Provokáció vagy nacionalizmus?
Emlékműgyalázás
Március 15. és a Kárpát-Ukrajna kikiáltása 70. évfordulója kapcsán számos, egymásnak néha homlokegyenest ellentmondó írás jelent meg a kárpátaljai sajtóban.
Szerhij Fedaka, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, közíró az ungvári Tribuna című lap legutóbbi számában úgy látja, hogy a vereckei honfoglalási emlékmű alaposan átgondolt provokáció áldozata lett Kárpát-Ukrajna kikiáltása 70. évfordulójának méltatására időzítve. A szerző mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők horogkeresztet rajzoltak az emlékműre, ami nyugat-ukrajnai környezetben teljesen valószerűtlennek tűnik. "Másrészről, ha egy harmadik fél konfliktust akart provokálni az ukránok és a magyarok között, az ilyen jel magyarázatra lel" - írja Fedaka, arra utalva, hogy ezzel kétségbe vonható az ukránok európaisága. A szerző ezzel kapcsolatban feleleveníti a kilencvenes évek egyik népszerű legendáját a német és a szovjet szakértők állítólagos genfi tanácskozásáról 1990-ben, melynek kommünikéjében szerepelt az a bizonyos pont is, miszerint "Az SZSZKSZ nem fog ellenkezni Kárpát-Ukrajna elszakításával szemben az ukrán nacionalisták destabilizációs tevékenysége esetében, nem fog ellenkezni annak a Magyar Köztársasághoz való csatolásával szemben." Fedaka azt írja, ebbe a tervbe ideálisan beleillik a horogkereszt használata.
A kárpátaljai magyarokra való tekintettel óvakodni kellene Kárpát-Ukrajna kikiáltása 70. évfordulójának túlzott átpolitizálásától, ami kísérőjelensége a mostani heves ukrán politikai csatározásoknak - írta legfrissebb számában a munkácsi Sztarij Zamok című hetilap. A cikket jegyző Viktor Pascsenko ismert ungvári politológus és társadalomkutató szerint a megemlékezések során nem szabad figyelmen kívül hagyni a Kárpátalján őshonos 150 ezres magyarságot, amely tiszteletben tarthatja és tiszteletben is kell hogy tartsa az említett történelmi esemény jelentőségét, ahogy az ukránoknak is tisztelniük kell a magyar honfoglalásról való megemlékezést. A felek azonban a szerző szerint soha nem fogják nemzeti ünnepként elfogadni a másik számára fontos történelmi esemény méltatását. Ugyanez elmondható nagyon sok (nem magyar) kárpátaljai emberről is, akik a "hősi forradalmi harcot a távoli történelmi múlt részének, s nem a mostani politikai konfliktusok megoldási eszközének tekintik" - emlékeztetett a cikkíró. (Kárpátalja/MTI)
