Húsvétvárás

Húsvéti népszokásainkat, vallási hagyományainkat ismertető rendezvényt tartottak április 6-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében, melyet dr. Kész Margit főiskolai tanár, salánki néprajzkutató szervezett.

Kész Margit köszöntő beszédében örömtelinek nevezte a hallgatók és a tanári kar nagy számát a főiskolán immár hagyományosan minden évben megrendezésre kerülő húsvétváró ünnepségen. Szólt a húsvéti ünnepkörről, mely három időszakra oszlik: az ünnepvárás idejére, a kereszthalál és a feltámadás ünneplésére, illetve az utána következő időszakra. Az előadó részletesen szólt a virágvasárnaptól a feltámadás ünnepéig terjedő napokhoz (nagyhét) fűződő népszokásokról. Virágvasárnapi hagyomány például, hogy a szentelt barkával hazafelé tartó katolikus hívek, ha leánygyermek kerül útjukba, a barkával gyengéden megcsapkodják, és szépséget, egészséget kívánnak neki. Nagycsütörtökön a katolikus templomokban elhallgatnak a harangok, kereplővel hívják imára a híveket. Nagypénteken nagyon sok kárpátaljai templomban még előadják a passiójátékot. A húsvét vasárnapi ételszenteléshez is gazdag hiedelemanyag kapcsolódik vidékünkön.

Kész Margit salánki pászkaterítő-kiállítással tette színvonalasabbá a rendezvényt. A valaha csak húsvéti szentelmények letakarására használt szakrális darabok felkutatásában a helyi görög katolikus parochus felesége, Levcsenkó Eleonóra volt segítségére. Voltak köztük nagyon régi darabok is: a legrégibb 1890-ből való. Az idős tulajdonosok, akik napjainkig a ládafia mélyén őrizgetik a "pászkatakarót", szívesen adták kölcsön, remélve, hogy a kiállítással felhívják a fiatalok figyelmét a míves textíliák valódi értékére.

A harmadikos magyar szakos hallgatók ünnepváró műsort adtak elő egyházi énekekből, ill. többek között Dsida Jenő, Pilinszky János és Reményik Sándor költeményeiből. Végezetül Jana Ida salánki tojáshímző irányításával az érdeklődők elsajátíthatták a viasszal hímzés technikáját és megtekinthették a kiállítást.

fzs