Merjünk magyarok lenni

KMKSZ-közgyűlések

Tiszaújlakon a magyar tannyelvű Széchenyi István Középiskola nagytermében bonyolították le a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését, melyen elsőként Bencze Rudolf, az alapszervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, megtartva elnöki beszámolóját. Ebben kiemelte, hogy a támogatói nyilatkozatok bevezetése révén a nagyközségben is gyarapodott a KMKSZ tagsága, továbbá a múlt évben is sikeresen részt vettek a Turul-ünnepség szervezésében, melynek keretében az utóbbi esztendőkben újjáélesztették a hajdani sóháztól a turulmadaras emlékműig való gyalogos felvonulás szép szokását. Előrelépésként értékelte, hogy a KMKSZ-alapszervezet bérbe kapott a helybeli polgármesteri hivataltól egy irodaépületet, s ha a szervezet megkapja a Szülőföld Alapnál megpályázott összeget, belevághatnak a helyiségek felújításába.

Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke felszólalásában felidézte, mennyire háttérbe volt szorítva a kárpátaljai magyarság, amikor a KMKSZ színre lépett, s ma, húsz év múltán a megyei tanács elnökhelyetteseinek egyike magyar, a Nagyszőlősi Járási Tanácsban is erős KMKSZ-frakció működik, magyar polgármestere van Nagyszőlősnek, s a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyetteseinek egyike is magyar. Ugyanakkor, sajnos, Ukrajnában ma még gyenge az önkormányzatiság, erős viszont a központ, s a pénzeket is központilag utalják ki. Ami viszont a KMKSZ-t illeti, fontosságát igazolandó, feltette a költői kérdést: vajon szó lehetett volna-e a schengeni vízum megszerzésének a megkönnyítéséről, a támogatói nyilatkozatokról, ha nincs a szervezet a maga kiépített infrastruktúrájával? Végezetül pedig felhívta a figyelmet a magyar iskolarendszer megóvásának a fontosságára.

Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének az elnöke méltató szavakkal szólt a tiszaújlaki alapszervezet munkájáról, melynek egyik fontos fokmérője az általa kiadott támogatói nyilatkozatok nagy száma. Örömteli jelenségnek nevezte az alapszervezet és az önkormányzat közötti jó együttműködést, majd témát váltva kiemelte, hogy a járás címere azonos Ugocsa megye régi címerével.

A felszólalásokat követően, többen is felvetették a határ menti nagyközség hivatalos nevének a megváltoztatását Vilokról Tiszaújlakra. Milován Jolán pedig kifejtette, miszerint az erről szóló népszavazást célszerű lenne lebonyolítani a következő választások napján, előtte viszont hosszadalmas eljárást kell indítani és lebonyolítani. Végezetül pedig a közgyűlés megválasztotta az alapszervezetet a járási és a megyei szintű KMKSZ-közgyűléseken képviselő személyeket.

A Beregszászi Alapszervezet március 8-án tartotta közgyűlését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Törökbálint termében.

A közgyűlést Horkay Sámuel alapszervezeti elnök, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke, a Beregszászi Városi Tanács képviselője nyitotta meg, aki köszöntötte a gyűlésen részt vevő vendégeket: Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettesét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét.

Sin József a KMKSZ elmúlt húsz évéről beszélt, kiemelve, milyen hasznos és értékes szolgálatot tudott végezni a szervezet Beregszászban és a járásban. Példaként hozta föl a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola létrehozását, amely nemcsak egy tanintézmény, hanem kulturális központja is a kárpátaljai magyarságnak. A szervezet jövőbeli feladataként pedig azt jelölte meg, hogy a problémák ellenére meg kell találni azokat a dolgokat, amelyek a régió magyarságát összetartják, illetve meg kell őrizni az eddig elért eredményeket.

Horkay Sámuel elnöki beszámolójában előbb az alapszervezet tevékenységét, majd a városi tanács KMKSZ-frakciójának munkáját foglalta össze. Mint mondta, a KMKSZ-nek 8 képviselője van a Beregszászi Városi Tanácsban, akik mind a hét képviselői munkacsoport munkájában részt vesznek. A legfontosabb eredményként emelte ki, hogy a frakció kezdeményezésére sikerült létrehozni egy, a magyar iskolák számára megfelelő ukrántantervet készítő alkotói csoportot és biztosítani a munka elindításának finanszírozását a városi költségvetésből.

Kovács Miklós a KMKSZ szervezeti jellegéről beszélt. Mint elmondta, a Szövetség következetes kiállása miatt nem mindig népszerű, de csak úgy lehet komolyan venni a magyarság érdekképviseletét, ha formáljuk a közvéleményt, főleg az utóbbi időszakban lezajlott eseményeket figyelembe véve. Két, a kárpátaljai magyarság számára fontos jelenséget hozott fel példaként - a 2006-os választásokat és a magyar iskolarendszer "önkezű szétverését", a magyar gyerekek ukrán osztályokba, iskolákba való beíratását -, amelyek a helyi magyarság "öngyilkossági kísérletének" foghatók fel, hiszen saját maga ellen cselekedett, cselekszik a magyar közösség.

Orosz Ildikó többek között az emelt szintű érettségi vizsgarendszer hatásairól szólt. Mint mondta, Ukrajna nacionalista vezetői nem adják meg az országban élő kisebbségeknek a törvények által biztosított jogokat, de sokan, ahelyett hogy ellenállnának, "ukránabbak akarnak lenni az ukránnál, nem mernek magyarnak lenni". Hozzátette: ma az az igazi magyar, aki vállalja a magyarságát, vállalja az ezzel járó konfliktusokat, nem a pillanatnyi előnyöket nézi, hanem hosszú távú érdekek szerint cselekszik és hoz döntéseket.

A felszólalások után a vendégek válaszoltak a feltett kérdésekre, reagáltak a hozzászólásokra.

Guton a tagság előtt Sin József alapszervezeti elnök, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese beszámolójában szólt az alapszervezet munkájáról, mely tevékenyen kihat a község közéletére: a település rendezvényeinek megszervezéséből, a kulturális programok lebonyolításából, a politikából aktívan kiveszi a részét. A tagság létszáma az utóbbi időben örvendetesen bővül. A tagok elfogadták az idei rendezvények tervét, a legfőbb esemény az immár hagyományosnak számító Guti Pünkösdi Napok lesz. A gyűlés végén tisztújításra került sor, melynek alkalmával új elnököt választottak. Sin József helyett - aki húsz évig, az alapítástól volt a guti alapszervezet elnöke - a poszt betöltésére Balogh Attila helyi tanácsi képviselőt választották meg.

Gyertyánligeten Eiben Éva alapszervezeti elnök számolt be a tagság életében történt eseményekről. A megszervezett rendezvények között nagy sikert aratott a február 22-én megrendezett farsangi bál. Múlt év november 26-28. között Eiben Éva vezetésével a gyertyánligeti fiatalok részt vettek Mosonmagyaróváron és Győrben azokon a jótékonysági gálaműsorokon, melyek bevételeit elhozták az aknaszlatinai, nagybocskói és gyertyánligeti óvodák javára. Az alapszervezet elnöke megköszönte Butsy Lajos katolikus atya tevékeny segítségét, mely lehetővé tette az anyaországba történő kiutazást. A tagság létszáma bővült, ami szórványtelepülés lévén különösen örvendetes. A helyi magyar fiatalok oktatása kapcsán Eiben Éva elmondta: van remény, hogy idén magyar első osztály is indulhat a helyi iskolában. Gyertyánligeten jelenleg 42 gyerek részesül magyar fakultatív oktatásban.

A közgyűlésen részt vett ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki vázolta a közelmúlt politikai eseményeit, illetve válaszolt a feltett kérdésekre.

Nagybocskón a közgyűlés kezdetének kedves színfoltja volt a magyar fakultatív oktatásban részt vevő gyerekek előadása a nőnap és a közelgő március 15-e tiszteletére, akiket Nagy Tímea, a Karitasz óvodájának vezetője készített fel.

Ezt követően Illés Éva, a KMKSZ Nagybocskói Alapszervezetének vezetője számolt be az eltelt időszak munkájáról. Felhívta a tagság figyelmét, hogy bizalommal forduljanak az alapszervezet vezetőségéhez a vízumkérelem kiadása ügyében.

Sari József röviden áttekintette az elmúlt 20 év legfontosabb történéseit. Arra kérte a tagságot, hogy ebben a válságos időszakban őrizzék meg szervezetünket, hogy egy kedvezőbb időszakban egységesen tudjunk továbblépni.

Bótrágyon Horváth Árpád alapszervezeti elnök beszámolójából megtudhattuk, hogy a tavalyi évben 352-ről 376-ra növekedett az alapszervezet tagsága. Említette továbbá a sikeres rendezvényeiket: a borkóstolót, ahol helyi borosgazdák mutatták be legjobb boraikat, illetve a március 15-i rendezvényüket, amely keretében tavaly Mátyás királyra is emlékeztek egy mesemondó versennyel. Beszélt az elnök a tervekről is, többek között arról, hogy a bótrágyi alapszervet is be akar kapcsolódni a Teleház programba, illetve nyáron szeretnének egy kirándulást szervezni a Vereckei-hágóra.

bzs, fzs, lm, szs