Mit kell tudnunk a gyomorfekélyről?

"Az utóbbi időben elég nagy idegfeszültségben élek, pár napja pedig gyakran fáj a gyomrom - írja egyik munkácsi olvasónk. - Félek, nem alakul-e ki nálam a gyomorfekély." Olvasónknak dr. Gaál Géza, a Beregszászi Járási Kórház belgyógyásza válaszol.

- Az idegeskedés kétségkívül szerepet játszhat a betegség kialakulásában - fejti ki a szakember -, éppen ezért beszélhetünk stresszes fekélyről is, ajánlatos hát a stresszes helyzetek elkerülése, a nyugalmi állapotba való kerülés. A gyomorfekély legfőbb tünete az étkezés után másfél-két órával jelentkező éles gyomorfájdalom, a gyomorégés, emellett tudnunk kell, hogy ezek a panaszok szezonálisak, tavasszal és ősszel jelentkeznek. Ami pedig az okait illeti, nagyon sokan nincsenek vele tisztában, hogy két okozója van: a megemelkedett gyomorsavszint és a Helicobacter pylori nevű baktérium, mely a szájon át terjed, befúrja magát a gyomorfal és az azt védő gyomornyálkahártya közé, épp ezért csak mintegy harminc éve fedezték fel a nevezett mikroorganizmust. Egy felmérés szerint a népesség 60-80 százaléka esetében kimutatható a kórokozó jelenléte, ám helyes életmóddal, egészséges táplálkozással elkerülhetjük a betegség kifejlődését.

- Milyen ételek idézhetik elő és melyek gátolhatják a gyomorfekély kialakulását?

- A legfőbb fekélyokozó tényező a dohányzás, emellett előidézheti a betegséget a rendszertelen táplálkozás, a fűszeres ételek, a sült húsok, a koncentrált anyagok, a kávé, az erős tea, az ecetes saláták fogyasztása, ezért az utóbbi ételféleségeket ne fogyasszuk mindennap. Ezenkívül pedig különböző gyógyszerek, az aszpirin, illetve a nem specifikus gyulladáscsökkentő orvosságok (indometacin, diclofenac), valamint a hormonális készítmények, mint a prenivolt mellékhatásaként is kialakulhat a gyomorfekély. Csökkentik viszont a gyomorsav szintjét a főtt húsok, a kásák, s így a betegség kifejlődése ellenében hatnak. Az ásványvizek közül pedig jó hatású a szolyvai hidrokarbonátos ásványvíz, mely megköti a gyomorsavat.

Itt említeném meg, hogy a vallási okból tartott böjtnek orvosi szempontból is kedvező hatásai lehetnek, ám természetesen nem használ, ha a böjt elmúlta után azonnal sokat eszünk, például nagyböjtöt követően, húsvétkor, mert ezzel megterheljük a szervezetünket.

- Miként lehet diagnosztizálni a gyomorfekély kifejlődését, és miként kezelik a betegséget?

- A legfontosabb diagnosztizálási módszer az endoszkópia, emellett pedig a Helicobacter pylori kimutatása szövettanilag, légzéstesztekkel, illetve immunológiai vizsgálatokkal. A kezelés során azután csökkenteni kell a gyomorsav szintjét, amit el lehet érni gyógyszerekkel és diétával, rendszeres étkezéssel. Fontos, hogy amint jelentkezik az éhségérzet, azonnal fogyasszunk valamilyen diétás ételt. A kórokozó ellenében pedig antibiotikumokat kell szedni. Általában hét-tíz napos járóbeteg-kezelésekkel szüntetjük meg a gyomorfekélyt, ha viszont súlyosabbak a tünetek, lefogy a beteg, hányingert, illetve erős fájdalmat érez, fekete a széklete a vértől, kéthetes kórházi kezelésre van szükség, melynek során ugyanazokat a gyógyszereket használjuk, mint a járóbeteg-kezelésekkor, csak intenzívebben, tabletták és injekciók formájában.

A legfontosabb, hogy a beteg figyeljen oda a saját állapotára, s idejében forduljon orvoshoz (ha egy héten belül nem múlnak el a cikk elején említett tünetek, akkor biztosak lehetünk a gyomorfekélyben), mert ha elhanyagoljuk, könnyen gyomorvérzés lehet a dologból, sőt még komolyabb következménye is lehet a betegségnek: kialakulhat a gyomorrák. Ügyeljünk hát önmagunkra!

LM