Aszályos tavasz után jöhet a kapa

2009. június 19., 10:00 , 440. szám

Az elmúlt napok jégverése és kiadós esőzései sok munkát adnak a gazdáknak. Erről és a termelőket érintő egyéb aktuális kérdésekről lapunk állandó szakértőjét, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Mi a teendő mezőn és kertben az elmúlt napokban lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék nyomán?

- Hatalmas esőzésekkel, jégveréssel köszöntött ránk a nyár. Az embernek ilyenkor óhatatlanul eszébe jut az a régi mondás, miszerint a szovjet mezőgazdaságnak négy ellensége volt a kapitalizmuson túl: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Reméljük, hogy az aszályos tavasz és a Medárd-napi csapadék után most nem következik negyvennapos eső.

Sajnálom azokat a vidékeket, amelyeket június elején elvert a jég. Ezeken a területeken sajnos nincs már túl sok teendő. Azokon a táblákon viszont, ahol még érdemes, azaz ahol a növényállomány egy része túlélte a természeti csapást, megpróbálkozhatunk a megújításukkal némi nitrogén műtrágya kijuttatásával.

A lehullott nagymennyiségű csapadék miatt különösen oda kell figyelni a különféle gombás és bakteriális jellegű fertőzések megjelenésére. Nagyon fontos, hogy a paradicsom- és uborkaültetvényeken az eső közötti szünetekben megfelelően védekezzünk a peronoszpóra és a fitoftóra ellen. A burgonya olyan állapotban van, hogy összeborult a szára, és emiatt nehezen szárad, vagyis fokozott a veszélye annak, hogy gombás betegségek lépnek fel. Különösen a fitoftorózis, a burgonyavész megjelenésének nagy a veszélye. Szerencsére számos kiváló permetezőszer kapható a szaküzletekben, amelyekkel megelőzhetjük a bajt. Ilyenek például a Ridomil, az Acrobat, a Tattu vagy a Mikal.

- A híradások szerint léteznek már olyan növényvédő hálók, amelyek még a jégverés ellen is védelmet nyújtanak...

- Valóban, sok helyen megfigyeltem már Kárpátalján is, hogy a nagyértékű kultúráknál, mint amilyen például a kordonos uborka vagy a kordonos paradicsom, tehát azoknál a fajtáknál, amelyeket nem fólia alatt termesztenek, az úgynevezett raselhálóval védekeznek a túlzottan erős napsütés ellen, ami egyben kiváló védelmet nyújt a jégverés ellen is. Természetesen ennek az újabb eszköznek a beszerzése további befektetést, azaz kiadást jelent, de a jégverések okozta károkat is figyelembe véve mindenképpen megtérülő beruházásról van szó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háló alatt sokkal kiegyensúlyozottabban növekednek a növényeink - a paradicsom és az uborka egyaránt. Nedves időben viszont nehezebben szellőzik és szárad az ilyen növény és a környező talaj, mint a takaratlan ültetvény, így fokozottan oda kell figyelni a fertőzések kivédésére.

- Mire érdemes odafigyelni a permetezéssel kapcsolatban?

- Célszerű több komponensű keverékeket kijuttatni a növényekre, amelyek egy felszívódó, gyógyhatású komponensből, és egy kontakt, külső védelmet nyújtó szerből állnak. A permetezést ajánlatos 2-3 alkalommal megismételni 7-10 napos időközökkel. Csapadékosabb időben inkább hétnaponta permetezzünk, abból a célból, hogy a szer megfelelő mértékben feldúsuljon a növényekben és ezáltal megnövekedjék az ellenálló képességük. Ugyanezért fontos, hogy lehetőség szerint ne változtassunk az alkalmazott szereken legalább 2-3 permetezés erejéig.

Ez idő tájt jelentkezik a levéltetű, s a hajtatásban érdemes odafigyelni a gyapottok-bagolylepke rajzására is. Esetükben viszont kifejezetten ajánlatos váltogatni a rovarölőszereket, elkerülendő a rezisztencia kialakulását a kártevőkben.

- A permetezésen kívül mire lehet még szüksége a növényeknek?

- A kiültetett szabadföldi káposztát ajánlatos rendszeresen, 3-4 hetente fejtrágyázni. Erre leginkább valamilyen nitrogéntúlsúlyos szert alkalmazzunk, 1-2 dkg/folyóméter mennyiségben, ami hektáronként olyan másfél mázsa ammóniumnitrátnak felel meg. Házi kertekben se feledkezzünk meg a fejtrágyázásról, ugyanis a nagy mennyiségű eső a nitrogén jó részét is kimossa a talajból.

Ne feledkezzünk meg a folyamatos kalcium-utánpótlásról sem, hiszen a kalcium is elengedhetetlen a növények harmonikus fejlődéséhez.

- Kapálás vagy gyomirtószer?

- Ilyen esők után nyilvánvaló, hogy folyamatosan gyommentesen kell tartani az állományt, hiszen tömegesen törnek elő a gyomok. Sajnos a régiónkban művelt kultúrák többségében - paradicsom, káposzta, padlizsán, paprika stb. - nagyon szűk tér nyílik a vegyszeres gyomirtásra, tehát marad a hagyományos kapálás, a kultivátorozás vagy a kézi gyomirtás. A lényeg, hogy mindenképpen tartsuk gyommentesen az állományt, hogy feleslegesen semmi se szívja el az éltető tápanyagokat és nedveket a növényeinktől. A csapadékot, a nedvességet is úgy lehet leginkább megtartani a talajban, ha azonmód, mihelyt egy-egy ilyen eső után rá lehet menni a földekre, elvégzünk egy-egy kapálást vagy kultivátorozást, azaz felső talajlazítást. Mifelénk úgy tartják, hogy egy jó kapálás felér egy öntözéssel.

pszv