Megszorítások a munkanélkülieknél is

Munkaerőpiac

2009. január 30., 09:00 , 420. szám

Az állásukat vesztett emberek egy csoportja ezentúl a korábbiaknál nehezebben juthat hozzá a munkanélküli segélyhez, miután január közepén életbe lépett a krízisellenes törvények egyike, amelyeket még december végén fogadott el a parlament.

A szigorítást akkor azzal indokolták, hogy az amúgy is üres államkincstárat igyekeznek megkímélni azáltal, hogy nem fizetnek segélyt azoknak a jogosulatlan igénylőknek, akik csak munkanélkülieknek "tettetik" magukat. Olekszandr Turcsinov kormányfőhelyettes december 22-én azt mondta, hogy a változásokat a fiktív munkanélküliség elkerülése érdekében vezetik be.

A ostor azonban mégiscsak a munkanélkülieken csattant. A szigorítás mindenekelőtt azokat érintette hátrányosan, akiket közös megegyezéssel bocsátottak el. Január 13-tól ugyanis, vagyis attól a naptól fogva, hogy a jogszabály életbe lépett, ezek az emberek csak a munkahelyük elvesztése után 3 hónappal (91 nappal) kaphatják meg a munkanélküli segélyt, míg korábban az igénylőknek akár már 8 nappal a jelentkezésük után kifizették ezt a pénzt. Márpedig az utóbbi időben a legtöbb embert éppen ezen a módon bocsátották el.

Az ungvári foglalkoztatási központban egy álláskereső pincér tehetetlenül tárja szét a karját. "Azért jelentkeztem a foglalkoztatási központban mindjárt azután, hogy elbocsátottak, mert azt reméltem, hogy legalább annyi jövedelme lesz a családnak, amennyit itt fizetnek, amíg más munka után nézek. Most azonban kiderült, hogy mivel engem a 36. paragrafus alapján, azaz közös megegyezéssel bocsátottak el, egyhamar nem kapok pénzt. Nem tudom, miből leszünk meg három hónapig."

A szakemberek szerint áthidaló megoldást jelenthet, ha a munkáltató két hónappal az elbocsátás előtt figyelmezteti az érintett alkalmazottakat, s bejelenti a foglalkoztatási központban is, hány embert kíván elbocsátani. Ez esetben a visszaszámlálás máris megindul a leendő munkanélküli számára, miközben az még két hónapig dolgozik, s elbocsátásakor további egyhavi bért kap végkielégítésként. Így a három hónap leteltével máris kapni fogja a segélyt a rászoruló.

További változás, hogy ha a munkanélküli kétszer elutasítja a foglalkoztatási központ által felajánlott munkalehetőséget, avagy a javasolt át-, illetve továbbképzési lehetőségeket, megfoszthatják a munkanélküli segélytől. Korábban csupán csökkentették a segély összegét két elutasítás esetén.

Ráadásul, míg eddig az ember minden számára hátrányos következmény nélkül elutasíthatta az olyan állásajánlatokat, amelyek kisebb jövedelmet biztosítottak volna a számára, mint amennyivel elbocsátása előtt rendelkezett, mostantól ez a lehetőség is megszűnt. Az új rendelkezések értelmében a munkanélkülieknek olyan állásokat ajánlanak a foglalkoztatási központokban, amelyekben a kereset eléri annak a szférának az átlagos szintjét, amelyben az illető korábban dolgozott, de ezen belül a fizetés nagysága bármekkora lehet. Például hiába keresett valaki korábbi munkahelyén 8 ezer hrivnyát, ha az ő szférájában az átlagbér 2 ezer hrivnya volt, meg kell elégednie ekkora jövedelemmel.

Szigorították a "megfelelő szakmák" listáját is. Azoknak, akik nem rendelkeznek képesítéssel, vagy egyszerűen nincs munkahelyi tapasztalatuk, elsősorban fizetett közmunkákat ajánlanak a foglalkoztatási központokban (pl. rakodómunkások, házmesterek, kommunális vállalatok dolgozói, kertészek, hómunkások).

A lakosság foglalkoztatásáról című törvény módosítása érzékenyen érintheti a vidéki lakosságot, amenynyiben ezentúl a szövetkezetek tagjai, a farmerek és azon családtagjaik, akik részt vesznek a termelésben, valamint a paraszti magángazdaságok tagjai, akik tevékenységüket A paraszti magángazdaságokról rendelkező törvény alapján folytatják, nem igényelhetnek munkanélküli segélyt, amennyiben önellátóknak minősülnek.

Nehéz helyzetbe kerülnek azok is, akik túl későn jelentkeznek a foglalkoztatási központokban. Mint megtudtuk, előfordul, hogy némelyik munkanélküli csak több hónappal azután jelentkezik, hogy elvesztette munkahelyét. Az új rendelkezések értelmében számukra is közmunkákat ajánlhatnak fel. Ha pedig elutasítják ezt a felajánlott lehetőséget, nem kaphatják meg a munkanélküli segélyt sem.

hk/bj

Egyre több a munkanélküli

A Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ adatai szerint október 1-jén 18,1 ezer munkanélküli szerepelt nyilvántartásban, december 1-jére számuk 20,7 ezerre, január 1-jére 24 243 főre nőtt. November–december során 4,7 ezer fővel nőtt a munkát keresők száma. Január első felében 1885 munkanélküli kereste fel a központokat, így a legfrissebb adatok szerint Kárpátalján 26 128 a nyilvántartásba vett munkanélküli.

A munkáltatók múlt év novemberében–decemberében 4,3 ezer munkavállalót alkalmaztak, január első felében pedig 612 főt. Január 16-i adatok szerint a megyében 700 volt a foglalkoztatási központoknál bejelentett betöltésre váró állások száma. Egy megüresedő állásra jelenleg átlagosan 37 jelentkező jut, ami tekintélyes növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest.

A Beregszászi járás lakosságát szintén keményen sújtja a gazdasági válság. Medvigy István, a Beregszászi Járási-Városi Foglalkoztatási Központ igazgatója elmondta: míg múlt év július 1-jén 1136 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 2009. január 16-i adatok szerint számuk 608 fővel 1744-re nőtt. Jelenleg 48 állásajánlatot tud közvetíteni a központ, amelyekből 30 a mozgássérültek számára van fenntartva, míg a fennmaradó 18-ból 12 varrónői állás. Egy szabad állásra így 36 jelentkező jut a járásban.