"A víz szalad, a kő marad, a kő marad"

A KMKSZ XX., jubileumi közgyűlése

Megtartotta 20., jubileumi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Múlt szombaton ebből az alkalomból színültig megtelt az ungvári Ukrán Zenei-Drámai Színház épülete. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke és Tőkés László református püspök, EU-parlamenti képviselő.

A jubileumi rendezvény kezdetén bemutatták a Szövetség húsz évvel ezelőtti alakuló gyűlésén készült amatőr videofelvételt. A jelenlévők ezután felállva tapsolták meg a terembe belépő Orbán Viktort, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökét, valamint Tőkés László református püspököt, az Európai Unió parlamenti képviselőjét.

A közgyűlés munkája Kovács Miklós elnök beszámolójával kezdődött, aki hangsúlyozta: 1989 elején Fodó Sándor elnökké választásával a nemzeti irányultságú többség akarata érvényesült a régi rendszer beépített képviselőivel szemben. A két irányzat közötti küzdelem azonban tovább tartott az 1992-es közgyűlésig, ahol az addigra megszerveződött nemzeti elkötelezettségű erők kivívták az alapszabály módosítását, minek következtében végre világos jogkörök, felelősségek jelentek meg a szervezeten belül, illetve a tisztújítás révén biztosítani tudták túlsúlyukat a KMKSZ döntéshozó szerveiben.

A következő választásokra, 1994-re a KMKSZ elérte azt a szervezettségi szintet, hogy Fodó Sándor személyében saját jelöltjét indítsa a magyar körzetben, emlékeztetett Kovács, hozzátéve, hogy az erről született szabályos döntés nem tartotta vissza a szervezeten belüli ellenzéket attól, hogy beszálljon az ellenjelölt választási kampányába. Azóta világos, hogy az egység a magyar elkötelezettségű és a kívülről beépített, idegen érdekeket szolgáló elemek között nem lehetséges, mondta.

Miután nem sikerült átvenniük a vezetést a KMKSZ-ben, az ellenzék kivált a szervezetből, számos különbejáratú szervezetet hozva létre, hogy hozzáférésük legyen a magyarországi forrásokhoz. Majd szabálytalanul leváltották Fodó Sándort az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség éléről, s azóta az UMDSZ a KMKSZ mindenkori ellenszervezete – jelezte a szónok.

Az 1998-as parlamenti választási kampány a KMKSZ sikerét hozta, emlékeztetett a KMKSZ elnöke. Az államapparátus azonban a továbbiakban is a nemzeti elkötelezettségű erők ellen használta fel a helyi önkormányzati és közigazgatási szervek által mozgósítható magyar hivatalnoki gárdát, így a KMKSZ-nek zászlajára kellett tűzni a magyar autonómia helyi közegben megvalósítható formájának, a Tiszamelléki járásnak a létrehozását, hogy egy élhető társadalmi közeget teremtsünk a magyaroknak, ami karrierlehetőséget, egyáltalán – emberhez méltó viszonyokat kínál számukra – hangsúlyozta a szónok.

A 2004-es elnökválasztás alkalmával reális esély kínálkozott a KMKSZ célkitűzéseinek megvalósítására. Ekkor az ukrán ellenzék rászorult a KMKSZ támogatására Kárpátalján, s ennek fejében szerződésben lehetett rögzíteni a KMKSZ legfőbb célkitűzéseit, amely szerződést Orbán Viktornak, az Európai Néppárt elnökhelyettesének jelenlétében írtak alá. Ez komoly kísérletnek tekinthető a célkitűzések megvalósítására még akkor is, ha tudjuk, hogy az ukrán politikai erők legfeljebb kényszerítő tényezők hatására tartják be ígéreteiket – jelezte Kovács Miklós.

A további lehetőségek az erőviszonyokon múlnak, az erőviszonyoknak viszont kikerülhetetlen része, hogy Magyarország hogyan száll be mellettünk a küzdelmekbe – hangsúlyozta Kovács Miklós. "Amit mi ebben a tekintetben tehetünk, az az, hogy a magyar vonatkozású politikai kérdésekben nemzeti alapon foglalunk állást, azért, hogy a maradék Magyarországon működő ténylegesen nemzeti elkötelezettségű politikusok megismerjenek minket, és természetes szolidaritás alakulhasson ki közöttünk" – tette hozzá.

Ilyen tipikus helyzet volt a státustörvény megcsonkítása, amikor a szocialista kormányzat eltávolította a jogszabály szövegéből az egységes magyar nemzetre való hivatkozást – emlékeztetett a KMKSZ elnöke. Mint rámutatott, ekkor a KMKSZ a határon túli szervezetek közül egyedüliként nem támogatta az eljárást a Magyar Állandó Értekezletben.

Bár az ukrán hatalomtól gyanakvást és rosszindulatot várhatunk, igenis van mód az építkezésre – szögezte le a szónok. Például lehetőség nyílott a vereckei emlékmű befejezésére. Igaz, az emlékmű mostani, megrongált állapotában ismét jelenlegi helyzetünket példázza, akárcsak korábban, amikor torzó volt – tette hozzá.

A vízumhoz jutást megkönnyítő ajánlások kiadásának ügyében zökkenőmentes az együttműködés a magyar kormányzat és a KMKSZ között, ami a szónok szerint azt bizonyítja, hogy lehetséges az együttműködés. Ugyanakkor jellemzi a kialakult helyzetet, hogy az UMDSZ folyósítja az oktatási-nevelési támogatást, a KMKSZ ellenszervezetét támogatja a Szülőföld Alap kétharmad–egyharmad arányban, s a beregszászi magyar főiskola helyett, annak ellenében az ungvári egyetemet támogatja a magyar állam – mutatott rá.

Az ukrán hatalom részéről az az elvárás, hogy beolvadjunk, a jelenlegi Magyarország részéről pedig az, hogy maradjunk csendben, mondta a továbbiakban Kovács Miklós. "Az árral szemben kell úszni. A KMKSZ-nek vigyáznia kell a fajsúlyára. Muszáj magasra tenni a mércét, muszáj elvárni a saját embereinktől, hogy erősen álljanak a hűségben" – hangsúlyozta Kovács Miklós.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke köszöntő beszédében mindenekelőtt Kovács Miklós felvetéseire reagált. A legutóbbi magyarországi fejleményekre utalva kijelentette: "a változás úton van, és hamarost meg is fog érkezni". Ez pedig azt a reményt nyitja meg – tette hozzá a politikus –, hogy nincs már messze az idő, amikor a státustörvényt majd ismét módosítja a magyar Országgyűlés, és ismét belekerül az egységes magyar nemzetre történő utalás.

A Fidesz elnöke – emlékeztetve a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra – kifejtette: akkor mégiscsak az igenek voltak többségben, és ha van egy rendes, becsületes népképviselete a magyarországi magyaroknak, akkor egy ilyen népszavazás eredményét – függetlenül attól, hogy az nem kényszerítő erejű – a demokrácia szokásaihoz híven, irányadó politikai tényként veszi figyelembe. Mivel itt erkölcsi tényről van szó, amely – mint fogalmazott – súlyosabb, mint a politikai tény, "ezért most már csak egy olyan parlamentre van szükség, amely ezt tudomásul veszi és a szükséges törvényt megalkotja, mint ahogy mi készen is állunk arra, hogy ezt a törvényt megalkossuk". A magyar nemzet újraegyesítése ugyanis egyik alappillére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség programjának – hangsúlyozta a magyar politikus.

Orbán a hallgatóságának megígérte, hogy amint a Fidesz megkapja a lehetőséget az anyaországi magyarok és a kárpátaljai magyarok közötti kapcsolatok újraépítésére, akkor – mint hangsúlyozta – ezt a munkát a nemzeti elkötelezettségű magyarok, vagyis a KMKSZ segítségével végzi majd el.

Köszöntő beszéde végén Orbán hangsúlyozta: az anyaország nagy bajban van ugyan, de a Fidesz rendelkezik olyan szellemi erőkkel is, amelyekkel képes kivezetni az országot és a Kárpát-medencei magyarságot a jelenlegi súlyos helyzetből, és képes új perspektívát adni nemcsak az anyaországiaknak, hanem az egész magyar nemzetnek.

Tőkés László református püspök beszédében hangsúlyozta: tartalommal kell megtöltenünk a határok feletti nemzetegyesítés politikáját. Vastaps kísérte a püspök azon bejelentését, amellyel a jelenlévők felhatalmazását kérte ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarságnak is képviselője lehessen Brüsszelben.

Ugyancsak köszöntötte a közgyűlést Köteles László, a Csemadok alelnöke, az MKP parlamenti képviselője, valamint Erdei Doloczky István, az RMDSZ parlamenti képviselője.

Levélben köszöntötte az ünneplőket Semjén Zsolt, a magyar országgyűlés KDNP-frakciójának vezetője, kifejezve reményét, hogy "elérhetjük a várva várt anyaországi ébredést, ez erőt és bátorságot adhat minden magyarnak, állampolgárságra való tekintet nélkül". Ugyancsak levelet intézett a közgyűléshez Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetiségi politikáért felelős államtitkára, aki leszögezte: a magyar kormányzat a továbbiakban is igyekszik támogatásáról biztosítani a kárpátaljai magyarságot.

A továbbiakban Brenzovics László alelnök köszöntötte a Szövetség újonnan megválasztott alapszervezeti elnökeit: Balogh Attilát (Gut), Kertész Viktóriát (Ketergény), Szigeti-Séra Natáliát (Kisdobrony), valamint Zseliczki Istvánt (Kisgejőc).

Az elnöki beszámoló vitájában kifejtette véleményét Bakancsos László, Orosz Ildikó, Lajos Mihály, Horkay Sámuel. Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikában a stratégia a legfontosabb, amely olyan, mint az iránytű. A KMKSZ útja ki van jelölve, mutatott rá a szónok: "Mindent a kárpátaljai magyarság érdekében teszünk, mindent ennek vetünk alá. Ezen kereteken belül néha taktikázni is kell – ez meg is van engedve, ez jól is van –, de az irányvonalat, a megmaradásunk, az előrelépés stratégiáját meg kell tartanunk."

Zárszavában dr. Brenzovics László alelnök felelevenítve a kárpátaljai magyarság huszadik századi megpróbáltatásait arra hívta fel a figyelmet, hogy minden új hatalom arra törekedett, hogy felszámolja a kárpátaljai magyarságot oktatási-kulturális intézményeinek ellehetetlenítésével, az asszimilációval.

"Azonban mindig voltak olyanok, akik megszervezték a kárpátaljai magyarságot, akik kiálltak a jogaiért, s mindig sikerült oly módon megszervezni ezt a közösséget, hogy biztosítsák annak oktatási rendszerét, kulturális intézményeit, és fenntartsák a reményt" – mutatott rá, majd hozzátette: – "Most, amikor elég reménytelennek tűnik a helyzetünk, gondoljunk arra, hogy mindig sikerült áttörni a reménytelenség falát, és biztosítani a kárpátaljai magyarság fennmaradását. Most, mint az elmúlt 20 évben is, ez a feladat a KMKSZ vállán nyugszik."

A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget.

hk