Hudra Lajos római katolikus lelkész meghurcolása

Akit Romzsa Tódor görög katolikus püspök szentelt pappá

2009. május 1., 10:00 , 433. szám

1949-ben Beregszászban letartóztattak egy 22 éves fiatal papot, Hudra Lajost, akit mindössze két évvel korábban szenteltek fel, mégis halálra ítélték, igaz, később "enyhítésképpen" a büntetést 25 év kényszermunkára változtatták. Az ilyen kegyetlen ítéletek célja a papok megfélemlítése, az egyház teljes szétrombolása volt. De mint annyi más paptársa, Hudra Lajos is túlélte a borzalmakat, s hazatérése után töretlen hittel és kifogyhatatlan erővel folytatta papi szolgálatát.

1917. március 19-én született Beregleányfalván, az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Bereg vármegyében. Érettségi vizsgájára 1939 júniusában került sor Beregszászban. Teológiai tanulmányait Szatmárnémetiben kezdte, 1944 őszén a közeledő Vörös Hadsereg elől menekülve Szombathelyen folytatta. Utolsó két évét, az V-VI. évfolyamot az időközben szovjet uralom alá került Kárpátalján fejezte be magánúton.

1947. június 13-án Romzsa Tódor görög katolikus püspök az ungvári székesegyházban szentelte szatmári egyházmegyés pappá, mivel latin szertartású főpap beutazását Szatmárnémetiből a szovjet hatóságok nem engedélyezték. Szentelésén jelen volt Bujaló Bernát ungvári főesperes, illetve Vaszkó József görög katolikus kispap, később pap.

Beregszászban volt káplán Pásztor Ferenc plébános, pápai prelátus mellett. 1949. október 13-án a kommunista hatalom letartóztatta: előbb halálra, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A karagandai és a vorkutai munkatábor építkezésein dolgozott.

1956 júniusában szabadult, visszakerült Beregszászba. A hitoktatás beindítása miatt Kisszelmencre helyezték, majd újabb egy év kényszermunkára ítélték. Ezt megválthatta azzal, hogy fizikai munkát vállalt és keresetének 25 százalékát leadta az államnak.

1965-ben Dolhán, majd rövid ideig Huszton szolgált. 1976-ban Aknaszlatina plébánosává nevezték ki. Érdekes adat, hogy 1990-ben a Felső-Tisza-vidéken szolgáló katolikus papok közül mindössze kettő - Hudra Lajos és Horváth Ágoston - volt kárpátaljai születésű. Öten a mai Szlovákia területéről származtak, Heveli Antal pedig szatmári volt.

Az 1991-es év emlékezetes volt: ekkor került sor rehabilitációjára.

1993-ban, Csáti József halála után Antonio Franco nuncius a papság szavazásának eredményeként Hudra Lajost nevezte ki Kárpátalja általános helynökévé. Nagy gondot jelentett akkoriban a paphiány. Nem jutott minden plébániára lelkipásztor, ezért vasárnaponként természetes volt, hogy egy papnak kettőnél több miséje volt, amihez már külön engedély kellett. A hitoktatás megszervezése is sok gondot jelentett, hiszen már nemcsak a plébániákon, hanem az iskolákban is szabadon lehetett hittant tanítani. Ez azt jelentette, hogy ahány helyet ellátott egy lelkész, annyi településen kellett hittant is oktatnia több korosztály számára. Ezt a kevés számú pap egyedül természetesen nem végezhette el, igény támadt képzett hitoktatókra. Hudra Lajos lépéseket tett ezen probléma megoldására, az anyaországi katolikus egyház segítségét kérve.

1993. augusztus 14-én II. János Pál pápa rendeletet adott ki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság megalakításáról. Az első apostoli kormányzó Antonio Franco, Ukrajna apostoli nunciusa lett. A pápai bullát 1993. december 16-án hirdették ki a munkácsi római katolikus templomban. A kormányzó munkáját Hudra Lajos püspöki helynök - mint a helyi körülményeket jól ismerő személy - segítette.

Antonio Franco sürgette Hudrát, hogy költözzön át Munkácsra. Az egyház egy házat vett a Munkácsy Mihály utcában. Itt, az emeleten lett a nuncius (ordinárius) és titkárának lakása, amikor idelátogattak, a földszinten pedig a plébánia.

Költözésekor Hudra Lajos magával vitte házvezetőnőjét, Gerhardt Margitot, aki mindmáig ugyanezt a munkakört tölti be a munkácsi püspökségen. A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház lapjában, az Új Hajtásban az idős hölgy egy vele készült interjúban Hudra Lajosról is szól: "1976-ban megismerkedtem Hudra Lajos atyával, aki Szlatinán volt plébános. Megtudta, hogy titokban hitoktatással foglalkozom, azt mondta, megbízhatónak talál, és felkért, hogy legyek a házvezetőnője. Mivel 1994-ben Hudra atyát nevezték ki vikáriusnak, Munkácsra kellett költöznie, ahová engem is elhívott. Munkácson sajnos nem sokáig szolgálhatott: egy év múlva meghalt."

Hudra Lajos atyát 1995. december 10-én érte a halál.

F. Zs.