Élő történelem és kézművesség

Jurtatábor Salánkon

Idén a Salánki Mikes Kelemen Középiskola tágas udvarán bonyolították le a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett, július 13-tól 17-ig tartó XV. Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort (Salánki Jurtatábort), melynek résztvevői ebben az esztendőben is betekintést nyertek a különböző történelmi korszakokba, és megismerkedhettek több kézművesmesterséggel.

– A gyerekeket Szedlják István, a Békéscsabai Történelmi Íjászkör tagja vezette be az ötvösművészetbe, míg a bőrdíszművességgel Batta Csaba és Boda Szabolcs, a nevezett íjászkör tagjai ismertették meg a táborlakókat, akik emellett íjászbemutatót és lovagi harcművészeti bemutatót is tartottak – sorolja Kész Barnabás, a tábor vezetője. – Nemezelést oktatott a debreceni Varga Erika, s ugyancsak Debrecen térségéből érkezett Réti Szabó Sándor, aki fafaragást és bútorfestést tanított, emellett előadást is tartott a népi motívumok szimbólumrendszeréről, esténként pedig néptáncokat tanított. Hidi Endre, az ismert és elismert nagydobronyi keramikus vezette be a résztvevőket az agyagozás világába, Kalanics Éva, a salánki KMKSZ-alapszervezet elnöke csuhézással és gyöngyfűzéssel, míg a szintén helybeli Ádám Erzsébet főiskolai tanárnő magyar népdalokkal ismertette meg a gyermekeket. A táborlakók pedig, természetesen, magukkal vihették az általuk elkészített vereteket, tarsolylemezeket, nemez karkötőket, gyöngyfüzéreket, illetve cserépedényeket. Az íjászoktatás foglalkozásait a beregszászi ifj. Kohut Attila és Zselicky Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára vezette, s az utóbbi emellett bemutatót tartott a népi botvívásból is. Lovagolni pedig a Nagybaktáról érkezett Erdei Norbert tanította a résztvevőket az én segítségemmel – mondja Kész Barnabás.

Délutánonként élő történelemórákat bonyolítottak le, amikor is az aznapi kiemelt történelmi kor fegyverzetét és harcászatát mutatták be, a honfoglalás és a kalandozások korától – a lovagkoron és a Rákóczi-szabadságharcon át – az 1848 – 1849-es forradalom és szabadságharcig, mely az idén kiemelt figyelmet kapott. Emellett minden este vagy tábortűz, vagy táncház szerepelt a programban. Július 16-án, csütörtökön élő történelemórát tekintettek meg itt a Kölcsey Akadémia munkájában részt vevő magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, a pénteki táborzárás estéjén pedig a résztvevők által megalakított csapatok keretjátékkal elevenítettek fel egy-egy általuk választott történelmi korszakot. És bár zsúfolt volt a program, az érdeklődők kirándulhattak a Helmec-hegyre, a Gálok kútja nevű forráshoz, és megtekinthették a salánki Rákóczi-emlékhelyeket.

Ugyancsak pénteken került sor a tábor nyílt napjára, amikor vendégül látták az előadást is tartó Vukics Ferencet, a Magyarok Szövetsége társadalmi szervezet elnökét, a baranta mozgalom vezetőjét (baranta – a magyarok által gyakorolt hagyományos harci eljárások összessége), valamint Berki Károlyt, a KMPSZ irodavezetőjét.

– Nagyon jó a tábor, hozzáértő kezekbe került, a szervezők lelkesek, elkötelezettek a tábor ügye iránt, s a szakértelmük is felsőfokú – fejtette ki lapunknak az irodavezető. – Szerintem az a legfontosabb, hogy a rendezvény erősíti nemzeti gyökereinket, nemzeti öntudatra neveli a résztvevőket. A gyermekek jobban megismerik történelmünket – a különböző kézművesmesterségekkel együtt –, mintegy visszaszállnak az időben, a történelmünkbe, ami nagyon jó, mert a múltunk ismerete nélkül nem lehet építeni sem a jelent, sem a jövőt.

– A KMPSZ a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnál pályázta meg a tábor működtetéséhez nélkülözhetetlen összegeket, s kaptunk is anyagiakat, ám ezek nem fedezték teljes mértékben a fenntartási költségeket. A gyerekeknek, pontosabban a szüleiknek is be kellett segíteniük az étkeztetés fedezésébe, kivéve a KMPSZ tanulmányi versenyeinek a helyezettjeit, akik teljesen térítésmentesen táboroztak. A Nemzeti Kulturális Alap és a Rákóczi Szövetség is támogatta a rendezvényt – fűzte hozzá Kész Barnabás.

A táborzárás napján a KMPSZ emléklapjait vehették át az oktatók, valamint a nevelők, többségükben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiai gyakorlatukat végző hallgatói.

elem