A nyelvjárás még mindig él
Kárpát-medencei magyar tájnyelvi vetélkedőt és konferenciát szerveztek április végén a magyarországi Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában.
A vetélkedőn magyarországi és határon túli magyar iskolák csapatai vettek részt, köztük a salánki Mikes Kelemen Középiskola diákjai. A Kész Réka, Kelemen Viktória összetételű kárpátaljai csapatot elkísérték az útra felkészítő tanáraik: Kelemen Klára, a salánki középiskola pedagógusa, és dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára.
A többfordulós vetélkedőre benevezett csapatok "házi feladattal" készültek: a résztvevőknek el kellett mondaniuk nyelvjárásban egy népmesét, otthoni feladat volt továbbá átültetni nyelvjárásba egy publicisztikai szöveget, illetve olyan idegen szavakat, mint például sms vagy audiovizuális "lefordítani" magyarra és nyelvjárásra. Ezenkívül voltak még az irodalmi műveltséget próbára tévő feladatok is, s a diákoknak hangzó anyag alapján fel kellett ismerniük az egyes magyar nyelvjárásokat. Nagy örömünkre a salánki csapat a versenyben az első helyen végzett a csornai iskolások mellett, azaz a neves szakember, dr. Kiss Jenő vezette szakmai zsűri szerint iskolásaink eredményesen vették fel a versenyt a Kárpát-medence szerencsésebb szegletieben élő társaikkal.
"A verseny és a konferencia üzenete, hogy a nyelvjárás még mindig él. Sokan megpróbálták már kiirtani, szerencsére sikertelenül - mondta el érdeklődésünkre dr. Kész Margit. - Azért tartottuk fontosnak a részvételt, mert fel kell hívni a pedagógustársadalom figyelmét arra, hogy a nyelvjárást nem irtani kell, nem az a tanár feladata, hogy harcoljon ellene, hanem, hogy segítő eszközként használja.
Mivel a kárpátaljai magyarság nagy része falvakban él, a legtöbben nyelvjárásban beszélnek. Bár ez a nyelvjárás - mint általában a magyar nyelvjárások - nem különbözik annyira a többitől, mint mondjuk az olasz vagy a német nyelv nyelvjárásai egymástól, mégis van regionális színezete.
"Az a tanár, aki nincs tisztában a tanulói nyelvjárásával, annak sajátosságaival, nem tudja őket helyesen és eredményesen megtanítani a köznyelvre sem - véli a szakember. - A nyelvjárás a gyermek első nyelvi közege, amit a szüleitől, nagyszüleitől tanul. Ha ezt a gyermeket tanára egy durva felcserélő módszerrel kezdi el tanítani az additív, azaz hozzáadó módszer helyett, akkor szégyenérzetet vált ki belőle, ami egy olyan továbbgyűrűző folyamat, melynek eredményeként idővel nemcsak a nyelvjárását fogja szégyellni, hanem azokat is, akiktől tanulta, tehát a szüleit, nagyszüleit is, az egész közeget, ahonnan jött. Az ilyen gyermektől nem várhatunk egészséges identitást. Tehát a nyelvjárásnak és a köznyelvnek egymás mellett kell élnie. Mert azt nem tagadja senki, hogy a köznyelvet meg kell tanulni, de nem a nyelvjárás rovására" - hangsúlyozta Kész Margit.
A programsorozat részeként megrendezett konferencia keretében délutánonként a rangos zsűri tagjai, köztük dr. Balázs Géza, Fehér József, dr. Kálnási Árpád, dr. Kiss Jenő, Sarui Mihály, Tőzsér Árpád, dr. Voight Vilmos tartottak a nyelvjárások témaköréhez kapcsolódó előadásokat.
szcs
