Mérlegvonás az évforduló jegyében

KMKSZ: középszintű közgyűlések

2009. március 20., 09:00 , 427. szám

Az elmúlt hét végén a KMKSZ Ungvári és Beregszászi Középszintű Szervezeteiben megtartották a küldöttgyűléseket, valamint folytatódott az alapszervezeti közgyűlések sora is.

Az Ungvári Középszintű Szervezet az elmúlt szombaton tartotta meg jubileumi, huszadik küldöttgyűlését a Nagydobronyi Középiskolában.

Dr. Soós Kálmán, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a küldötteket és a közgyűlésen megjelent Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a megyei tanács alelnökét, valamint Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét.

Soós Kálmán beszámolt a Szövetség eredményeiről, sikereiről, és számba vette a kárpátaljai magyarság, azon belül az ungvári járási magyarság előtt álló feladatokat. Az elnök a KMKSZ elmúlt húsz évben betöltött szerepe kapcsán elmondta: "A KMKSZ jelentette és jelenti azt az érdekvédelmet, amely képes felismerni a kárpátaljai magyarságra telepedő bajokat. Megpróbál ezekhez valamilyen gyógyírt felírni és olyan orvosokat keresni, akik a bajokat tudják kezelni, esetleg kikezelni. Őszintén el kell mondanom, hogy ez a munka nem könnyű." Majd megköszönte az alapszervezeti elnököknek és a tagságnak, hogy teszik a dolgukat, viszik az ügyeket helyben, ennek köszönhetően a Szövetség válaszolni tud a kihívásokra.

Bakura Sándor, az ellenőrző bizottság elnökének és Palkó Katalin, az etikai bizottság elnökének beszámolói után Kovács Miklós szólt az ungvári járási küldöttekhez. Hangsúlyozta: "Az igazság mindig csak az igazság híveit egyesíti, de a nagy tömeget inkább megosztja. A KMKSZ az eltelt húsz év alatt már megtanulta, hogy ne bánkódjon azért, ha nincsen egység, inkább a saját igazságához ragaszkodjék. Értékeljük azt, hogy nekünk van saját igazságunk, amiért megküzdünk, és ne bánkódjunk a nem létező látszategység miatt.

A KMKSZ arra lehet büszke, hogy amikor megkérdezték tőlünk: Jézust vagy Barabást? – mi következetesen azt mondtuk, amit a magyar ügy szempontjából mondani kellett. S ehhez ragaszkodni kell akkor is, ha körülnézünk és azt látjuk, hogy nem a jó a legnépszerűbb álláspont."

Brenzovics László, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az Ukrajnában és Magyarországon várható politikai változások előnyünkre fordításához meg kell tartanunk a KMKSZ szervezettségét. Az alelnök elemezte a jelenlegi ukrajnai politikai helyzetet, és a gazdasági válság várható következményeit. "Járva a megyét, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a Szövetség él, tagsága megvan és bővül, mindenütt megvannak azok az emberek, akik aktívan felvállalják a kárpátaljai magyarság ügyét, és ez reményt ad a jövőre nézve" – mondta végezetül az alelnök.

A Beregszászi Középszintű Szervezet jubileumi, 20. közgyűlése – amelyre múlt vasárnap került sor Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében – az elmúlt két évtized történéseinek értékelése jegyében zajlott.

Igenis beszélni kell az elmúlt húsz évről, tájékoztatni kell az embereket arról, hogy mit vállalt a KMKSZ, s mit sikerült elérnie, mert ma ezt már sokan nem tudják – hangsúlyozta a mintegy másfélszáz küldött és számos vendég előtt tartott elnöki beszámolójában Sin József, majd a jövőről szólva a hosszú távú nemzetstratégia kidolgozását sürgette még akkor is, ha az ukrajnai viszonyok bizonytalansága ezt ugyancsak megnehezíti.

Sin József a legfontosabb teendők között említette az alapszervezetek működésének megszervezését, kiemelve: a KMKSZ-nek érdekvédelmi szervezetként a szociális gondok megoldásában is nagyobb szerepet kell vállalnia, például a beregszászi városi és járási tanácsokban működő KMKSZ-frakciók munkájának aktivizálása útján.

Az elnök kiemelte az alapszervezetek által megrendezett igényes rendezvények számának örvendetes növekedését, s további erőfeszítésekre buzdított ezen a területen, támogatásáról biztosítva az alapszervezetek ezirányú kezdeményezéseit.

Az elmúlt húsz esztendő során igen komoly tapasztalat- és tudásmennyiség halmozódott fel a KMKSZ-ben, szögezte le köszöntőjében Kovács Miklós, a Szövetség elnöke. Tapasztaltnak lenni ugyanakkor bizonyos illúzióktól való megszabadulást is jelent, mutatott rá. Ilyen illúziónak nevezte egyebek mellett a kárpátaljai magyarság egységét. Mint emlékeztetett: 1989-től 1994-ig egységes KMKSZ létezett, ma mégsem kívánja vissza senki azt a korszakot, amikor a kárpátaljai magyarság a posztkommunista nómenklatúra jelöltjeit támogatta a választásokon. Az "egység" éppen akkor bomlott meg, amikor a feladatához lassan felnövő KMKSZ 1994-ben saját elnökének, Fodó Sándornak a támogatása mellett döntött a választásokon, míg a szervezetet később elhagyók a közös döntés ellenére a KMKSZ jelöltje ellen agitáltak. Hatalmas előrelépést jelent éppen ezért, hogy a korábbi belső ellentétek helyett ma már pontosan tudható, hogy ki melyik szervezethez tartozik, mit képvisel – szögezte le a szónok.

Hasonló illúzió Kovács Miklós szerint az is, hogy a legfontosabb a békesség. Ez azonban nem lehet cél, amíg nincs rend. "Ha nem kell a rendet betartani, akkor mindig az kerekedik felül, aki a legkönnyebben szeg meg törvényt, erkölcsi normát. Lehet-e békében élni a tolvajnak és a rablónak? A válasz: lehet, úgy, hogy rablóuralom van." Lehet-e békesség ebben a helyzetben? – tette fel a kérdést Kovács Miklós. Lehet, adta meg mindjárt a választ is, "de csak akkor, ha elfogadjuk, hogy rendben lévő dolog például a magyar emlékhelyek bemocskolása is Kárpátalján."

Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke emlékeztetett, hogy azok közül, akik annak idején a KMKSZ szakadását előidézték Beregszászban, ma már szinte senki sem él a városban, "Magyarországon tessenek őket keresni" – mondta.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese beszédében rámutatott, hogy elődeink korábban, a cseh vagy a szovjet korszakban ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, mint napjainkban a KMKSZ, amikor kiáll a kárpátaljai magyarság oktatásáért, a kisebbségi jogokért. Emlékeztetett arra is: úgy kell ünnepelnünk idén március 15-én, hogy tönkretették emlékműveinket, a sajtóban ismét magyarellenes cikkek jelennek meg, a hatalom pedig hallgat. Húsz év távlatából világosan látszik, hogy ebben közrejátszottak Magyarország illúziókon alapuló elképzelései a Kárpát-medencei magyarság jövőjéről, az ország euroatlanti integrációjáról – vélte a szónok. S bár a KMKSZ-nek 2004-ben sikerült írásos megállapodást elérni Viktor Juscsenkóval a kárpátaljai magyarság számára fontos kérdésekben, de ezek a vállalások nem teljesültek. Miután pedig az elnök azóta a jobboldali erők támogatását keresi, megszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások is. Ugyanakkor a magyarellenes intézkedések többsége a Julija Timosenko vezette kormány felől éri a magyarságot, de nem áll ki a kárpátaljai magyarság jogai mellett a Viktor Janukovics vezette ellenzék sem. Zavaros idők előtt állunk, s ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a kárpátaljai magyarság megőrizze az értékeit, a KMKSZ pedig egységét és szervezettségét – hangsúlyozta az alelnök.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hozzászólásában úgy vélte, hogy hosszú távon bebizonyosodott, a KMKSZ helyesen cselekedett az elmúlt 20 évben, amikor következetesen kiállt a magyar emberek valódi érdekei és értékei mellett. Óva intett azok szelektív memóriájától, akik ma már feledni szeretnék, hogy annak idején magyarként kezdeményezték a főiskola jelenlegi épületének visszavételét, ukrán pártérdekeknek rendelték alá a magyarság érdekeit kezdetben az SZDPU(e), majd a magyarságra nézve oly veszélyes emelt szintű érettségi intézményét bevezető Ukrán Szocialista Párt támogatóiként.

Fornoson a település kultúrházában tartotta meg közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete március 15-én. Magyar nemzetünk ünnepnapja lévén a helyi általános iskola tantestülete és fiataljai ünnepi műsort adtak elő.

Horvát Bertalan, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket – köztük Gulácsy Gézát, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökét, valamint Demes Lászlót, az alapszervezet egykori elnökét –, majd beszámolt az alapszervezet életében végbement történésekről. Örömmel állapította meg, hogy növekedett az alapszervezet létszáma: jelenleg 149 tagja van. A közgyűlésen döntés született arról, hogy a közeljövőben rendbehoznak egy katonasírt, valamint részt vesznek az idei falunap megszervezésében.

Gulácsy Géza a rövid beszámolót követően válaszolt a feltett kérdésekre.

Dercenben a közgyűlés előtt az alapszervezet tagjai megkoszorúzták a magyar történelmi hősök emlékére állított kopjafát és a sztálinizmus áldozatainak emlékművét. Ezután a márciusi eseményeket ünnepi műsorban elevenítették fel a helyi kultúrházban, ahol ünnepi magyar könyvvásárt is tartottak, amelyet szintén a KMKSZ alapszervezete szervezett. A műsor után került sor a közgyűlésre, amelyen részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, megyei tanácsi képviselő. A gyűlés Fodor István alapszervezeti elnök elnöki beszámolójával kezdődött. Külön kiemelte a tagság létszámának emelkedését, illetve kitért ennek okaira, valamint az újra működő Teleház problémáit. Ezután Kovács Miklós az idén húszéves KMKSZ céljairól, feladatairól beszélt.

Tekeházán a helyi alapszervezet szintén március 15-én tartotta meg közgyűlését, mely előtt a tekeházi gyerekek az alkalomhoz illő ünnepi műsorral kedveskedtek. A megjelent KMKSZ-tagok előtt Kócsi Ernő alapszervezeti elnök tartott beszámolót. A közgyűlésen részt vett Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, aki arról szólt, mennyire fontos korunkban nemzeti ünnepeink megünneplése.

Salánkon a település polgármesteri hivatalában tartotta meg a Kalanics Éva vezette helyi alapszervezet közgyűlését. Az 1848 márciusában kezdődött forradalomra emlékezve elsőként ünnepi műsorra került sor. Ezt követően kezdődött el a közgyűlés. Beszámolójában Kalanics Éva az alapszervezet egyik legnagyobb sikereként a vízumkérelmek támogatása terén végzett munkát, valamint a különböző rendezvényeken való részvételt emelte ki. A közgyűlésen jelen volt Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese, aki az anyanyelvű tanítás fontosságáról szólt. Ehhez csatlakozva Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola előadója felhívta a szülők figyelmét az anyanyelv használatának fontosságára, arra, hogy a magyar szülők magyar iskolába írassák gyermekeiket. A jövőbeli tervek kapcsán Kalanics Éva elmondta: szeretnék rendbe hozni a település határában álló Mikes kútját, mely arról nevezetes, hogy Rákóczi Ferenc salánki tartózkodása idején hűséges apródja, Mikes Kelemen ebből hordta gazdájának a friss ivóvizet.

Huszton március 15-én egy a magyar forradalomra emlékező nagy sikerű ünnepi műsort tartottak a helyi magyar iskola és művészeti iskola diákjai.

Ezt követően került sor a KMKSZ Huszti Alapszervezetének közgyűlésére, ahol Puka Éva elnök vázolta az alapszervezet eltelt húsz évét – megemlékezve az alapítókról –, illetve beszámolt az elmúlt évben elvégzett munkáról. Kiemelte, hogy emléktáblát állítottak a második világháború áldozatainak, illetve sikerült a várhegy oldalában kitisztítaniuk az első világháborús katonatemetőt. Idén is megtartották hagyományos rendezvényeiket.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a rendbe hozott magyar iskola megmentésének jelentőségét hangsúlyozta. Szulincsák Sándor római katolikus plébános az anyanyelv megőrzésének fontosságára figyelmeztetett. Józan Lajos református lelkész, a KMKSZ alapszervezet alelnöke a 161 évvel ezelőtti forradalom üzenetére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Ifj. Kozma József a városi tanács két KMKSZ-es képviselőjének munkájáról beszélt.

Visken a magyar középiskola üléstermében volt a KMKSZ-alapszervezet közgyűlése, ahol mintegy 200 tag jelent meg. Krüzsely Tibor beszámolt az alapszervezet elmúlt évi tevékenységéről. Eldöntötték, hogy a Szülőföld Alapnál pályázni fognak a KMKSZ-alapszervezet tulajdonában lévő óvodaépület befejezéséhez. Ezután Szajkó Károly polgármester – aki a KMKSZ támogatásával nyert választást – összefoglalta a községi tanács eddigi tevékenységét és terveit.

bzs, hk, szs, fzs