A Kispál és a Borz a Csík Zenekarral lép fel

Május 22-én Beregszászban

Az MR2 Petőfi rádió a nagy sikerre való tekintettel idén ismét "turnéra indul", ezúttal azonban a határon túlra szeretné elvinni a közönség kedvenceit. Összesen négy helyszínre, Érsekújvárra, Székelyudvarhelyre, Kolozsvárra és nem utolsósorban Beregszászba terveznek koncerteket. A kárpátaljai eseményre, amely ingyenes lesz, május 22-én kerül sor a beregszászi amfiteátrumban a KMKSZ közreműködésével. A koncerten fellép a Csík Zenekar és Lovasi András, valamint a Kispál és a Borz együttes.

Szemrevételezni az előadás helyszínét a napokban Beregszászban járt Lovasi András, aki a Csík Zenekarral és a Kispál és a Borz tagjaként is színpadra lép majd. Kihasználva az alkalmat, a koncerttel kapcsolatos részletekről faggattuk a népszerű énekest és dalszerzőt.

- Mi a turné célja?

- A rádió nevében nem nyilatkozhatok, hiszen nem én vagyok az illetékes, de legjobb tudomásom szerint az MR2 szándéka az, hogy a Kis-Magyarországon kívüli területeken élő hallgatókhoz is eljussanak azok az előadók és együttesek, akik a rádióban hallhatók. Számunkra, a Kispál és a Borz számára az az érdekes, izgalmas és jó ebben a vállalkozásban, hogy bár sokszor játszottunk már a Felvidéken és Erdélyben is, Kárpátaljára eddig még egyszer sem jutottunk el.

- Mit lehet tudni a műsorról?

- A Csík Zenekar autentikus magyar folkzenét játszik évtizedek óta - ha nem tévedek, éppen idén lesznek húszévesek. Hét-nyolc évvel ezelőtt egyéb hanghatások is megjelentek a muzsikájukban, s az utóbbi időben közösen is fellépünk az együttessel. A Kispál és a Borz zenekar úgy négy éve nem készített új albumot, ezért, bár újabb számokat is előadunk majd, jobbára a régebbi lemezekről válogatunk, elsősorban olyan számokat, amelyeket az itteni hallgatóság is jól ismerhet már a rádióból.

- Magyarországon köztudott, Kárpátalján talán kevésbé ismert együttműködésük a Csík Zenekarral. Miből fakad ez a közös munka?

- Valamikor 2001-ben történt, hogy Egerben adtunk koncertet. Mivel akkoriban éppen stúdióban dolgoztunk, és az egyik számhoz szükségünk lett volna egy hegedűsre, megkérdeztem azt a srácot, aki az egri klubban várt ránk, hogy nem ismer-e egy hegedűst. Mire azt válaszolta, hogy de, ő az. Így ismerkedtem meg Szabó Attilával, a Csík Zenekar egyik prímásával. A későbbiekben számos területen, sokféle módon "összefonódtunk" a Csík Zenekarral. Úgy kezdődött, hogy a Kispál és Borz együttesnek voltak úgynevezett akusztikus koncertjei, ahová elhívtuk vendégszerepelni a zenészeiket. Közöttük volt a Tiszapéterfalváról származó Pál István Szalonna is. A továbbiakban a Csík Zenekar feldolgozta a Kispál és Borz néhány dalát, de új, közös számaink is születtek. A közös fellépéseink mellett van egy megzenésített verseket előadó zenekarunk is, ahol Attila gitározik, én pedig énekelek.

- A Kispál és a Borz alternatív rockzenét játszó együttesként van elkönyvelve, a Csík Zenekar viszont népzenét játszik. Hogyan egyeztethető össze ez a két műfaj?

- Azt gondolom, hogy a világban egyre inkább felerősödnek azok a folyamatok, amelyek keresik a kapcsolatokat, az összefüggéseket a különféle muzsikák között. Én mindig is azt gondoltam, hogy a műfaji határok azért kellenek, hogy az emberek könnyebben eligazodjanak a zenekarok tömkelegében. Ha például valaki a metálzenét szereti, tudja, hogy a lemezboltban melyik polchoz kell odamennie. Nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy csak egy számít: van a jó zene meg a rossz zene. Egy jó dalt szinte mindenhogy el lehet játszani: metál hangszerelésben vagy népi hangszereken is. Nem nagyon hiszek abban, hogy szigorú szekértáborokban, egymástól elszigetelt műfajokban kellene gondolkodnunk. Pont a Csík Zenekar már említett feldolgozásai mutatják, hogy hányféleképpen lehet előadni egy alternatív rockzenei slágert. Arra 20-30 éven keresztül elég sok példa volt, hogy a magyar folkzene dallamait elektronikus hangszerekkel játszották el, de a Muzsikás együttes kísérletei után először a Csík Zenekar próbált meg tudatosan mai dalokat eljátszani egy olyan zenekari felállásban, ami a tradicionális magyar népzenére jellemző.

- Lát rá esélyt, hogy ily módon újra népszerűvé lehet tenni ezt a fajta "népi" hangszerelést?

- A Csík Zenekar népszerűsége részben éppen ebből adódik. Ezzel nyilván egy csomó olyan ember figyelmét fordították a folkzene felé, akik addig esetleg azt mondták, hogy csak rockzenét hallgatnak.

- Említette, hogy nem tartja igazán fontosnak a műfaji korlátokat. Ennek tudható be, hogy egyszerre több vasat tart a tűzben, azaz egyszerre több zenekarral, több műfajjal próbálkozik?

- Valóban, a Kispál és a Borz mellett játszom még a Kiscsillag együttesben, megzenésített verseket adunk elő Attilával, van azután a Budapest bár, ahol viszont 30-40-es évekbeli pesti dalokat játszunk nagyon jó roma zenészekkel. Igaz, most éppen azon vagyok, hogy korlátozzam ezt a sokszínűséget, de nem azért, mintha nem szeretném csinálni, hanem mert egyre kevesebb a szabadidőm, viszont szeretnék odafigyelni a saját produkciókra. De valóban van bennem egyfajta kíváncsiság, valamiféle hülye kapuzárás előtti pánik. 38-39 éves voltam - most 41 vagyok -, amikor elkezdtem szorgalmazni ezeket a dolgokat, mert azt gondoltam, hogy ha most nem muzsikálok másokkal, ha most nem próbálok ki más műfajokat, akkor már sosem fogom elkezdeni. A szakmai kíváncsiság vitt rá, hogy kísérletezzek, próbálkozzak, s bizonyos, hogy nagyon sok mindent lehet tanulni ezáltal.

pszv