Csak elnököt választunk októberben, vagy parlamentet is?

2009. április 10., 10:00 , 430. szám

Egyre valószínűbb, hogy ősszel új államfőt választ Ukrajna, s egyidejűleg talán parlamenti választásokra is sor kerül. Viktor Juscsenko közben felvetette a választási rendszer megreformálását, a politikusok azonban már alig figyelnek rá.

A történet azzal kezdődött, hogy az ukrán parlament múlt szerdán október 25-re tűzte ki az elnökválasztás napját. A 450 fős törvényhozásban 401 képviselő támogatta az indítványt, miközben a javaslat elfogadásához 266 voksra volt szükség, azaz a kormányzó BJUT és az ellenzék vezető ereje, a Régiók Pártja között ismét egyetértés alakult ki az államfő kárára.

Mint emlékezetes, korábban az alkotmány 2004-es módosítása miatt véleménykülönbség alakult ki az elnökválasztás időpontja miatt. A módosítás értelmében a soros választást az elnöki mandátum utolsó, ötödik évében, az utolsó hónap utolsó vasárnapján kell megtartani. A változtatás 2006. január elsején lépett hatályba, azaz már azt követően, hogy beiktatták hivatalába Viktor Juscsenko jelenlegi elnököt. Beiktatása idején még az volt a szabály, hogy az elnökválasztást az előző elnöki mandátum utolsó, ötödik évében, októberben, az utolsó vasárnapon bonyolítják le, érveltek most a képviselők, miközben Viktor Juscsenko továbbra is úgy véli, hogy az elnökválasztást 2010. január 17-én kell megtartani. Korábban a parlament elnöke is ezt az utóbbi időpontot javasolta, mára azonban nagyot változott a világ.

Ezek után érthetően másodrendű eseménnyé fokozódott le Juscsenko államfőnek március 31-én a törvényhozásban elmondott évértékelő beszéde, amelyben a gazdasági válságból kivezető út mellett alkotmányreformot is javasolt a képviselőknek. A javaslat lényege: a parlamenti választásokon nyílt választási listákat kell alkalmazni. Ennek értelmében a választó nem pusztán egy párt listájára adná le szavazatát, hanem a listán szereplő politikusokra is, miáltal a választói voksok döntenék el, hogy az adott párttól kik kerülhetnek a törvényhozásba. Az államfő szerint ezzel ismét tekintélyt lehetne biztosítani a jelenlegi rendszerben teljes egészében a pártvezetésnek alárendelt, szavazógéppé alacsonyított képviselőknek. Az elnöki elképzelések részét képezi, hogy Ukrajnát a jövőben kétkamarás parlament igazgatná, amely a regionális érdekek hathatósabb képviseletét lenne hivatott biztosítani. Viktor Juscsenko hasonló megfontolásokból, azaz a képviselői mandátum súlyának fokozása céljából a régi választókörzetes megoldáshoz való visszatérést javasolta a helyhatósági választások esetében is.

A politikai élet szereplői azonban meglehetősen közönyösen fogadták az elnök elképzeléseit, amelyek szerintük egyértelműen a parlament meggyengítésére irányulnak. Az ellenzék részéről például emlékeztetnek, hogy az előző államfő, Leonyid Kucsma is a kétkamarás parlament ötletével állt elő második elnöki időszakának vége felé.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a parlamenti pártok jelenleg szinte kizárólag Viktor Juscsenko bírálatában értenek egyet. Miközben ugyanis Julija Timosenko a kormánya válságkezelő tervei mögötti egységes felzárkózásra szólít fel, az ellenzéki Régiók Pártja ismét az utcai megmozdulások korábban olyannyira elterjedt és elkoptatott módszeréhez nyúlt, hogy az előrehozott parlamenti választásokat propagálja a szerintük tehetségtelen és tehetetlen kormány leváltására.

Az elmúlt hét második felében több ezres tiltakozó megmozdulásokra került sor a fővárosban, illetve az ország keleti régióiban, ahol az ellenzék az úr. Megfigyelők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Viktor Janukovics vezette ellenzék most is ugyanolyan ügyetlenül nyúlt ehhez az eszközhöz, akár a korábbi években. A tüntetők lózungjai, transzparensei és zászlai egyértelműen arra vallanak, hogy a megmozdulásokat felülről szervezték, s egy központból irányítják. A sajtónak sem esett nehezére kideríteni, hogy a demonstrálókat ugyanúgy órabérért toborozzák a keleti iparbárók, ahogyan régen is tették, amikor a még igen népszerű narancsos erőkkel szemben szerettek volna támogatottságot felmutatni.

Elemzők a helyzet súlyosságára utaló jelként értékelték éppen ezért, amikor a BJUT az elkerülhetetlen válságkezelő intézkedések támogatására szólította fel a politikai pártokat, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben az elnökkel együtt új parlamentet is választhat az ország ősszel. Ez a felvetés láthatóan annyira meglepte az ellenzéket, hogy az még arról a szinte már automatikus tiltakozásról is megfeledkezett egy időre, amellyel a BJUT minden javaslatát fogadni szokta.

hk