napjaiig.

- Azt tartják, hogy a tél a felkészülés, a továbbképzés ideje a gazdálkodóknál. Igaz ez mifelénk is?

- Valóban nagyon fontos ilyenkor a tanulás, az elmúlt évek tapasztalatainak közös kibeszélése. Azt javaslom, hogy ahol működik gazdakör, feltétlenül jöjjön össze a tagság és beszéljék meg a legfontosabb problémákat. Ne feledjék, hogy a Terra Dei Alapítvány ingyenes szaktanácsadással is foglalkozik, ingyenes előadásokat tartunk a gazdáknak a téli-kora tavaszi időszakban. Elmondható, hogy tanácsadóink hálózata jobbára lefedi az intenzív zöldségtermesztéssel foglalkozó magyarlakta területeket - hozzám Nagydobrony, Dercen és környékük tartozik. Ahol tehát úgy gondolja a gazdakör, hogy szükség volna ingyenes előadások megtartására az intenzív zöldségtermesztés témakörében, bátran megkereshetik irodánkat.

szcs