Életveszélyes gyógyszerek a patikákban
Milyen lehet a hamisítvány?
A világ egyik legjövedelmezőbb vállalkozása a gyógyszergyártás. Az eladásukból befolyó jövedelmek még az élelmiszerek értékesítéséből származó bevételeket is meghaladják. Csakhogy míg az élelmiszerek mennyiségét, fajtáját és minőségét lehet változtatni és szükség esetén csökkenteni is, a gyógyszereken csak ritkán lehet spórolni. Tudják ezt a hamisítók is.
Az emberek többsége nem is sejti, hogy mennyire függünk az egészségügyi készítményektől. Az állami statisztikai bizottság adatai szerint Ukrajnában évente több mint 38,5 millió első ízben diagnosztizált megbetegedést regisztrálnak, kezdve a legegyszerűbb meghűlésektől, egészen a rosszindulatú daganatokig, miközben az ország lakossága alig haladja meg a 46 millió főt. Ha egyenlően "elosztjuk" a megbetegedéseket, azt kapjuk, hogy a lakosság 83,5 százaléka évente legalább egyszer megbetegszik. Márpedig minden kór kezeléséhez gyógyszerekre van szükség, a különbség legfeljebb annyi, hogy az egyikhez 20-30 hrivnyás készítmény kell, míg a másik több ezer hrivnyás gyógykezelést igényel. Ráadásul a betegség nem mindig múlik el az első kúra hatására, vannak, akik egész további életükben gyógyszerektől függenek. Például annak a 2,4 millió ukrán állampolgárnak, akiknél évente a vérkeringési rendszerrel összefüggő problémákat állapítanak meg, legalább egyötöde hosszú távú gyógyszeres kezelésre szorul. Azaz a gyógyszerfüggő emberek száma évről évre növekszik.
A gyógyszerek azonban, kerüljenek bármennyibe is, távolról sem mindig megfelelőek. A készítmények minőségéért felelős állami felügyelet csupán 2009 januárjában és februárjában 20 határozatot hozott hamisított gyógyszerek forgalmazásának betiltásáról.
Nemrég derült fény a német Heel cég termékeinek hamisítására, de ez csak csepp a tengerben, állítják a szakértők, akik emlékeztetnek, hogy Ukrajnában még a hivatalos adatok szerint is a feketegazdaságból származik a gyógyszerpiacon megjelenő termékek 20 százaléka. Az emberek nem is gyanítják, hogy nemegyszer csupán krétát vagy agyagot sóznak rájuk drága készítmények gyanánt. S ez még a jobbik eset, hiszen a gyanútlan vevő akár mérgező kotyvalékot is kaphat a pénzéért.
A kulcsszó a pénz. A gyógyszerek ára az utóbbi időben jelentős mértékben megnőtt, egyre hatalmasabb összegek forognak az ágazatban szédítő sebességgel. A hamisítás ilyen körülmények között egyre csábítóbb foglalkozássá válik, miközben a büntető törvénykönyvben nincs is olyan cikkely, amely kifejezetten a gyógyszerek hamisításáról rendelkezne.
Hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a hamisítóknak, azt a Hennagyij Moszkal parlamenti képviselővel, egykori kárpátaljai kormányzóval megesett történet is igazolja, amelyről az ua-reporter.com internetes hírportál számolt be minap. A honatyának vérnyomáscsökkentőt írtak fel az orvosai. A mintegy 300 hrivnyába kerülő francia gyártmányú gyógyszer azonban nem javított Moszkal állapotán, aki végül ismerősei tanácsára magyarországi orvosokhoz fordult. Ott azután az Ukrajnában vásárolt készítményről a laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a hamisítvány olyan ártalmatlan anyagokat tartalmazott, mint a krétapor, a szóda és bizonyos vitaminok, de a szer egyetlen összetevője sem csökkentette a vérnyomást. Ha tehát a beteg továbbra is ezt a készítményt szedi, akár bele is halhatott volna a gyógykezelés hiányába.
A hamisítványokkal és a hamisítókkal az egészségügyi minisztériumnak a gyógyszerek minőségéért felelős állami felügyelete mellett a rendőrség gazdasági bűnözés elleni részlegének kellene felvennie a harcot, de ők azzal védekeznek, hogy akadályozzák őket a tökéletlen jogszabályok. Jelenleg ugyanis az importból származó készítményeket még teljes vegyi elemzésnek sem vetik alá Ukrajnában, s a külföldi gyártó által mellékelt leírás másolatával engedélyezik megjelenésüket a piacon, mondják. Ami pedig a hazai gyógyszergyárakat és patikákat illeti, azok gyakorta a küszöbön sem engedik átlépni az ellenőrzésre érkező rendőröket.
A rend őrei elpanaszolják: általában azzal tanácsolják el őket, hogy csak akkor engedélyezik számukra a vizsgálódást, ha megindokolják eljárásukat. Azt mondják, a rendőrség indítson bűnügyi eljárást ellenük, akkor jogukban áll vizsgálódni. Ehhez azonban kezdetben gyakorta nincs elegendő jogalapja a nyomozóknak. A végeredmény nemegyszer az, hogy zaklatás miatt feljelentik a rendőröket az ügyészségen. A rendőrség ilyenkor megpróbálja a bíróságon keresztül elérni, hogy legalább a gyógyszerek dokumentációjának másolatába betekinthessen. Csakhogy amíg tart a bírósági eljárás, a patikákban vagy a gyógyszergyárakban érkeznek "rendbe tenni" a problémás dokumentumokat, eltüntetni a gyanús készítményeket, s felkészülten várják a rendőrségi ellenőrzést.
A rendőrségen azt is elmondták, hogy leggyakrabban bizonyos antiallergéneket és altatókat hamisítanak. A pancsolókat azonban képtelenség elfogni, a gyártóról ugyanis általában kiderül, hogy nem is létezik. Előfordul, hogy amikor a nyomozó hatóságok kiszállnak az előállító címeként megadott városba, kiderül, hogy ott sohasem működött hasonló cég. Tavaly mindössze egyetlen esetben sikerült bíróság elé állítani konkrét személyeket egy ismert készítmény hamisításának ügyében, de akkor is csupán hivatali helyzettel való visszaélés vádjával, közölte a segodnya.ua internetes hírportál.
pszv
Milyen lehet a hamisítvány?
A szakemberek a hamisítványok három fajtáját különböztetik meg:
1. Hamis gyógyszerek, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagot. A páciens krétát, esetleg szódát, agyagot, szappant kap a pénzéért. A "gyógyszer" szedése ilyenkor jobb esetben következmények nélküli, rosszabb esetben a szükséges gyógykezelés elmaradása ront a beteg állapotán.
2. Hamisított gyógyszerek, amelyekben a hatóanyag mennyisége lényegesen alacsonyabb a csomagoláson feltüntetettnél. Az eredmény: a betegség mindjobban eluralkodik.
3. Hamisítványok, amelyekben a felhasznált vegyi anyagok arányai megfelelnek a leírásban megadottaknak, de előállításukkor nem tartják be a szükséges technológiát, a gyártó pedig nem rendelkezik az előállításhoz szükséges licenccel. A következmények megjósolhatatlanok.
