Petőfi Sándor 2009

Március 15. Ungvár

Március 15-én Kárpátalja magyarsága megyeszerte méltatta nemzeti ünnepünket. Bár vasárnap végre sütött a nap, a megemlékezés ezúttal nem sikeredett felhőtlenre. Ukrán nacionalisták már az ünnep előtt megrongálták emlékműveinket Vereckén, Munkácson, és az ünnep reggelén leöntötték festékkel Petőfi Sándor ungvári szobrát.

Emlékhelyeink bemocskolása súlyosan rányomta bélyegét a kárpátaljai magyarság március 15-i megemlékezéseire. A KMKSZ központi ünnepségére ezúttal Beregszászban, a Petőfi- szobornál került sor, melyen részt vett Bársony András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete. Munkácson a podheringi emlékműnél – melynek szétzúzott márványtábláját a város azonnal helyreállíttatta –, került sor ünnepségre a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének rendezésében, míg Nagyszőlősön a Perényi-szoborhoz hívta az ünneplőket a kulturális szövetség. Ungváron a MÉKK szervezésében került sor a rendezvényre a város által megtisztíttatott Petőfi-szobornál. Az ünnepségen részt vett Brenzovics László, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke, Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Tarics Zoltán, a KMKSZ városi alapszervezetének elnöke. Az UMDSZ elnöksége, élén Gajdos István elnökkel Kijevben ünnepelt.

Március 15-én Beregszászban a KMKSZ központi ünnepsége a Rákóczi-főiskola főépülete előtt kezdődött, ahol Cséke Ilona és Csizmár Béla, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnökei megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját, majd a továbbiakban – a Petőfi- és a Széchenyi-emléktábla megkoszorúzása után – a Petőfi-szobornál folytatódott.

A himnuszok elhangzása után házigazdaként Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a 161 éve történtek nem voltak hiábavalóak, mert a jogos harc soha nincs hiába. 1848 hősies harca nem irányult egyetlen más nép ellen sem, hanem csakis a zsarnokság ellen – tette hozzá.

Ezt követően Ferenci Attila, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művésze elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét, majd Bársony András kijevi magyar nagykövet mondott ünnepi beszédet. A szónok hangsúlyozta, hogy az ungvári Petőfi-szobor vasárnap virradóra történt megszentségtelenítésének hatására eltér a protokoll által előírt kötelezettségétől. Mint emlékeztetett, nem tud érzelmek nélkül elmenni a történtek mellett, hiszen "néhány nap alatt nemzeti emlékhelyeink egész sorát szentségtelenítették meg". Lehet azt mondani, hogy ezt egy említésre sem méltó kisebbség tette, de akik elkövették, azok egy olyan országnak a polgárai, amely a többi között a mi segítségünket kéri ahhoz, hogy egyébként őszintének vélt európai céljai megvalósuljanak – tette hozzá. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy vajon kit segítünk – fogalmazott. "Nemcsak Ukrajna magyar nemzetiségű polgárainak a szívébe döfnek tőrt ilyenkor, hanem saját nemzetük és államuk ellen követnek el bűnt, amely lassítja az általunk őszintének tartott szándékok valóra válását, hogy az ország, s benne a magyarság abban a közösségben találja meg a boldogulását, mint az anyaország" – mondta.

A Kijevben ünneplő Gajdos Istvánnak, Beregszász polgármesterének, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének levelét Kincs Gábor alpolgármester olvasta fel. Mint fogalmazott, "nem szabad engednünk, hogy elvegyék a már megszerzett jogainkat, az anyanyelvű oktatásunkat". "Ne engedjük, hogy a Kárpátalja toleráns népétől távol álló akarat és kéz megfélemlítsen bennünket, merjük bátran vállalni magyarságunkat" – írta Gajdos.

Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke beszédében rámutatott, idén éppen huszadik éve ünnepeljük szabadon Beregszászban nemzeti ünnepünket. "Legyünk rá büszkék, adjuk át az utódainknak, hogy igazak legyenek a költő által leírt sorok: "Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak,/ s áldó imádság mellett mondják el szent neveinket."

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében többek között azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarok nem nacionalisták, nem mérnek kettős mércével történelmi kérdésekben. Erre egyébként nincs is szükségünk – tette hozzá, mert ezeréves történelmünk van. "Nekünk, magyaroknak nem kell a dicsőséget kitalálni és mítosszal helyettesíteni a történelmünket, amely magáért beszél" – utalt a szónok Kárpát-Ukrajna kikiáltása 70. évfordulójának mostani állami szintű megünneplésére, ahová egyébként magyarokat is kivezényeltek.

"Ukrajnában élünk, és ez az ország nem tudja, hogy mi akar lenni. Szeretne Európába kerülni, de leginkább azért, mert ott gazdagság van. De amikor jogállamiságot kérnek rajta számon és elemi normákat, amelyek rengeteg véráldozat által váltak elismertté Nyugaton, ha már egy kis erőfeszítést kívánnak, bizony restek betartani azokat" – mondta.

A magyar emlékművek megrongálása kapcsán közölte: a vandál cselekedetek semmiképp nem tekinthetők garázdaságnak, mert azok elkövetését – a jelekből ítélve – alaposan megszervezték, így nemzetiségi uszításról kell beszélni. "Megfogják-e ezeket az embereket és megbüntetik nemzetiségi uszításért?" – tette fel a kérdést Kovács, hangoztatva, hogy az ukrán államnak elemi érdeke lenne az elkövetők kézre kerítése és felelősségre vonása.

A KMKSZ elnöke szerint a kárpátaljai magyarság számára fontos, hogyan viszonyul hozzá az ukrán állam. "Szeretnénk, hogy normális nyugati állam legyen, mert akkor a mi életünk is könnyebb lenne, könnyebb lenne megszervezni a mi kis magyar világunkat" – mondta, hozzátéve: józan ész híján, igazság helyett mítoszokra építve nemcsak európai államot nem lehet létrehozni, hanem működőképeset sem.

Az ünnepség a Petőfi-szobor megkoszorúzásával ért véget.

Ungváron március 15-én reggel 7-8 óra körül ismeretlenek leöntötték fehér festékkel a Petőfi-szobrot, amelyet a városi tanács a kommunális vállalat munkatársaival oldószerekkel tökéletesen megtisztíttatott a délután 16 órára meghirdetett ünnepi megemlékezés kezdetéig.

Az összegyűlt ünneplők előtt Jávorszki Szilvia, az Ungvári Drugeth Gimnázium végzős tanulója szavalta el a Nemzeti dalt. Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul beszéde elején a magyar emlékművek elleni támadássorozat kapcsán elmondta: "Petőfi szellemiségét nem lehet megsemmisíteni egy liter festékkel, nem lehet kétségbe vonni a nagyságát." Majd nyomatékosan kérte az ukrán illetékeseket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy felkutassák és felelősségre vonják a Petőfi-szobor, a vereckei honfoglalási emlékmű és a podheringi emlékoszlop meggyalázóit. Végezetül felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.

Zubánics László, az UMDSZ Magyar Nemzeti Tanácsának elnöke Petőfi Sándornak a forradalomban és költeményein keresztül nemzetünk életében betöltött szerepéről beszélt. Majd felolvasta Gajdos Istvánnak, az UMDSZ elnökének az ünneplőkhöz írt üdvözlő levelét, mert mint elmondta, az UMDSZ elnöksége ezúttal Kijevben méltatja március 15-ét a Kárpátaljáról elszármazott honfitársaink körében.

Dr. Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke hangsúlyozta: 1848-49 forradalma a nagy nemzetek közé emel bennünket. Elbukott a forradalom ugyan, de 1848-ban olyan szabadságjogokat sikerült kivívni a magyar népnek, amelyekre korábban nem volt példa: felszabadították a jobbágyokat, az országnak a nemzet előtt felelős kormánya lett, ugyancsak a márciusi napokban mondták ki a törvény előtti egyenlőséget, a forradalom egyszer s mindenkorra utat nyitott a szabadságnak, az egyenlőségnek és a testvériségnek, így tehát ezen a napon a jogaink kiteljesedését ünnepeljük. "Mi az egyenlőség, a szabadság és a testvériség szellemében szeretnénk élni, de a szabadság veszélybe kerül akkor, amikor az egyenlőség csorbul" – mondta a szónok.

Köszöntötte továbbá az ünneplőket Ljah Erzsébet, az UMDSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke, Dupka Nándor, az UMDSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke és Turóczy István a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének nevében.

Végezetül Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője hangsúlyozta: "Örülök, hogy a mai ünnepre nem úgy kellett odavinni az embereket, mint tegnap egy másik ünnepre. Én örülök, hogy mi önszántunkból jöttünk, nem ijedtünk meg. Mert számunkra fontos ez az ünnep... Ne hagyjuk, hogy elvegyék a békességünket. Ne engedjük, hogy egymásnak ugrasszanak bennünket. Tekintsünk Istenre, és ne ijedjünk meg a holnaptól."

Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában, báró Perényi Zsigmond szobránál gyűltek egybe a március 15-i ünnepség résztvevői. Elsőként Nagy Klára, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezete elnöke üdvözölte a megjelenteket, valamint a vendégeket: Juhos Lórántot, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusa konzulját, dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, a megyei tanács képviselőjét, Bocskai Istvánt, Nagyszőlős polgármesterét, Szivák Jánost, a Kárpátaljai Magyar Családokért Egyesület elnökét, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete elnökét, illetve Van Damme Valériát, a Perényi Zsigmond Középiskola igazgatóját. Majd a mikrofonhoz kérte dr. Orosz Ildikót, hogy tartsa meg ünnepi beszédét.

1848-ban a forradalom győzött a kor egyik nagyhatalmával szemben, és hogy végül mégsem lett eredményes, az csak annak "köszönhető", hogy egy másik nagyhatalom leverte. A magyarság viszont a maga passzív rezisztenciájával, vagyis csendes ellenállásával nem fogadta el ezt az eredményt, s ez kényszerítette ki a kiegyezést – emlékezett vissza az elnök asszony a hajdani időkre, majd áttért annak elemzésére, mit üzen ma a számunkra március 15.

"Mi is a magyar nemzet része vagyunk – szögezte le. – De mi van akkor, ha nekünk is küzdenünk kell a nemzetért? Mi mire vagyunk képesek? Mi, sajnos, egyelőre úgy tűnik, mintha gyengébbek lennénk, mint őseink, mert egyszerűbb feladatokkal és problémákkal sem tudunk megbirkózni. Pedig ha elődeink semmilyen konfliktust nem vállaltak volna az eljövendő nemzedékek érdekében, akkor mi most nem lennénk itt. Mindnyájunknak a magunk helyén kell jó válaszokat adni a felmerülő egyszerű kérdésekre: Vállalom-e a magyarságomat? Hajlandó vagyok-e megvásárolni a magyar sajtót, kifizetni a belépti díjat egy magyar előadásra, áldozni jótékony célra? Megtanítottam-e már gyermekemnek a miatyánkot magyarul? Veszem-e a fáradságot, hogy elmenjek a magyar színházba? Vásárolok-e magyar könyvet? Aláírok-e a magyar ügy érdekében? A magyar oktatást választom a gyermekeim számára? Csak ha jó válaszokat adunk a felsorolt kérdésekre, tudjuk elérni, hogy 161 év múlva is ünnepeljék utódaink azt a nemzeti eszmét, melyért őseink annyi vért áldoztak" – fejtette ki végezetül.

Ezt követően Juhos Lóránt konzul felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi levelét, majd a felszólalások elhangzása után a Perényi Zsigmond Középiskola diákjai idézték fel egy irodalmi összeállítás keretében a forradalom előzményeit, magát a forradalmat és a szabadságharcot.

Munkács és a környék magyarsága a KMKSZ városi alapszervezetének szervezésében a járási székhely határában álló, az 1849 áprilisában megvívott győztes honvédcsatának emléket állító obeliszknél méltatta nemzeti ünnepünket. A nagy számban összegyűlt ünneplőket és vendégeket – köztük Viczián Tamást, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulját, Soós Károlyt, a budapesti Márton Áron Társaság titkárát, Munkács város polgármesteri hivatalának képviseletében Mihajlo Labos alpolgármestert és Ivan Lengyel politikai felelőst, a református egyház képviseletében Gulácsy Lajos nyugalmazott püspököt, Dancs Róbert tiszteletest és Dancs Edina tiszteletes asszonyt, valamint a Nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium tanárait és diákjait – Gajdos Olga, a KMKSZ Munkácsi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte. Az elnök asszony köszönetet mondott Munkács város polgármesteri hivatalának azért az önzetlen segítségért, melyet az obeliszken látható, az ünnepség előtt néhány nappal ismeretlen tettesek által megrongált ruszin nyelvű emléktábla helyreállításához nyújtottak. Popovicsné Palojtay Márta munkácsi pedagógus elszavalta Babits Mihály Petőfi koszorúi című költeményét, majd Popovics Béla helytörténész, irodalomtanár, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, szólva az önálló, független Magyarország 1848-as születéséről, a forradalom máig ható üzenetéről, az ünnep méltóságáról. A szónok kitért a közelmúltban a magyarság történelmi emlékjeleinek, a vereckei és a podheringi emlékműnek a meggyalázására. Mint mondta, a vereckei emlékmű "...az erőt, az elpusztíthatatlanságot őrzi... A monumentális alkotás testén a sebek ugyan fájóak, de az emlékmű áll. A követ el lehet pusztítani, de a lelket nem. Ha az embernek van hite és egészséges önértékelése, akkor van jövője. A vereckei emlékmű a maga szótlanságában is ezt a hitet hirdeti fennhangon..."

Gulácsy Lajos nyugalmazott püspök az 1848 kapcsán kikerülhetetlen szabadság fogalmát értelmezve úgy fogalmazott: az a szabad ember, akin nem a bűn, hanem az isteni szeretet és akarat uralkodik. Viczián Tamás konzul Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésére visszatekintve a kárpátaljai magyarokat érintő negatívumokról (pl. az Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetése), ill. az ezen hatásokat mérséklő fejleményekről (kishatárforgalom bevezetése, a kapcsolattartási támogatás és a garancialevél intézménye) szólt. A kárpátaljai magyar oktatási rendszert ért támadásokat illetően reményét fejezte ki aziránt, hogy tárgyalások útján az ukrán féllel meg fogják tudni oldani ezt a kérdést. Végezetül a kárpátaljai emlékműrongálások kapcsán elmondta: az ukrán fél határozott ígéretet tett mind az elkövetők elfogására és felelősségre vonására, mind az ehhez hasonló atrocitások megelőzésére. Mihajlo Labos alpolgármester ünnepi beszédében a magyar és a ruszin nép 160 évvel ezelőtti közös küzdelméről beszélt. Borus Béla a Nemzeti dal megzenésített változatát adta elő, valamint dalcsokorral szolgált a Fazekas Sándor karnagy vezette munkácsi református énekkar.

Nagypaládon Sőtér Géza, a helyi Móricz Zsigmond Középiskola igazgatója üdvözlő szavait követően elsőként az oktatási intézmény diákjai adták elő ünnepi műsorukat, majd Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének az elnöke lépett a hallgatóság elé.

Miért kell minden évben megemlékeznünk nemzeti ünnepeinkről? – tette fel a szónok a kérdést, válaszában pedig kifejtette: "A keresztény ember mindennap imádkozik, hogy megújítsa hitét, nemzetünk nagy napjairól pedig azért emlékezünk meg, hogy megerősítsük magyarságunkat. És hogy mit üzen nekünk ma, 2009-ben 1848. március 15-e? Minden magyart figyelmeztet a nemzetért viselt felelősségére. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak például az egyik legfontosabb feladatunk, hogy tartsuk fenn a magyar iskolarendszert" – szögezte le végezetül. A KMKSZ tisztségviselőjét Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese követte a felszólalók sorában. A nemzeti ünnep különleges nap, amikor egy nép megünnepli az összefogását, az egységét, a nemzeti létét – jelentette ki. – 161 évvel ezelőtt a magyarok fegyvert fogtak, hogy kivívják igazukat. De mit is akartak? Mint kiáltványukban megfogalmazták: "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" És bár harcukat leverték, eszméiket nem tudták legyőzni – szögezte le. Az ünnepség záróakkordjaként a megjelentek elhelyezték koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatán.

Salánkon a polgármesteri hivatal üléstermében tartott ünnepséget elsőként Kész Barnabás, a helyi Mikes Kelemen Középiskola történelemtanára idézte fel a hajdan volt időket, kitérve a salánkiak áldozatvállalására, arra, hogy a két ugocsai nemzetőrszázad egyike teljes egészében salánki lakosokból állt. Ezután a helybeli középiskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. Ezt követően Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese szólt a forradalomról, annak eszmeiségéről, jelentőségéről az akkori Magyarországra, a korabeli Európára, valamint a jelenünkre kifejtett hatásairól. A továbbiakban kitért a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetére, szólva az ukrán nacionalizmus felerősödéséről, az emlékműveinket ért támadásokról, az ukrajnai oktatáspolitika nemzetiségellenességéről. Mint kifejtette, amennyiben megvalósulnak az ukrán oktatásügyi minisztérium tervei, akkor középtávon bezárulnak a magyar tanintézetek kapui, hosszú távon pedig elhallgat a magyar szó Kárpátalján. És hogy mit tehetünk ez ellen? A mindenkori magyar kormány aktív és hatékony támogatásával, az itt élő magyarok, a magyar nemzeti-kulturális érdekvédelmi szervezetek határozott fellépésével minden szükségeset és lehetségest meg kell tennünk jogaink megvédéséért, az anyanyelven folyó érettségi-felvételi vizsgák biztosításáért. Ám a szervezetek mellett maguknak a kárpátaljai magyaroknak is van egy nagy feladatuk: legyen erős a nemzeti öntudatuk, és adják magyar iskolába a gyermekeiket.

Bótrágyon a református templomban a helyi KMKSZ-alapszervezet és a református egyházközség által szervezett ünnepségen közel 120-an vettek részt. Barta András, a KMKSZ Bótrágyi Alapszervezetének alelnöke mondott ünnepi beszédet, majd Izsák Anita, a Bótrágyi Általános Iskola tanárának előadásában hallhatták a jelenlévők a Kárpátaljai miatyánkot. Radvánszky Ferenc református lelkipásztor arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a református egyház kezdettől fogva támogatta a magyar forradalmat: az első felelős országgyűlés a debreceni református nagytemplomban ülésezett, s ott mondták ki többek között a Habsburg-ház trónfosztását is. Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke felelevenítve a magyar forradalom legfontosabb eseményeit, párhuzamot vont az akkori és a mostani események között.

Az ünnepség a Bátyúi Együtt Nyugdíjasklub Petőfi életútját bemutató műsorával zárult. A megemlékezésen jelen volt többek között Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke is.

Badalóban az ünnepi istentiszteletet követően a helyi református templom külső falát díszítő Petőfi Sándort-emléktáblánál tartották a megemlékezést az ünneplők, akiket elsőként Balogh Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntött, majd Nagy András, Badaló polgármestere beszélt.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a magyar nemzet első számú ünnepének nevezte március 15-ét. Ugyanakkor sajnálattal emlékeztetett: "Veszélyben vagyunk, ellenségeink szorongatnak minket, meg akarnak törni. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy miként is reagáljunk erre a helyzetre? Miután mi egy 1100 éves nemzet vagyunk, a válasz adott. Ha meg akarnak bennünket törni, akkor kötelességünk ellenállni. Annak idején Petőfi sem azt mondta, hogy toleráns magyar, értsd meg az osztrákot, hanem arra hívott fel mindenkit, hogy ,,talpra magyar, hív a haza". Ameddig ezt a jelképes parancsot erkölcsi utasításként fogadjuk el, addig megérdemeljük a nemzet nevet, de onnantól kezdve, amikor ez már csak üres szólam lesz, amit csak úgy, megszokásból idézünk vissza, onnantól hal meg lélekben a nemzet." Az ünnepi beszédek után a gróf Gvadányi József nevét viselő helyi általános iskola tanítványai adtak elő az alkalomhoz illő verseket és énekeket, majd a falu krónikása, Sárközi Gyula az általa írt versben idézte fel a magyarság hányatott sorsát.

Ráton a helybéli nemzetőrök tiszteletére állított kopjafánál tartotta hagyományos ünnepi megemlékezését a helyi magyarság. Az ünnepséget dr. Soós Kálmánnak, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorának a beszéde nyitotta meg, aki többek között felelevenítette a 48-as eseményeket, kiemelte, mennyire fontos volt azoknak az embereknek az áldozata, akik fel merték vállalni a magyarság ügyét 1848-ban, hozzátéve, hogy ma ugyanilyen áldozatkészségre van szükség. Külön kitért az emlékhelyeinket ért vandál támadásokra is. Ezután Szimkovics Tibor református lelkész igével köszöntötte az ünneplőket, majd a valódi szabadságról, az Istentől kapottról szólt az igehirdető, párhuzamot állítva a jelenlegi szabadság-fogalmunkkal. A következőkben Illár Lénárd, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a nemzetőrök szerepét ecsetelte a forradalom idején, kiemelve a rátiakat, akik 37-en voltak. Az ünnepet színesítette a helyi általános iskola gyerekeinek műsora Sebestyén-Horváth Krisztina felkészítésében.

Técső magyarsága az ünnepi szentmisét és istentiszteletet követően a Kossuth-szoborhoz vonult, ahol Czabán Sára, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Nemzetiségpolitikai Főosztályának ukrajnai referense mondott ünnepi beszédet. Ambrus Pál, az UMDSZ Felső-Tisza-vidéki Szervezetének elnöke felolvasta az ünnepségen jelen lévő Ivan Kovács técsői polgármester ünneplőkhöz írt, magyar nyelvre fordított levelét. Majd Técső központi terére vonultak az ünneplők, a második világháború után elpusztult turulos emlékmű helyén elhelyezték az I. és II. világháborúban elesett técsői katonák emlékművének alapkövét.

A rendezvény mindkét helyszínén versekkel és dalokkal idézték fel az 1848-49-es magyar szabadságharc eseményeit a Técsői Református Líceum és a Hollósy Simon Középiskola diákjai.

Visken a református templom előtti téren tartott megemlékezésen Czébely Lajos, a helyi KMKSZ-alapszervezet titkára, a középiskola magyartanára egy Döbrentei-idézettel fogalmazta meg, mi is az ünnep: "Az ünnep az, amit minden kényszer nélkül annak érez testünk, lelkünk, szellemünk..." Majd nemzeti jelképeinkről és ünnepeinkről szólva hangsúlyozta, hogy március 15-e a magyarság számára mindig az identitástudat ünnepe volt és az is marad, óvó jelkép, az ellenállás szimbóluma. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola zenés irodalmi összeállítása felidézte a forradalom eseményeit, majd Jenei Károly református lelkipásztor Habakuk próféta könyvéből olvasott igével mutatott rá, hogy mennyire hasonlít a bibliai és a mai kor, amikor társadalmi, erkölcsi, lelki, szellemi, politikai és mindenféle zavar veszi az embert körül. Mennyire sok mindentől is függ a kisebbségben élő emberek szabadsága ebben a korban. "Nehéz ma a magyar szabadságról beszélni, amikor Romániában nem engedik a köztársasági elnök gépét leszállni, amikor Kárpátalján Verecke és Podhering emlékművét megrongálják. Ebben a helyzetben az ember úgy van, mint Habakuk, körülnéz és megkérdezi: Meddig még, Uram?"

Végül a Viski Református Énekkar hazafias dalokat énekelt, közben az ünneplők megkoszorúzták az erődtemplom falánál lévő szabadságharcosok emlékművét. A megemlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

hk, bzs, lm, fzs, szs